Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. augusztus 25. 12:13 Tech

Miért nincs esélye a meteorológusnak, hogy pontos előrejelzést adjon?

A részletes műholdképek, a GPS és a szuperszámítógépek korában továbbra is ott tartunk, hogy pár napnál hosszabb távra nem lehet pontosabb időjárás-előrejelzést adni. Sokszor még pár napra sem. Meteorológusnak lenni nem egy hálás feladat abból a szempontból, hogy ha bejön a jóslat, akkor általában senki nem szól egy szót sem, ha viszont elég nagy a tévedés, akkor mindenki felháborodik.

Ugyanakkor lehet, hogy ezért szinte észre sem vesszük, mennyit fejlődött az előrejelzések megbízhatósága. Ahogy Jon Shonk, a téma angol kutatója írja, egy mai ötnapos előrejelzés pontossága körülbelül a 20 évvel ezelőtti háromnapos jóslat pontosságának felel meg. Egy évtized alatt átlagosan egy napot fejlődik a szakma, ami óriási eredmény. Ma egy háromnapos előrejelzés körülbelül annyira jön be, mint tíz évvel ezelőtt egy kétnapos.

Ha ez így van, akkor viszont az az érdekes kérdés, hogy ha ebben a tempóban fejlődik a tudomány és a technológia, akkor eljön-e az az idő, amikor például egy kétnapos előrejelzés tűpontos lesz.

Nyilvánvaló, hogy a problémát a feladat bonyolultsága okozza, és a válasz elsősorban attól függ, hogy a szuperszámítógépek teljesítménye elérheti-e valaha azt a szintet, amellyel a valószínű forgatókönyvek közül nagyobb bizonyossággal lehet kiválasztani a legvalószínűbb verziót.

Shonk azt írja, hogy a brit meteorológiai szolgálat által jelenleg használt szuperszámítógép számítási kapacitása egymillió Samsung Galaxy S9-es mobiltelefonnak feleltethető meg, és a szerkezet másodpercenként több ezer milliárd művelet elvégzésére képes. Ez elég soknak tűnik, de mégsem az. Az atmoszférában becslések szerint annyi molekula mozog, nagyrészt véletlenszerű káoszban, amely szám kibontva így néz ki:

200 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000

Természetesen nem az a feladat, hogy ezek mindegyikének mozgását előre jelezzék, de így is elég komplex dologról van szó. A legfőbb gond ugyanis az, hogy az atmoszférában már egy kisebb lokális változás is nagy eltérést okozhat, akár távolabbi területeken is. Ezért a szóba jöhető változások valószínűségét kellene minél jobban megsaccolni, elsősorban a múltbeli tapasztalatok felhasználásával – már a legkorábbi, papíralapú, térképes előrejelzések is ugyanezen az elven működtek.

Egyszerre igaz az a két állítás, hogy a mai szuperszámítógépek teljesítménye már-már felfoghatatlanul óriási, ám ennek ellenére sem lehet velük megoldani néhány olyan problémát, amely elsőre nem is tűnik annyira bonyolultnak.

Ennek klasszikus példája egyébként az úgynevezett utazó ügynök problémája. Nagyon egyszerű és hétköznapi felvetés, hogy ha egy ügynöknek el kell utaznia több városba, akkor keressük meg azt a legrövidebb utat, amely minden várost egyszer érint, és a végén visszatér a kiindulópontra.

Az a meglepő a dologban, hogy ha biztosra akar menni valaki, vagyis 100 százalékig biztosan szeretné megtudni a megoldást, akkor 10 városnál több mint 300 ezer útvonalat kell végigpásztáznia (ez még semmi), 15 városnál azonban már 87 milliárdnál is többet, 20 város fölött pedig mai tudásunk szerint egészen reménytelenné válik a vállalkozás. (A gyakorlatban persze különböző közelítő módszerek használatával mindennapos gyakorlat az utazó ügynök jellegű problémák nem 100 százalékos megoldása.)

Hasonlóan képzelhető el az időjárás-előrejelzés feladata is, az egyre jobb technika és az egyre nagyobb szakmai tapasztalat egyre jobb közelítő eredményt ad, a tökéletes megoldás azonban jelenlegi ismereteink szerint nem számolható ki.

Ráadásul a számítási kapacitás elmúlt évtizedekben megszokott növekedési üteme (alapesetben az adott felületre jutó teljesítmény kétévenkénti duplázódása) szükségszerűen lelassult, és tovább fog lassulni, ami azt jelenti, hogy a meglévő teljesítmény kihasználásának hatékonyságán kellene javítani.

Alapvető változást csak a (más logikával dolgozó) kvantumszámítógépek nagyobb léptékekben is működő verziói hozhatnak, ám ezek megjelenése egyelőre nem tűnik a közeljövő ígéretének.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech előrejelzés időjárás időjárás-jelentés szuperszámítógép Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Bucsky Péter
2024. április 23. 04:33 Élet, Tech

Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok

Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.

Bucsky Péter
2024. március 28. 12:41 Támogatói tartalom, Tech

Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány

Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Fontos

Avatar
2024. április 27. 04:37 Világ

Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart

Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.

Váczi István
2024. április 26. 04:39 Adat, Világ

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.

Bucsky Péter
2024. április 25. 04:39 Adat, Élet

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.