Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. november 12. 08:11 Tech, Világ

Lenne nagy meglepetés, ha az e-autókra is raknának olyan matricát, mint a hűtőgépekre

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2030-tól az unióban csak olyan új autót lehessen forgalomba hozni, amely 30 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a 2021-es felső határ, ami 95 gramm kilométerenként. A környezetvédelmi célok mellett ettől remélik, hogy az autógyártók felgyorsítják az elektromos fejlesztéseiket. Erre azért lenne nagy szükség, mert le vagyunk maradva a kínai és az amerikai piac mögött, míg Kínában jelenleg 400 tisztán elektromos modellből lehet választani, az Európai Unióban hat autóból áll a választék.

A csomaggal azonban van pár probléma.

Ahogy azt például a Financial Times is bemutatta, egy elektromos autó használat közbeni károsanyag-kibocsátása alapvetően függ attól, hogy hol töltötték fel az akkumulátorát. Egy Tesla Model S 270 ezer kilométeres futásához például annyi elektromos áramra van szükség, amelyet Amerikában 48,6 ezer kilogramm szén-dioxidnak megfelelő károsanyag kibocsátásával lehet megtermelni. Egy kis benzines Mitsubishi viszont ugyanennyi kilométer megtétele alatt 47 ezer kilogramm szén-dioxidnak megfelelő gázt juttat a levegőbe. 

A kis benzines pillanatnyilag környezetbarátabb, mint a nagy elektromos.

Még durvább a helyzet, ha nem csak a menet közbeni kibocsátást nézzük. A Tesla előállításakor és roncstelepi bontásakor majdnem háromszor annyi károsanyag kerül a levegőbe, mint a Mitsubishinél. Így összességében a Tesla kilométerenként 226, a Mitsubishi azonban csak 192 gramm kibocsátást okoz az élettartama során. A szabályozás ezzel nem törődik, 100 százalékban környezetbarátnak kezel minden elektromos autót.

Ezek alapján nem biztos, hogy Brüsszelben most jó helyről közelítik meg a problémát. Az elektromos autók terjedésével ugyan a menet közbeni kibocsátást le lehet szorítani az előírt szintre, de összességében csak akkor teljesül a környezetvédelmi cél is, ha az autók és az autógyárak zöldebb forrásból származó áramot használnak. Előbbire a gyártóknak nincs közvetlen befolyásuk, utóbbit pedig leginkább a márka jó hírnevének érdekében erőltethetik.

Nem vitás, hogy az elektromos autók általánosságban még az említett példák ellenére is környezetbarátabbak, mint a benzines és dízeles társaik, ha egyforma modelleket hasonlítanak össze. A Volkswagen a saját adataira hivatkozva azt állítja, hogy egy elektromos Golf a teljes életciklusa alatt már most 26 százalékkal kevesebb károsanyagot bocsát ki, mint hagyományos modelltársa, jelenlegi uniós árammal töltve.

A Mercedes B osztály ugyancsak 24 százalékos csökkentésre képes, ha pedig egész élettartama alatt megújuló energiából származó árammal tankolják, akkor 64 százalék a különbség. A BMW i3-as jelenleg az életciklusa alapján leginkább környezetbarát autó, mert a gyártásánál is nagy mértékben használnak megújuló energiát, illetve újrahasznosított anyagokat.

A Financial Times elemzése szerint az a fő probléma, hogy a szabályozásban egyelőre nem tesznek különbséget az elektromos autókon belül. Még egy olyan egyszerű sávos matrica sincs, amit a hűtőgépekre ragasztanak. Ez egyébként a magyarországi helyzetre is rímel, hiszen nálunk is megkaphatják a környezetbarát zöld rendszámot az olyan luxusautók, amelyeknek van ugyan elektromotorjuk, de tisztán elektromos üzemmódban alig tudnak menni, és ezért általában nem is szoktak sokat.

Mindez arra ösztönzi az autógyártókat, hogy minél nagyobb méretű és nagyobb akkumulátorral ellátott modellekkel jöjjenek elő. Ennek viszont azért nincs sok értelme, mert a tipikus európai autós nem megy többet 100 kilométernél naponta, csak hozzá van szokva, hogy 600-700 kilométerenként kell tankolnia.

Így viszont az akkumulátorok előállításához sokkal több lítium és kobalt kell, ezek pedig egyáltalán nem korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyagok. A világ kobalt termelésének 60 százaléka például a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik, el lehet képzelni, mennyire környezetbarát bányákból. Ha pedig csak az olajról a lítiumra és a kobaltra tolják át a problémát, akkor nem megoldják, csak elhalasztják a megoldását.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Világ elektromos autó európai bizottság környezetszennyezés szén-dioxid kibocsátás Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2024. május 13. 10:06 Adat, Tech

Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac

A csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.

Pintér Róbert
2024. május 12. 05:19 Tech, Vállalat

Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?

Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.

Torontáli Zoltán
2024. május 7. 14:03 Tech, Vállalat

Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett

Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 05:48 Pénz, Vállalat

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.