Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita Jandó Zoltán
2018. október 4. 13:02 Közélet

Csökkenhet az áfa Magyarországon, ha átmegy az EU-n az áfareform

Az Európai Parlament 25 százalékban maximálná az EU-tagállamokban kivethető áfa felső kulcsát, ami mellett a képviselők támogatták az áfaszabályok Európai Bizottság által javasolt reformjának jó részét is – számolt be a szerdai plenáris ülésről az uniós parlament.

A képviselők két jogszabály-tervezetről szavaztak tegnap. Az egyik az egységes piacon belüli kereskedelmet egyszerűsíti elsősorban a kis- és középméretű vállalkozások számára, és csökkentené az áfacsalásokat. Becslések szerint ugyanis az uniós országok akár 50 milliárd eurótól is eleshetnek a határon átnyúló áfacsalások miatt.

A másik, amely Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő jelentése és javaslata volt, egy egyértelműbb áfakulcsrendszert hozna létre. Ebben szerepelt az áfakulcs 25 százalékban való maximálása, illetve vitarendezési eljárások bevezetése, és egy közös, az áfarendszerről szóló információs portál létrehozása is, amely azonnal pontos információval szolgálna a tagállamok áfaszabályainak változásáról.

Szanyi Tibor a hozzáadottérték-adó mértékéről szóló vita során felhívta a figyelmet, hogy a javaslat értelmében a felső áfakulcsnak mindenhol 15 és 25 százalék közé kell esnie, ami mellett a tagállamoknak lehetőségük lesz két kedvezményes kulcs és egy nulla és 5 százalék közötti kulcs alkalmazására is.

Szerinte a jelentés által támogatott javaslat nem korlátozza a tagállamok jelenlegi rugalmasságát az áfakulcs megállapításában, éppen ellenkezőleg: harmonizált és kevésbé korlátozó szabályokat vezet be, például azzal, hogy ahelyett, hogy kiegészítené azon áruk és szolgáltatások már így is hosszú jegyzékét, amelyekre kedvezményes adómértéket lehet alkalmazni, egy úgynevezett negatív listát vezet be. Tehát azt mondja csak meg, hogy mi nem kerülhet kedvezményes kulcs alá.

Az EU-ban (és az egész világon) Magyarországon a legmagasabb az áfakulcs, így az uniós reform a magyar költségvetési bevételeket érintheti a leginkább.

Nálunk 2012 januárja óta 27 százalék áfát kell fizetni az áruk és szolgáltatások megvásárlásakor, igaz, az elmúlt években nőtt a csökkentett áfakulcsú kivételek köre. Az unió többi tagállamában ugyanakkor sehol sincs 25 százalék felett az általános forgalmi adó kulcsa.

 

Mekkora lyukat ütne a költségvetésen, ha két százalékponttal csökkenteni kellene a legmagasabb áfakulcsot? Ezt annak ellenére nem könnyű számszerűsíteni, hogy a NAV részletes adatokat közöl az áfáról.

Az biztos, hogy a 27 százalékos kulcs alá eső termékek értékesítéséből a belföldi cégeknek tavaly hajszál híján 53 ezer milliárdos bevételük volt. Ennek az adója 14,3 ezer milliárd forint lenne. Ez azonban csak egy elméleti szám, hiszen nem veszi figyelembe, hogy a cégek is vásárolnak egymástól, márpedig az áfát nem kell egy adott termékhez köthető minden tranzakciónál megfizetni, csak a teljes lánc végén*A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a cég a bevétele után fizetendő áfából levonja a kiadásainak az áfa-tartalmát. Tehát, ha egy vállalat papírhajókat értékesít darabját 200 forint plusz 54 forint áfáért, és ehhez a papírt 100 forint plusz 27 forint áfáért szerzi be, akkor nem 54, csak 27 forint (54-27) áfát fog fizetni..

Azt viszont már csak becsülni lehet, hogy a cégek egymás közötti tranzakcióiban, tehát a beszerzéseknél mennyi a 27 százalékos kulcs alá eső termékek részesedése. Ha ugyanolyan aránnyal számolunk, mint ami az összes adóra vonatkozik, akkor egy két százalékpontos csökkentés 211 milliárdos lyukat ütne a költségvetésen. A tényeleges szám azonban valószínűleg ennél alacsonyabb, mivel a cégek egymás közötti adásvételeinél sokkal kisebb az alacsonyabb kulccsal adózó termékek részesedése. Számításaink szerint így inkább 130 milliárd környékén lenne a kiesés.

A bizottság jogszabály-tervezetének javasolt változtatásai még az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé kerülnek, ott születik meg a végső döntés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet áfa áfacsalás áfacsökkentés Európai Parlament Európai Unió uniós szabályozás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. november 21. 06:04 Közélet

Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember

Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.