Nagyon fáj a külföldi tulajdonú cementgyártóknak a nyakukba varrt adó

Tavaly nyáron Lázár János építési és közlekedési miniszter azt jósolta, hogy „nagy cementcsata” következik majd „a németekkel és az osztrákokkal”, miután meglesznek a Magyar Építési Törvény elfogadása utáni első közbeszerzési döntések, amelyeket már nem a külföldiek fognak megnyerni.

Azóta ugyan nem sok nyilvános jelét látni annak a nagy csata beindult volna, de az érintett cégek tavalyi eredményein már nem csak az látszik, hogy az építőiparban visszaesett a termékeik iránti kereslet, hanem az is, hogy

az ellehetetlenítésükre hozott kormányzati intézkedések is fájnak nekik.

Tavaly ugyanis öt fontosabb külföldi tulajdonú magyarországi építőanyaggyártóból három is veszteséges lett.^*A Wienerberger Téglaipari Zrt., amelyre a kiegészítő bányajáradék szintén vonatkozik, cikkünk megjelenéséig nem adott le beszámolót.

De mielőtt rátérnénk ennek a részleteire, érdemes röviden összefoglalni, hogy eddig milyen intézkedéseket hozott a kormány a külföldi építőanyag-gyártók hazai piacról való kiszorítására.

2021 júliusa óta a kormány által meghatározott árnál drágábban értékesítő, 3 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, főleg homok-, kavics- és cementgyártó vállalatoknak az e feletti bevétel 90 százalékát kiegészítő bányajáradék formájában le kell adózniuk;
2023. február közepe óta ez a különadó a tégla-, kerámia- és csempegyártókra is vonatkozik;
tavaly májusban az állam a korábban bevezetett exportkorlátozást állami elővásárlási joggal egészítette ki 15 termékre, ami azt jelenti, hogy az exportra szánt terméket az állam az általa meghatározott áron átveheti, és az érintett cég a többletpénzt csak bírósági úton hajthatja be;
tavaly júliusban pedig az év elejéig visszamenőlegesen szén-dioxid kvóta adót vezetett be a legnagyobb hazai szennyezőkre, amelyet számos építőanyaggyártónak is meg kelett fizetnie.

A kormány nem titkolja, hogy az intézkedésekkel az volt a célja, hogy megnehezítse a zömében külföldi tulajdonban lévő hazai építőanyaggyártó cégek gazdálkodását. Ezzel párhuzamosan a német sajtóban arról is cikkeztek, hogy az érintett cégekhez hazai üzleti köröktől felvásárlási ajánlatok érkeztek. Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly az Mfor.hu-nak azt mondta, kifejezett cél, hogy kiszorítsák a piacról a külföldi építőanyag-gyártó cégeket, és azt szeretnék, hogy

tíz év múlva az állami beruházásokat magyar gyártók magyar alapanyagaiból készített termékekből valósítsák meg, magyar kivitelezők a profitot magyaroknak termelve.

A tavalyi eredmények alapján az érintett cégek jelentős része megérezte a kormány keménykedését. Különösen a júliusban visszamenőlegesen bevezetett, a legtöbb szén-dioxid kibocsátó üzemet fura módon már duplán adóztató szén-dioxid-kvóta adó jelentett nagy terhet, ami a nagy hazai cementgyáraknak fájt igazán.

Nagy mínuszok

Az alábbi ábrán azoknak a külföldi tulajdonú vállalatoknak a gazdálkodását mutatjuk be, amelyeknek tavaly kiegészítő bányajáradékot vagy szén-dioxid kvóta adót (vagy mindkettőt) kellett fizetniük. A királyegyházi cementgyárat üzemeltető svájci Holcim tavaly 2022 után újra veszteséges lett, mínuszos évet zárt a német tulajdonú, tetőcserepeket gyártó Creaton is, és az is látszik, hogy az osztrák tulajdonú, csempegyártással foglalkozó Zalakerámia tavaly már zsinórban harmadik éve volt veszteséges.

Szintén mínuszban zárta volna az évet a váci és a beremendi cementgyárat üzemeltető Duna-Dráva Cement Kft., amelynek német tulajdonosai tavaly azt nyilatkozták, hogy egy „gyorsan bővülő magyar cégcsoport” meg nem nevezett tulajdonosától felvásárlási ajánlatot kaptak. A Heidelberg Materials és a Schwenk Zement tulajdonában lévő cég beszámolója szerint ezt végül úgy tudták kikerülni, hogy egyrészt eladták a cégcsoporthoz tartozó hollandiai bejegyzésű CEEM Investment Fund nevű pénzügyi céget, amely balkáni országokban üzemeltet cement- és betongyárakat., másrészt az előző évhez képest jóval több bevételt szereztek szén-dioxid-kvóták értékesítéséből.

A vállalat normál gazdálkodása nagyon nehézkes volt tavaly: a cement üzletág értékesítési bevétele valamivel több mint 15, az építőanyag üzletágé csaknem 5 százalékkal esett vissza, a cég teljes ábevétele pedig csaknem negyedével csökkent 2022-höz képest. A beszámolóból az is kiderül, hogy a vállalatnak jelentős pluszköltségeket okoztak a kormány elmúlt években hozott intézkedései.

A kiegészítő bányajáradék a visszaeső eladások ellenére is 3,3 milliárd forint plusz terhet jelentett a cégnek 2022-höz képest, a tavaly nyáron visszamenőleges hatállyal bevezetett szén-dioxid-kvóta adó pedig 7,8 milliárd forintot vitt el. Hogy ennek a mértéke érezhető legyen: a cég teljes árbevétele 68,1 milliárd^*Az ábrán az egyedi beszámoló szerinti adatok szerepelnek, a konszolidált beszámoló szerint az árbevétel tavaly 80,85 milliárd forint volt. forint volt tavaly.

