Hírlevél feliratkozás
László Pál
2024. augusztus 24. 14:21 Podcast, Támogatói tartalom

Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is

Elképesztő technológiai gerinccel rendelkeznek az ultra fast fashion cégek, folyamatosan új designokat hoznak ki, mindegyiket legyártatják kis mennyiségben, és ha jól fogynak, felskálázzák őket – ez a működés pedig komoly előnyük a hagyományos divatipari cégekkel szemben – mondta Lakatos-Török György, a Boston Consulting Group (BCG) senior projektvezetője a G7 beszélgetések podcast legújabb részében.

Az epizódban Dobos Emesével, a Hun-Ren KRTK Világgazdasági Kutatóintézet munkatársával és Lakatos-Török Györggyel beszélgettünk, és ide kattintva vagy bármelyik podcastlejátszón, a G7 csatornáján lehet meghallgatni:

Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét. Magyarország arányaiban az egyik legnagyobb fogyasztója az ultra fast fashion termékeknek a BCG friss kutatása szerint. Európai szinten a divat fogyasztói kosár 7 százalékát teszi ki az ultra fast fashion, itthon ez 12 százalék, amivel az Egyesült Államokkal vagyunk egy szinten.

Ennek oka egyrészt, hogy Kelet-Európában jellemzően alacsonyabb szintű a környezettudatosság, mint Nyugat-Európában, és Magyarországon többet költ a fiatalabb generáció is ezekre a termékekre. Ezzel párhuzamosan itthon a second hand ruhák piaca is kiemelkedően nagy – ismertette Lakatos-Török György.

A magyar vásárló hagyományosan árérzékeny és divatérzékeny. Tehát minél olcsóbb valami, annál inkább kell neki, de érdeklik a trendek és saját mikroközösségének a véleménye, amelyben él. Ez az ultra fast fashion és a használt ruhák népszerűségét is magyarázza – mondta Dobos Emese.

Nagyok az eltérések az országok között is abban, hogy szeretik-e vagy sem az emberek ezeket a termékeket. Francia- vagy Németországban például az emberek többsége el sem gondolkozik az ultra fast fashion termékek vásárlásán – mondta Lakatos-Török György.

Míg a hagyományos divatmárkák inkább előrejelzések után gyártatnak, sokszor a vezető divattervező keze nyomán álmodják meg a termékeket, az ultra fast fashion brandek adatalapon közelítenek – mondta Dobos Emese. Megnézik a mikrotrendeket a social médiában – most éppen a neonzöld kezd felfutni – és azonnal ráugranak. Itt az adat a lényeg, nem a tervező, nem a kreativitás. Sok cég először le se gyártatja az új termékét, csak 3D fotón mutatja be, és ha sokan keresik, elkezdni gyártani.

A divatipar működésének természete, alapszabályai kizárják a fenntarthatóságot – hangsúlyozta Dobos Emese. Bizonyos részei működhetnek kevésbé károsan, de olyan, hogy fenntartható divat vagy fenntartható ultra fast fashion, egyáltalán nincs és nem is lesz. Arra lenne szükség Dobos Emese szerint, hogy túllépjünk az ultra fast fashion olcsó tömeggyártott gagyi termékekkel való azonosításán, és meglátnánk, hogy ez egy üzleti modell és ellátási lánc szervezési mód is.

Módszertanilag és technológiailag is lehetne tanulni az ultra fast fashion vállalatoktól Lakatos-Török György szerint is. Ahogy gyártás előtt követik az internetes trendeket, majd tesztelés után skáláznak fel, akár fenntarthatósági kezdeményezésnek is tekinthető, hiszen így sokkal kisebb raktárkészlet, kevesebb felesleg képződik.

A podcast megjelenését a Boston Consulting Group támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. november 9. 06:02 Podcast

Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene

Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Bucsky Péter
2024. október 26. 06:10 Podcast

Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?

200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Holtzer Péter
2024. október 19. 06:04 Podcast

Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba

Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.