A hőség miatt az elmúlt hetekben amúgy is kevesebb áramot termelt a szokottnál a paksi atomerőmű, lehetett volna azonban ennél sokkal rosszabb is a helyzet. A Duna ugyanis – többek között az alacsony vízállás miatt – olyan mértékben melegedett fel, ami már az atomerőmű kérdéseinkre adott válasza szerint is „adminisztratív korlátot jelent a blokkok üzemeltetésére”.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a víz hőmérséklete tovább emelkedik, akkor tovább kellett volna csökkenteni az áram termelését, vagy akár le kellett volna állítani az egész erőművet. Ráadásul a vízhőmérséklet mérése Paksnál augusztus eleje óta technikai akadályokba ütközik, így az ezt ellenőrző hatóság a legmelegebb napokon csak a reggeli órákban – tehát amikor a leghidegebb a víz – rögzítette a hőfokot.

Paks leállása gyakorlatilag katasztrófa lenne a hazai villamos-energiaellátás szempontjából, hiszen az erőmű a teljes hazai termelés több mint felét adja, a fogyasztásnak pedig bő harmadát fedezi (a különbség abból adódik, hogy elég jelentős az import).

Az teljesen normális dolog, hogy nyáron az atomerőmű (és úgy általában a hőerőművek) hatásfoka csökken, a fizika törvényszerűségei miatt van így. A fő gondot a hűtővíz melegedése okozza^*A hűtővizet a Dunából nyerik, és az erőmű hűtésére használják, majd visszaengedik a folyóba. A visszaengedett víz azonban logikusan melegebb, mint a kinyert, így melegíti a Dunát. Mivel különösen a jelenlegihez hasonló vízhozamnál az atomerőmű a folyó vizének elég jelentős részét, nagyjából tizedét használja, ez komoly változást is okozhat., emiatt ugyanis a kondenzátorok kevesebb gőzt képesek lekötni, így egy függvény mentén automatikusan csökken az erőmű teljesítménye^*Aszódi Attila a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a napokban külön blogbejegyzést szentelt ennek, akit érdekel, ebben részletesebben is elolvashatja az okokat. Kérdésünkre a folyamatot az erőmű is részletesen leírta, jelezve, hogy a hatásfok romlása nem lineáris, így nehezen számolható, és nem is áll rendelkezésre egzakt adat az egyes hőmérsékleti értékekhez tartozó pontos hatásfokról..

Ez a magyarázata annak, hogy Paks télen több áramot képes termelni. Akkor a blokkok 510 és 520 megawatt közötti villamos teljesítményt is leadnak, szemben a nyári 480-490 megawattal. Most a nagy meleg miatt még a szokottnál is nagyobb mértékben esett vissza a kibocsátás: Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója lapunknak azt mondta, hogy az elmúlt hetek nagy kánikulájában 470-480 megawatt körüli teljesítmény volt a jellemző^*A Paksi Atomerőműben 4 darab VVER-440/213 típusú reaktor működik, amelyek eredeti, névleges teljesítménye – ahogy a nevük is mutatja – 440 megawatt volt. Az elmúlt bő 30 évben azonban különböző fejlesztésekkel ezt sikerült 500 megawattra növelni.. Mivel ez minden nyáron így van, a teljesítménycsökkenés pedig radikálisnak semmiképpen nem nevezhető, önmagában ezek a fizikai folyamatok nem is jelentenek komoly problémát.

Van azonban egy jogi gát, ami már sokkal nagyobb gondot okozhat. A világon mindenhol szabályozzák az erőmű hűtését biztosító folyó maximális hőmérsékletét. Németországban és Franciaországban augusztus elején a Rhone és a Rajna túlmelegedése miatt le is kellett szabályozni nukleáris létesítményeket, sőt a franciák négy blokkot le is állítottak.

Ott a folyók 26 fokig hevülése elég volt ehhez, itthon azonban megengedőbb a szabályozás. A paksi erőmű addig gond nélkül működhet, amíg a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem éri el a Duna hőmérséklete a 30 fokot.

