A címben szereplő állítást Charlie Middleton, a Dundee Egyetem tanára szögezi le, majd indokolja meg a Conversationben megjelent írásában. Véleménye szerint ugyanis a témában megjelent eddigi kutatások jelentős része téves megközelítést használ, vagy nem veszi figyelembe a teljes képet.
Middleton is abból indul ki, hogy a közvélekedés szerint az egészséges étkezés egyértelműen drága, mert manapság sok forrásból lehet olcsó, de egészségesnek kevésbé nevezhető ételekhez jutni.
Az írás nem határozza meg egyértelműen, hogy ebben az összehasonlításban mi nevezhető egészséges ételnek, a hivatkozott tanulmányok alapján azonban egyértelmű, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározását érti alatta. Ezek szerint a nagy energiatartalmú (köznapi elnevezéssel magas kalóriatartalmú), de kevésbé tápláló, zsírban, cukorban és/vagy sóban gazdag készítményeket zárják ki egyértelműen ebből a körből.
Nem mindegy azonban, hogy a termékek árát mihez viszonyítjuk – érvel a kutató. Ha például két csokoládés desszertet hasonlítunk össze, és az egyikben kevesebb a zsírtartalom, mint a másikban, az áruk pedig hasonló, akkor a light verzióban többet kell fizetni egy kalória ételért. A probléma azonban az, hogy az emberek döntő többsége nem a kalóriát, hanem az étel adagját, vagyis a tömegét veszi automatikus összehasonlítási alapnak, amikor vásárol.
Márpedig 20 dekagramm csicseriborsó sokkal olcsóbb, mint 20 deka szalonna, tehát ha így gondolkodunk, akkor a definíció szerinti egészségesebb étel kerül kevesebbe. Ezzel a számolással igaz, hogy
még egy sajtburger árához képest is lehet sokkal olcsóbban és egészségesebben étkezni.
A köztudatban lévő drágaság nagyrészt a húsok, a halas készítmények és a tejtermékek viszonylag magas árának, illetve az organikus és az úgynevezett szuperélelmiszerek egyre nagyobb népszerűségének a következménye.
A probléma központi eleme azonban nem az étel ára, hanem az étkezéssel kapcsolatos tudás, az ételek elkészítése és az ehhez szükséges idő megléte. Vagy éppenséggel a hiánya. Egy dolgos hétköznap után hazatérve talán a főzés az utolsó dolog, amihez kedvet kap az ember.
Ezzel párhuzamos jelenség, hogy minél szegényebb körülmények között él valaki, annál inkább hajlamos (túl) kalóriagazdag ételeket enni például gyümölcs helyett, mert az előbbiek nagyobb mértékben okozzák a jóllakottság érzetét. Egy sajtburger ebből a szempontból sokkal hatékonyabbnak tűnik, mint egy alma.
Hiába próbálkoznak még a sztárszakácsok is, mint például Jamie Oliver a gyorsan és könnyen elkészíthető, olcsó, ám mégis egészséges ételek készítésének oktatásával, a szokásokat nehéz megváltoztatni. Az asztalra kerülő étel a személyiségünk központi eleme, és az ilyen átnevelő programok ezt csak a legritkább esetben veszik figyelembe.
Middleton általános tanácsai az olcsóbb és egészségesebb étkezéshez az alábbiak:
- A húsok és azon belül a halak általában sokkal drágább fehérjeforrások, mint a növényi eredetű ételek, ezért az utóbbiak felé fordulva csökkenthető a költség. A hüvelyesek (bab, borsó, lencse) például táplálóak és olcsók.
- A szuperélelmiszerek trendjének nem kell bedőlni, egyelőre nincs is egyértelmű meghatározása ennek a divatos vonalnak, egészséges voltuk pedig nagy vita tárgya.
- A zöldségek és gyümölcsök mennyiségének növelése az étrenden belül bizonyítottan kedvező hatású. A fagyasztott, konzerv vagy szárított gyümölcsök és zöldségek általában olcsóbbak.
- Az előre elkészített ételeket mindenképpen érdemes kerülni, sok esetben jobb minőséget lehet elérni olcsóbban az otthoni főzéssel.
Élet
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