A nehézségek ellenére a cég igyekezett a munkavállalói állományát szinten tartani, stratégiája pedig a nehéz időszak kibekkelése lehet. A cementgyárakat üzemeltető cég a 24.hu-nak tavaly és tavalyelőtt is azt nyilatkozta, hogy nem tárgyalnak az üzemek eladásáról, és a lap cikke szerint a vállalatnál vélhetően arra is számítanak, hogy az EU-s kötelezettségszegési eljárásokban – ami a bányajáradék és a cementtermékek exportkorlátozása miatt folyik – végül elmarasztalják a kormányt, és jelentős mértékű kártérítésben részesülnek.

A kormány intézkedései tavaly a leglátványosabban a már említett királyegyházi cementgyárat üzemeltető Holcimnek fájtak, amely veszteséges is lett tavaly.

A kiegészítő bányajáradék a meredeken emelkedő energia, nyersanyag és munkaerő költségek mellett nem tette lehetővé a nyereséges működést, illetve a piaci növekedést

– írja a cég a tavalyi beszámolójának kiegészítő mellékletében. Ebből egyébként az is kiderül, hogy a Holcim is részben a szén-dioxid-kvóták eladásával igyekezett csökkenteni a veszteségét: amíg 2022-ben 2,76 milliárd, tavaly már 6,63 milliárd forintért adtak el ezekből.

A cég 3,1 milliárd forintnyi szén-dioxid-kvóta adót fizetett, ami egyébként jóval alacsonyabb a G7 által tavaly nyáron, az adó bevezetésekor becsült (6,8 milliárd forint) tehernél. Kérdésünkre a Holcim ezt azzal magyarázta, hogy tavaly 2022-höz képest több mint 40 százalékkal csökkentették a cementgyár karbonlábnyomát.

Ezt egyrészt a cementgyártási technológia módosításával és az alternatív tüzelő- és nyersanyagok arányának folyamatos növelésével, a hagyományosnál alacsonyabb kibocsátással gyártott cementek körének bővítésével érték el, másrészt viszont az építőipari rendelések visszaesése miatt a gyárnak kevesebbet kellett termelnie. Ezek mellett azért is volt alacsonyabb a teljes adóteher, mert a szén-dioxid kvótaadót tonnánként 40 euróról 36-ra csökkentette a kormány az eredeti rendelethez képest, és a forint-euró-árfolyam változása is mérsékelte a tételt.

A cég beszámolója azt is megjegyzi, hogy a kibocsátáscsökkentés ugyan sikerült, de ennek folytatását nehezíti, hogy a kiegészítő bányajáradék, és a kvótaadó miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a tervezett zöld beruházásaikat.

A különadók nem csak a hazai építésgazdaságot lassítják, és a külföldi építőanyag behozatallal szembeni versenyképességet rontják, de rendkívül káros hatással vannak az üzemegységeket körülvevő helyi közösségek számára is

– írták a beszámolóban.

Végül kevesebb céget sarcoltak

Tavaly nyáron a 2022-es kibocsátási adatok alapján úgy számoltunk, hogy az osztrák tulajdonú, égetett tégla- és cserépgyártásban idehaza piacvezető Wienerbergerre, a Creatonra, az osztrák tulajdonú, csempegyártással foglalkozó Zalakerámiára, és a szintén osztrák hátterű Leier két magyarországi téglagyárára is vonatkozik a kvótaadó.

Megkeresésünkre ugyanakkor a Creatontól – amely a beszámolója szerint ilyen adót tavaly nem fizetett – azt a választ kaptuk, hogy a rendelet egy másik fontos pontját is módosították utólag, és így csak azoknak a cégeknek kellett fizetniük, amelyeknek a kibocsátása 2019 és 2022 között meghaladta a 25 ezer tonnát. Mivel eredetileg a rendeletben 10 ezer tonna szerepelt, így a Creatonra, a Wienerbergerre és a Zalakerámiára nem vonatkozott tavaly a kvótaadó.

A Leier, amelynek az építőipar mélyrepülése miatt 25 százalékkal csökkent az árbevétele, úgy hozott össze 5 milliárd forintos nyereséget, hogy közben több mint fél milliárd forintnyi (553 millió forint) kvótaadót is kifizetett, igaz a cég állománya sem maradt érintetlenül: idén áprilisban körülbelül tizedével kevesebben dolgoztak a vállalatnál, mint 2023 elején. A kvótaadó gazdálkodására gyakorolt hatását mindenesetre a Leier beszámolója nem említi, megjegyzi viszont, hogy a következő évben kis mértékű javulással számolnak, a stagnálás helyett némi növekedést is elképzelhetőnek látnak a cégnél.

A beszámolóik alapján egyébként a Creatonnak és a Zalakerémiának a kiegészítő bányajáradék nélkül is rossz éve volt.

A tetőcserepeket és egyéb kiegészítőket gyártó Creaton árbevétele több mint harmadával esett vissza tavaly, amit a beszámoló szerint a megrendelések visszaesése okozott, és a cég 3 millió forintos veszteséggel zárta az évet. A Zalakerémiának pedig még ennél is rosszabb éve volt: a cég árbevétele 32-ről 12 milliárd forintra csökkent, és újra veszteséges lett (650 millió forintos mínusszal). Tavaly júniusban a cég a tófeji üzemének leállítása mellett döntött, ami a létszámadatokon is meglátszik: 2022-ről 2023-ra az alkalmazottak átlagos létszáma csaknem lefelőzödött, 661-ről 361-re csökkent.

(A cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a Creatonnak 3 milliárdos vesztesége volt tavaly, de ez csak 3 milliós veszteség volt. A hibáért elnézést kérünk.)