Erős a házasságkötési szezon, de nem ez fogja megóvni Magyarországot a demográfiai katasztrófától
Magyarországon évente 35-40 ezer emberrel csökken a népesség, és ez nagyjából 1993 óta így van (csak 1998-ban és 1999-ben volt néhány ezerrel nagyobb a lakosság természetes fogyása).
Idén sem lesz másként, az év elejétől júliusig már 25 ezer fővel kevesebben lettünk. A nyári hónapokban általában több a születés és kevesebb a halálozás, de most sem történt meg a csoda, hogy legalább egy hónapig beérje a születések száma a halálozásokét, júliusban 1800 volt a különbség a halál javára.
A kormány gyakran szóba hozza a népesedési problémát, és több családpolitikai intézkedést is hozott azzal a céllal, hogy ösztönözze a gyermekvállalást. Ilyen például az otthonteremtési vagy a folyamatosan bővített családi adókedvezmény. Érdekes módon ezek a gyermekvállalási kedvet látszólag nem javították, idén például eddig ezerrel kevesebb gyerek született, mint ugyanebben az időszakban egy évvel korábban (51,3 vs 52,3 ezer). A házasodási kedvet viszont annál inkább:
Ha a korábbi trenddel számolunk, akkor 2015 óta átlagosan 30 százalékkal, évente 15 ezerrel több házasságkötés van (igaz, ezeket nem lehet mind a kormány családpolitikájának tulajdonítani, a gazdaság élénkülése is szerepet játszhat benne). A KSH friss adatai szerint az idei nyári házasságkötési szezon is erős lesz, május és július között 18,8 ezer volt (pont ugyanannyi, mint ebben a három hónapban tavaly), és várhatóan az augusztus és a szeptember is jelentősen növelni fogja a számokat.
Egyelőre azonban a házasodás nem járt együtt a gyerekszám növekedésével.
Ehhez érdemes azonban számításba venni, hogy egyre több gyerek születik házasságon kívül. A kilencvenes évek elején még 80 százalékban házas anyák szülték a gyereket, ez mára 50 százalékra esett.
Érdekes módon nem a kozmopolita Budapesten nyert teret a házasságon kívüli gyerekvállalás (itt még kétharmados arányban családban születnek a gyerekek), hanem az 1000-5000 lelkes falvakban, ahol viszont a gyerekek többségét hajadon anyák szülik.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
