Több mint tíz éve létezik egy európai uniós rendelet, amely a légiutasok jogait foglalja össze. A jogszabály értelmében kártérítés jár az utasoknak, ha a repülőgépük több mint három órát késik, vagy ha törlik a járatot, esetleg megsérül a poggyász, vagy műszaki hibás a gép és emiatt nem tud elindulni.

Ennek ellenére sokan még mindig nem ismerik a jogaikat, nem tudják, hogy járattörlés esetén 250-600 eurós kártérítést kaphatnak.^*Az Európai Unión belül 1500 kilométer vagy annál rövidebb útvonal esetén 250 euró, 1500 kilométernél nagyobb távolság esetén 400 euró. Uniós repülőteret nem uniós repülőtérrel összekötő járatokra vonatkozik még egy szabály: 3500 kilométernél hosszabb repülőút törlése esetén 600 euró kártérítés jár az utasoknak.Az Európai Unióban a pórul járt utasok mindössze 1-2 százaléka él a kárpótlási jogával.

Ezt igazolják a magyar statisztikák is. Két helyről kértük ki az elmúlt évek adatait. Egyrészt a Budapesti Békéltető Testületnél vannak adatok, mivel ha a légitársaság elutasítja az utas kártérítési igényét, ez az egyik olyan fórum, ahol az ügyfelek követelhetik a jogaik érvényesítését.

Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy ingyenes és viszonylag gyors, a testület 60 nap alatt megvizsgálja az ügyet, és összehoz egy találkozót a vitás felek között. Gyorsabb tehát, mint a bíróság, igaz, a békéltető testület eljárása nem kötelező érvényű, vagyis sem a panaszos, sem a légitársaság nem köteles azt elfogadni, illetve végrehajtani.

Tavaly csupán 200 fogyasztó nyújtott be panaszt a légitársaságokkal szemben a testületnél.^*A békéltető testület 5930 fogyasztóvédelemmel kapcsolatos vitást üggyel foglalkozott 2017-ben. A leggyakoribb esetek egyébként kereskedelmi típusúak, például internetes vásárlással, garanciális vitákkal összefüggő eljárások, az ezzel kapcsolatosan lezárt ügyek száma tavaly 2694 volt.

A békéltető testület a G7-nek azt mondta, hogy az eljárásnak köszönhetően a légitársaságok felülvizsgálják a kezdeti elutasító álláspontjukat, és a tárgyalásokon már készek a kompromisszumos megoldásra. Az ügyek többsége megállapodással zárul. (Jellemző példákat a cikk végén olvashat.)

A másik ingyenes fórum, ahova a pórul járt utas fordulhat, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alatt működő Európai Fogyasztói Központ (EFK). Ide tavaly 140 utas fordult járattörlés, további 250 pedig járatkésés miatt.

Az EFK adatbázisa szerint az utasoknak érdemes a jogaikért küzdeni, mert a vitás ügyek 60-70 százaléka legalább részleges megállapodással végződött az érintett utas és a légitársaság között. 

A két szervezetnél panaszkodó ügyfelek – közel hatszázas – száma azért tekinthető rendkívül alacsonynak, mert lényegében három repülőgépnyi utasról van szó, miközben egy év alatt csak a Magyarországot érintő járatokból több tucatnyit törölnek. A többórás járatkésések száma pedig ennél is több. Csak a Ryanair tavaly év végén és idén év elején több ezer járatát törölte, mert nem volt elég pilótája.

A légitársaságok eközben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy valamilyen vis maior eseményre – rossz időjárásra, sztrájkra, vulkánkitörésre, repülőtérzárra, esetleg műszaki hibára – fogják a késést vagy törlést. Ha ugyanis nem tehetnek a kiváltó okról, akkor nem kell kártérítést fizetniük.

A légitársaságok nem érdekeltek abban, hogy az uniós rendeletet flottul betartsák, mivel ez csökkenti a profitjukat. Itt írtunk korábban arról, hogy milyen tortúrán esnek át azok, akik egy fapados légitársasággal szemben igyekeznek a kártérítési jogaikat érvényesíteni:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy budapesti járattörlésen keresztül mutatjuk meg, milyen nehéz kártérítést igényelni a légitársaságtólHiába kötelezi az Európai Unió kártérítés megfizetésére a légitársaságokat járattörlés esetén, nehéz megítélni, hogy kinek a hibájából történt. Ezért sokan inkább nem is élnek a jogaikkal.

Pedig az Európai Parlament és a Tanács rendelete egyértelműen meghatározza, mikor élhet egy utas a kártérítési igényével. Ahogy azt is, mikor hivatkozhat valóban arra a légitársaság, hogy tőle független okok miatt történt a járat késése vagy törlése. Ha a rossz időt okolja, akkor ezt dokumentumokkal kell bizonyítania. A műszaki hiba pedig nem lehet a kártérítés alóli felmentés oka, hiszen az Európai Bíróság kimondta: „a légi személyszállítási szolgáltatásnak – jellege folytán – a műszaki hiba természetes velejárója lehet, amelynek felmerülésével a légi fuvarozónak számolnia kell.”

Akkor is fizetnie kell a társaságnak, ha az utas poggyásza megsérül vagy elvész az utazás során. Ha legalább három órát késik a járat, ellátási kötelezettsége is van a cégnek: ingyenes étkezést, frissítőt kell biztosítani az utasok számára. Tipikus eset azonban, hogy olyan, az adott reptér éttermeiben beváltható bónt vagy vócsert adnak, amely – a magas repülőtéri árak miatt – nem elegendő még arra sem, hogy egy ásványvizet vagy hideg ételt vásároljanak.

