A Xiaomi kínai mobiltelefon-gyártó céget 2010-ben alapították, és alig nyolc év kellett ahhoz, hogy a hongkongi tőzsde egyik legjobban várt részvénykibocsátási sztorija legyen. A nagy nap múlt hét pénteken jött el, az időzítés azonban végül is szerencsétlennek bizonyult, mert Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja miatt rossz a tőzsdei hangulat.
A mobilgyártó elsődleges részvénykibocsátása 17 hongkongi dolláron indult, de a nap végére 16 dollárra esett az árfolyam. Tegnapra azonban magához tért, miután kiderült, hogy a részvény július 23-tól bekerül a vezető hongkongi részvényindexbe, a Hang Sengbe. Ebben olyan cégek papírjai szerepelnek, mint a Tencent vagy a China Mobile. A hírre 19 dollárra pattant fel a részvények árfolyama. Igaz, ez még mindig elmarad a várakozásoktól.
A Bloomberg korábban arról írt, hogy a vállalatvezetés 10 milliárd dollár értékű tőkebevonást tervezett, amellyel a cég értéke körülbelül 100 milliárdra emelkedhet. Ez azonban nem jött össze. A tőzsdére lépés első napján csak 4,7 milliárd dollár folyt be a vállalathoz, így a cég értéke 54 milliárd dollár lett. A pénz 40 százalékát nemzetközi terjeszkedésre fordítja a társaság.
A Xioami már most is a világ negyedik legtöbb mobilját értékesítő vállalattá nőtte ki magát az idei első negyedéves értékesítései alapján. Sőt, nemcsak az ázsiai piacon hasít a Xiaomi, hanem Európában is, ahol szintén a negyedik helyen végeztek a Strategy Analytics májusi adatai alapján.
Csak a Samsung, az Apple és a Huawei előzi meg Európában a kínai telefongyártót. Minden huszadik telefon, amit Európában értékesítenek, a Xiaomi gyárából származik.
Az Egyesült Államok jelenthet potenciális növekedési lehetőséget, miután ott komoly veszteséget szenvedtek a Xiaomi kínai versenytársai. Az amerikai hírszerzési bizottság idén év eleji meghallgatásán az FBI, a CIA és az NSA elnöke is azt javasolta, hogy az amerikai állampolgárok kerüljék a Huawei- és ZTE-termékek és -szolgáltatások használatát.
Chris Wray, az FBI vezetője szerint az amerikai kormány meg van róla győződve, hogy kockázatos az amerikai értékrendtől távol álló politikát folytató külföldi kormányok befolyása alatt álló cégeknek teret adni a telekommunikációs hálózatokban. Ez ugyanis lehetőséget adhat információk módosítására, megszerzésére, azaz kémkedésre.
A Xiaomi neve nem hangzott el, emiatt gondolják úgy a befektetési szakemberek, hogy komoly esély van az amerikai terjeszkedésre. Az USA piacára lépést idén év végén vagy jövő év elején tervezi a vállalat.
A Xiaomi üzletpolitikája egységesíti a névtelen, de olcsó és megbízható kínai mobiltelefonok iránti kereslet kielégítését és az Apple üzletpolitikáját.
Utóbbihoz hasonlóan a Xiaomi sem reklámozza a termékeit, és saját üzlethelyiségeket sem alakított ki.*Barcelona jelent kivételt Európában, ahol nemrég nyitott meg egy szakboltot.
A termékek nagy részét interneten árusítja, illetve viszonteladók segítségével juthatnak hozzá a vásárlók. A cég eleinte szinte profit nélkül értékesítette a telefonokat, mert abban bízott, hogy a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokból jut jelentősebb bevételhez. Emellett gyorsan reagált a változó piaci igényekre. A Xiaomi az egyik első gyártó volt például, amely nem a méretcsökkentésre törekedett, hanem nagyobb kapacitású akkumulátorokkal szerelte fel a telefonokat, így azok 2-3 napos üzemidőt biztosítottak.
A három kamerás készülékeket is elsőként vezette be. A cég többféle telefont készít, van az online játékokat használók, fotósok vagy éppen az alapfelhasználók számára fejlesztett készüléke is. A Xiaomi nemcsak telefonokat gyárt, a szórakoztatóelektronikai eszközöktől kezdve az „okos otthonokhoz” szánt kamerákon át egészen az elektromos robogókig igen széles a termékpalettája.
Pénz
Fontos