Augusztusban azonban olyan meleg volt, hogy nagyon közel kerültünk ehhez is. A Dunának már az alaphőmérséklete sem volt messze a határtól. Azt viszont nem lehet megmondani, hogy Paksnál pontosan mennyire közelítette meg a hőmérséklet a határértéket, mivel a Vízügyi Főigazgatóság paksi mérőegysége épp augusztus elején hibásodott meg. Egy zátony kialakulása miatt a készülék rossz adatokat küldött, ezért a hatóságnál kézi mérésre álltak át. Ebből viszont – szemben az automatikus óránkénti méréssel – naponta csak egyet csináltak, méghozzá reggel hétkor, amikor a leghidegebb a Duna^*A hónap közepén látszólag néhány napra megjavult a rendszer, az előző napokban azonban ismét csak egy értéket rögzítettek naponta..

A legmagasabb reggeli hőmérséklet, amit regisztráltak, 26,8 fok volt. Ehhez képest napközben 1,2-1,5 fokot melegszik még a Duna, azaz a legforróbb délutáni órákban már a hűtésre begyűjtött víz hőmérséklete is meghaladhatta a 28 fokot. Korábbi kutatások szerint az erőmű az 500 méteres mérési pontig ezen még 3-4 fokot tud melegíteni^*Ez természetesen lehet kevesebb, ha jobban visszahűtik a vizet, márpedig 25 fokos alap vízhőmérséklet felett folyamatosan ellenőrzik a folyamatokat, így vélhetően ilyenkor erre sor kerül., amiből már 30 fok feletti érték adódik. A Vízügyi Főigazgatóság a Paks utáni első mérési ponton regisztrált is augusztus elején ilyet: Domborinál a délutáni órákban hat egymást követő napon is huzamosabb ideig 30 és 30,2 fok közötti hőmérsékletet rögzítettek.

Pakson állítólag ezt a szintet nem érték el, de igencsak megközelítették. Kovács Antal lapunknak azt mondta, hogy 29,8 fok volt a legmagasabb, amit mértek.

A 30 fok elérése egyébként hasonló következményekkel járt volna, mint Német- és Franciaországban a 26 fok átlépése: vagy visszaterhelik az erőművet, vagy leállítják a blokkokat. Erre végül nem volt szükség, ráadásul ettől is függetlenül csökkent a termelés. Az egyik blokk ugyanis meghibásodott, és augusztus közepe óta nem is termel. A 3-as blokkban egyébként éppen a hűtésért felelős szivattyú romlott el, ezért kellett leállítani múlt hét kedden. Akkor ennek a hétnek a második felére ígérték az újraindulást, és tegnap az volt a terv, hogy este már néveleges kapacitáson üzemel majd ez a blokk is.

Mindenesetre az elmúlt hetek hőhulláma ismét ráirányíthatja a figyelmet a tervezett paksi bővítés Dunára gyakorolt hatására, hiszen amikor a két erőmű együtt fog üzemelni, akkor a jelenleginél is jóval több melegvíz kerül majd vissza a folyóba. Ebből már korábban is voltak szakmai viták, az Energia Klub például egy anyagában már 2015-ben jelezte, hogy kicsit többet kellene foglalkozni a Duna hőterhelésével. Akkor egy korábbi tanulmányra hivatkozva azt írták, hogy “ez már az üzemelő blokkoknál is kezelendő problémát jelent”.

A Paks 2 Zrt. a környezeti hatástanulmányban ki is tért erre, és nagyjából arra jutottak, hogy a párhuzamos működésből sem lesz ilyen jellegű probléma. Egyébként a telephelyet anno 4000 megawatt kapacitás befogadására tervezték, azaz elvileg (legalábbis az akkori természeti jellemzők mellett) elbírja az új blokkokat is. Csakhogy azóta a klímaváltozás miatt a Duna vízhozama némileg csökkent, és a folyó hőmérséklete is emelkedett.

Egy dolog biztos: Paks 2 a már működő négy blokk hatékonyságát nem fogja rontani. Erre akkor lenne esély, ha feljebb engednék vissza a meleg vizet, mint ahonnan Paks 1 veszi a saját hűtővizét, hiszen így automatikusan csökkenne utóbbi hatásfoka. Erre azonban állítólag figyelni fognak, és a hűtővizet valamennyi egységből ugyanott vezetik majd ki.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet Duna hőség hűtővíz Paks 2 Paksi atomerőmű vízhőmérsélet Olvasson tovább a kategóriában