Aki mostanában újít fel lakást, pár napra valósággá válnak legvalószínűtlenebb álmai néhány félreeső budapesti pavilonban. A mindig késő lakatos, a felszívódó villanyszerelő, az elérhetetlen asztalos és a fércmunkát végző parkettás helyett itt a szakma elitjéhez tartozó szakmunkások százai dolgoznak minden erejüket és figyelmüket bevetve.
A fiatal élmunkások Európa 28 országából érkeztek, és a szakmák Európa-bajnokságaként körülírt Euroskills nevű versenyen vesznek részt szerdától péntekig. A több mint 500 résztvevő 37 szakmában méri össze erejét a Hungexpón, amelynek ez az eddigi legnagyobb nemzetközi rendezvénye. Hidegburkolók, bádogosok, villanyszerelők, autószerelők, pincérek, virágkötők vagy szállodai recepciósok feszülnek egymásnak, hogy kiderüljön, ki Európa legjobbja szakmájában a 25 év alattiak között.
Több száz mesterember összeszervezése egy steril rendezvényterembe, bámészkodó emberek közé önmagában valóságtól távoli élmény, és tényleg egészen bizarr volt, ahogy egy indiai*Az európai országok mellett négy meghívott volt: India, Japán, Dél-Korea és az Egyesült Arab Emirátusok. víz-gáz-fűtésszerelő azon versenyzik egy hollanddal meg egy brittel, hogy ki tud gyorsabban és pontosabban felszerelni egy WC-tartályt egy kőbányai pavilon gumipadlóján felállított fémállványra, miközben 20 magyar középiskolás figyeli őket.
Egy ilyen felállás magában hordoz olyan nem hétköznapi jelenségeket, mint hegesztőgéppel való szelfizés vagy a ‘van magyar induló a CNC esztergályosok között?’ típusú kérdések. A mobil robotikások is megtudhatták, milyen hatása lehet annak, ha napi nyolc órában a hegesztést hallgatva kellene tervezniük, ugyanis a két részleget pont egymás mellett helyezték el.
Az építőipar legrosszabb sztereotípiáinak – mint az olcsó alkohol korai fogyasztása, a nők utáni füttyögés, a lapáttámasztás vagy a melósszendvics – azonban nyoma sem volt a rendezvényen, itt javarészt a versenyre rengeteget készülő, átszellemült fiatalok dolgoztak vadonatúj, fejlett technológiájú, akár több százezer eurós gépeken.
És mégis miben tudnak egymással versenyezni hidegburkolók vagy hegesztők? A szerdán kezdődő verseny három napig tart, és jellemzően különböző modulokat kell elvégezniük határidőre a résztvevőknek. A hegesztőknek többek között acéllemezeket és egy nyomástartó edényt (közel száz méter hegesztéssel) kell elkészítenie valamennyi létező technika felhasználásával.
A festőknek többek között egy ajtót kellett kijavítaniuk és lemázolniuk a magyar zászló színeivel, valamint a magyar címert kellett megörökíteniük egy falon. A magyar szimbólumokban való hasonló elmélyedést biztosítottak a hidegburkolók számára, akiknek a budapesti Bazilikát és a Lánchidat kellett kicsempézniük egy előre megtervezett minta alapján.
Bármilyen elnagyolt kifejezés is a szakmák Európa-bajnokságának – a Worldskillst pedig a szakmák olimpiájának – nevezni, a versenyzők felkészültsége alapján mégis van alapja. Több selejtezőn – regionális, majd országos – keresztül lehet idáig eljutni, több hónapos vagy akár éves felkészülés áll egy-egy versenyző mögött, csak úszódressz vagy vívófelszerelés helyett kezeslábasban és munkavédelmi cipőben próbálják meg legyőzni a másikat.
Több ország képviselői is azt mondták nekem, hogy versenyzőiket 1-2 éven keresztül készítik fel a Euroskillsre. Nemzeti válogatottak vannak, ahol minden évben kiemelten foglalkoznak néhány versenyzővel, és specifikusan készülnek a tornára. “Mi öt embert karolunk fel, mert így egymással is versenyeznek, ami még jobb teljesítményre sarkallja őket” – mondta az elektronikai műszerészek orosz szakértője (a résztvevőket szakértők segítik, akik általában a versenyzők felkészítésében is részt vesznek).
A szakértők általában szakiskolákban tanítanak, és leginkább azért gondolják hasznosnak a rendezvényt, mert mindig új technikákkal, ötletekkel, trendekkel ismerkedhetnek meg. Az egyik osztrák szakértő szerint ez a csúcstechnológiát használó európai versenyre is igaz, de sokkal fontosabb szerepe van a regionális színtéren, ahol a tanárok testközelből láthatják, hogy miben érdemes fejlődniük. A szakértők arról is pletykáltak, hogy egyes országokban olyan komolyan veszik a versenyt, hogy a világesemény győztese lakást kap, és élete végéig biztosítanak számára munkahelyet, és olyan válogatottról is hallottam, amely külföldi edzőtáborban vett részt.
Az általunk megkérdezett szakértők nagyon dicsérték a résztvevőket. “Gyönyörűen dolgoznak, abszolút csúcskategória. Felemelő érzés, hogy ilyet láthatnak a kilátogatók” – áradozott a betonszerkezet-építőkről Kittka Péter, aki több mint 40 éve oktat a pécsi műszaki főiskolán*Ez ma már a Pécsi Tudományegyetem része..
Több magyar szakember számára az egyik legérdekesebb jelenség volt, hogy több nő is részt vett férfiasnak elkönyvelt szakmák versenyeiben. Kittka Péter például azt mondta, hogy ő Magyarországon még soha nem látott zsaluzó nőt, a kétfős dán csapatban viszont volt egy. A festők harmada szintén nő volt, és a hegesztők között is volt legalább egy női induló.
“Apukám hegesztő volt, emiatt gyerekkorom óta az szeretnék lenni” – mondta nekünk a belga nő. Azt mondta, Belgiumban sem gyakoriak a női hegesztők, szerinte az állomány 1-2 százaléka lehet az. Közel két hónapot készült a versenyre, de azt mondta, hogy ettől nem remél jobb munkahelyet, mert már így is elégedett munkájával.
Másokkal beszélve sem derült ki egyértelműen, hogy a későbbi karrier szempontjából milyen szerepe lehet egy itteni részvételnek. Az egyik szakértő, aki több mint 10 éve jár a versenyekre, azt mondta, hogy a cégek jellemzően nem tudnak a versenyről, ezért a karrier szempontjából nincs jelentősége.
Beszéltünk viszont egy olyan holland burkolóval, aki szakértőként volt jelen, de korábbi eredményére alapozva építette fel a vállalkozását. A férfi azt mondta, hogy a 2011-es londoni világversenyen vett részt, és az ottani kilencedik helye komoly referenciát jelent. “Nagyon jó nevem van, ezért rengeteg a megrendelésem” – mondta.
Élet
Fontos