Kis híján 80 ezer üres álláshelyre kerestek embert 2018 első negyedében Magyarországon, ami harmadával több mint egy évvel korábban. Miközben a cégek ilyen elképesztő ütemben hirdetik meg az új munkahelyeket, az ország felében már nem tudnak kit felvenni. Hacsaknem más cégektől csábítják el a munkaerőt.
A helyzet olyannyira súlyos, hogy Budapesten már kevesebb mint két főnyi munkaerő-tartalék jut egy bejelentett betöltetlen álláshelyre, és akkor még a be nem jelentettekről nem is beszéltünk. Közben az ország szegényebbik és fejletlenebb felében meg még mindig nagyon sokaknak nincs munkája.
A bejelentett üres álláshelyek azokat a betöltetlen munkahelyeket jelentik, amelyeket a foglalkoztatók regisztrálnak a munkaügyi hivataloknál. Ezekből van 80 ezer a legfrissebb adatok szerint, ám az összes betöltetlen (de nem feltétlenül regisztrált) munkahely száma ennél jóval magasabb, akár kétszer ennyi is lehet.
Az alacsonyabb képzettséget igénylő állások esetében jó iránymutatásul szolgálnak a munkaügyi központoknál regisztrált új álláshelyek, azonban a magasabb végzettséget vagy speciális szaktudást igénylő állásokra tipikusan nem ezeken a központokon keresztül toboroznak embereket. Ám a munkaerő-kereslet regionális eltéréseit azért így is jól szemléleti.
Az elmúlt egy évben a központi régióban hirdették meg a legtöbb új álláshelyet. Pest megyében valami egészen elképesztő mértékben, 70 százalékkal nőtt a bejelentett betöltetlen állások száma, ami így most már 11 ezerre rúg. Abszolút értékben természetesen Budapesten volt a legnagyobb a bővülés, ahol 6700-zal több az üres munkahely, mint 2017 elején volt.
A kelet-magyarországi régiók közül Észak-Magyarországon nőtt a legnagyobbat a munkaerő-kereslet, bő 40 százalékkal. Egy régiót, a Dél-Dunántúlt viszont úgy tűnik, nagyon nem éri el a munkaerő-piaci fellendülés, mivel itt egy év alatt csak 6 százalékkal, bő 200 munkahellyel nőtt az álláshely-kínálat.
A munkaerőhiány súlyosságát nézve Budapesten a legrosszabb helyzet, ahol egy bejelentett üres munkahelyre mindössze 1,4 főnyi szabad munkaerő jut, de természetesen nem feltétlenül olyan (végzettségű, kvalitású, stb.) akit ténylegesen keresnének.
Ez azt jelenti, hogy lehetetlen betölteni a fővárosi üres munkahelyeket, amikből valójában jóval több van, mint amennyit a munkaügyi központok regisztráltak.
Nemcsak a fővárosban, hanem egész Pest megyében is a végletekig feszült a munkaerőpiac, itt 2,1 fő jut a megmaradt munkaerő-tartalékból egy betöltetlen pozícióra. A nyugat- és a közép-dunántúli üres állásokból sem lehet már sokat feltölteni, ugyanis ezekben a régiókban is csak hárman jutnak egy munkahelyre.
Hiába több papíron a szabad munkaerő, mint az üres álláshely, a munkaerőpiac keresleti és kínlati oldala között mindig van szerkezeti eltérés. Ezért ha az üres állások arányában már olyan kevés a szabad munkaerő, mint a központi és a nyugati régiókban, akkor lényegében elmondhatjuk, hogy elfogyott a munkaerő-tartalék.
A középső és a nyugati országrésszel ellentétben keleten és a Dél-Dunántúlon papíron még mindig bőségesen van munkaerő-tartalék. Észak-Alföldön majdnem 17, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon 15-15 főnyi szabad munkaerő jut a közmunkásokkal együtt egy üresen álló munkahelyre, tehát elméletben ezeken a területeken még könnyű lenne a vállalkozásoknak bővülni.
Ám a gyakorlatban ez még sincs így, ugyanis bármennyire is sok még az aktív és a passzív munkanélküli az ország keleti részében, döntő részük képzetlen vagy teljesen alacsonyan képzett. Ráadásul sokan többszörösen hátrányos helyzetben vannak, és például azt sem engedhetik meg maguknak anyagilag, hogy néhány tíz kilométerrel odébb ingázzanak dolgozni napi szinten.
Közélet
Fontos