A békéltető testület összeszedte, hogy tavaly milyen konkrét esetekben fordultak hozzá az ügyfelek. Érdekesség, hogy közülük sokan külföldi állampolgárok, akiknek Magyarországon bejegyzett légi fuvarozóval fennálló, határon átnyúló vitájuk van.

A legtöbb kérelem a magyar hatósághoz Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Németországból, Olaszországból és Romániából érkezett (a csillagra kattintva olvashatja az esetek leírását):

1. Az olasz férfi, aki betegség miatt nem tudott utazni^*Egy olasz férfi édesapja megbetegedett és emiatt nem tudott repülni, holott megvolt már a jegye. Ezt előre jelezte is a légitársaságnak, amely nem foglalkozott az üggyel. A hatósági eljárás során a légitársaság barátságosabbnak mutatkozott, és felajánlotta, hogy a jegyár felét, azaz 125 eurót visszaad. De az utasnak be kellett mutatnia egy orvosi igazolást arról, hogy az apja tényleg beteg volt. Az olasz férfi ennek eleget is tett, így a vita rendeződött.

2. Sokat késett a dühös szlovák férj gépe^*Egy szlovák házaspár Budapestről utazott Izlandra, azonban a járat több mint három órát késett. A légitársaság rendkívüli körülmények fennállására hivatkozva elutasította a panaszt. Ezután a férj kérelmet nyújtott be a békéltető testület honlapján. Ekkor a légitársaság felülvizsgálta álláspontját. Végül fejenként 400 euró kártérítést fizetett ki a házaspárnak.

3. Egy holland turista gépe is sokat késett^*Egy holland állampolgár Eindhovenből (Hollandia) Lublinba (Lengyelország) utazott, de járata több mint három órát késett. A légitársaság azonban nem fizetett, műszaki hibára hivatkozva. A gond ezzel az volt, hogy műszaki hiba esetén is kártérítést kell fizessen a cég, hiszen a légi ipar egy olyan ágazat, ahol az Európai Bíróság ítélete szerint “egyes műszaki hibák felbukkanása elkerülhetetlen”. A légitársaság végül kifizette a 250 eurós kártérítést a hollandnak.

4. Az angol, akit nem várt meg a reptéri taxi^*Egy angol férfinak nem jött be az urizálás. A litván repülőjegy mellé a légitársaságon keresztül egy taxit is rendelt a repülőtérre. Mikor azonban megérkezett dél körül Vilniusba, a taxi sehol. A sofőrt a megbeszélt helyen várta, de negyven perc után rendelt egy másikat. A légitársaság először nem adta vissza a pénzt, de végül a hatósági eljárás hatására visszautalta a 14 fontot.

5. Print screen, avagy bizonyítani is kell az állításokat^*Egy olasz utólag akarta megvenni a csomagjegyet, de nem tudta, mert hibaüzenetet kapott. A repülőtéren kellett emiatt megvenni plusz 30 euró kezelési díj fejében a feladott poggyász jegyét, ezért bepanaszolta a céget. A légitársaság felajánlotta, hogy visszaadja a pénzt, ha az olasz utas mellékel a hibaüzenetről készült képernyőképet (print screen). Ezt azonban hősünk nem tudta bemutatni az eljárásban, ezért bukta a 30 euróját.

6. Nem tudott online becsekkolni^*Egy angol utas nem tudott online becsekkolni, mert nem működött az utasfelvételi opció a légitársaság honlapján. A helyszínen viszont 52 fontot kértek a szolgáltatásért, ami online ingyenes lett volna. Az uniós békéltető testület eljárásában a cég végül visszaadta az 52 fontot.

7. Rendszerhiba miatt csak a reptéren tudott intézkedni^*Az egyik utas online szerette volna módosítani a már megvásárolt jegyét. A rendszer azonban nem működött. Később már csak 140 fontos díj fejében tudott változtatni a jegyén. A légitársaság ebben az esetben is egy képernyőképet kért a hibáról, de az ügyfél nem készített print screent. Végül abban állapodtak meg, hogy a légitársaság jóváír 50 fontot az utas következő repülőútján.

8. Árfolyamváltás miatt húzta le a bolgár utast a légitársaság^*Egy Németországban tartózkodó bolgár állampolgár az otthoni bankkártyájával vásárolt repülőjegyet. A számlája euró alapú volt, mégis bolgár levában számolta el a légitársaság és 40 eurós valutaváltási illetéket számított fel. Miután panaszt tett, a cég visszafizette a negyven eurós összeget az ügyfélnek.

9. Egy jegyet vett, de kettő árát vonta le a légitársaság^*Egy angol utas repülőjegyet akart venni, de az online foglalás során a jegyvásárlás nem vált véglegessé. Ezután kapott egy emailt, hogy függő foglalása van. Ismét lefoglalta a jegyet, de a rendszer a foglalás befejezését kettős foglalásként értelmezte, tehát két repülőjegyet vett, miközben csak egyet szeretett volna. A cég nem akarta visszafizetni a második, egyébként 300 fontos jegyet, csak jóváírást ajánlott fel a saját járataira. Miután az utas panaszt tett, a cég visszafizette az összeget.

10. Van is kedvezmény, meg nincs is^*Egy angol utas az egyik ismertebb szállásközvetítő oldal és az érintett légitársaság közös promóciójának részeként 11 eurós kedvezményt kapott repülőjegy-vásárlásra. Amikor ezt szerette volna felhasználni, a rendszer nem engedte, arra hivatkozva, hogy a kedvezmény lejárt. Miután ezt jelezte a vállalkozásnál, a panaszát elutasították. Az online vitarendezési eljárásban a cég megenyhült, és vállalta a 11 eurós összeg újbóli jóváírását.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz Európai Unió fogyasztóvédelem kártérítés légitársaság uniós rendelet Olvasson tovább a kategóriában