Nem tudta még átütni a kormány rózsaszín jövőképe a rossz gazdasági hangulatot
November volt a harmadik olyan egymást követő hónap, amikor a GKI fogyasztói bizalmi indexe csökkent a megelőző hónaphoz képest. November és október között csaknem 4 ponttal esett vissza a mutató, amivel 12 havi mélypontra jutott.
2022 októbere óta kisebb nagyobb megszakításokkal nőtt, az év eleje óta viszont már inkább stagnál a lakosság gazdasági helyzetértékeléséről árulkodó index. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, augusztus óta látványos csökkenés indult be.
Alulnézet: a csökkenés az index minden almutatóját érintette – írta a GKI a G7 megkeresésére.
A háztartások elmúlt 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetértékelését mérő mutató 9,5 ponttal csökkent;
a háztartások következő 12 hónap során várható pénzügyi helyzetére vonatkozó 6,4 ponttal csökkent;
az ország következő 12 hónap során várható gazdasági helyzetére vonatkozó 6 ponttal csökkent;
a nagy értékű fogyasztási cikkekre költhető pénz alakulására – szintén a következő egy évben – vonatkozó mutató pedig 4,8 ponttal csökkent.
Miért fontos ez? A negatív gazdasági hírek és pár konkrét trend is közrejátszhatott abban, hogy borúsabban látták az emberek a gazdasági helyzetüket Virovácz Péter szerint.
„A gyenge harmadik negyedéves GDP, a jövőre évre vonatkozó visszavágott növekedési előrejelzések, a forintgyengülés, a hazai elbocsátásokról és az európai autóipar válságáról szóló hírek: ezek mind hozzájárulhattak a hangulat romlásához” – mondta erről az ING szenior elemzője.
Az érzékelt infláció növekedése is hozzájárulhatott a mutató csökkenéséhez, ugyanis habár az infláció ősszel 3 százalék körül alakult, az élelmiszerek között voltak sokkal erőteljesebben dráguló tételek, de például az üzemanyagok drágulása is erősíthette a drágulás érzetét.
Reakció: sok mindentől függ, hogy a felmérésben megkérdezettek hogyan ítélik meg a pénzügyi helyzetüket, a személyes tapasztalatok mellett pedig fontos szerepe lehet a gazdasági híreknek is.
„2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése, majd a rezsicsökkentésre jogosultak körének szűkítése a hangulatot nagyon rombolta, a mutatóban is beszakadást okozott, miközben ilyen mértékben azért nem romlott a lakosság pénzügyi helyzete” – hozott erre egy példát Petz Rajmund, a GKI Gazdaságkutató Intézet igazgatója.
Felülnézet: ugyan a kormány pont szeptember és november között számos jövő évi gazdasági hangulatjavító intézkedést jelentett be, úgy néz ki, hogy a lakossági hangulatot most a rossz hírek jobban meghatározzák, mint az, hogy mi várható jövőre.
A vállalati helyzetértékelés is romlott mostanában ráadásul, a GKI Üzleti bizalmi index novemberben bő 2 ponttal csökkent októberhez képest, és a magyar kis- és középvállalkozások is pesszimistábbak voltak a harmadik negyedévben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Barométere szerint.
Mi várható? „Az ábrán ugyan látványos, de azt gondolom, hogy valójában nem annyira drámai, és belefér a normál hullámzásba a csökkenés. Az érződik, hogy ez az év elbukott, és ugyan a jövő évre vonatkozó várakozások is romlottak, de ez általában együtt mozog a korábbi időszak megítésével. Így a kilátásokra nehéz önmagában ez alapján következtetni” – mondta erről Petz Rajmund.
Tágabb kontextus: ahogy arról korábban többszörírtunk, a gazdaság helyzetének lakossági megítélése – amelyről a fogyasztói bizalmi index árulkodik – összefügg a kormánypártok népszerűségével.
Ezt látszik alátámasztani, hogy a csütörtökön a hvg.hu-n megjelent friss Medián közvélemény-kutatás szerint a teljes lakosság és a biztos szavazók körében is nőtt a legnagyobb ellenzéki párt, a TISZA előnye a Fidesszel szemben. (Igaz, a Nézőpont továbbra is magabiztos Fidesz-előnyt mér.)