Ausztráliai és francia egyetemi kutatók bebizonyították, hogy a méhek nem csak értik a nulla mögött meghúzódó absztrakt fogalmat, de egy számsorozat részeként is képesek azt értelmezni. Jelenlegi tudásunk szerint erre csak kevés példa akad az állatvilágban, de a rovarok között mindenképpen a méhek az elsők, amelyeknél sikerült kimutatni ezt a képességet.

A nulla értelmezésének négy szintjét különböztetik meg a szakemberek. A legkezdetlegesebb szinten a zéró valaminek a hiányát jelenti, valami nincs ott, ahol azt várnánk. A második szint már egy viselkedési kategória: ebben a nulla a valami ellentéteként jelenti a semmit. A harmadik szinten a nullának számtani értéket tulajdonítunk, vagyis értjük, hogy a zéró a pozitív számsor alsó végén helyezkedik el. A negyedik, legfejlettebb szint az, amikor felfogjuk, hogy a nullához hozzá lehet rendelni egy jelet is, például a “0”-át, amely a leginkább elterjedt.

A méhek a harmadik szintre képesek. Ezt azzal a kísérlettel bizonyítják a kutatók, hogy a számok között különbséget tenni képes méheket a nullával szembesítve rájöttek, hogy a rovarok a “semminek” értékelt nullát a pozitív számsor legalsó tagjaként értelmezték.

A kísérletben a méhek mindig akkor kaptak (élelem formájában) jutalmat, amikor az előtte lévő két számból a kisebbet választották ki. A rovarok idővel a jutalom érdekében képesek voltak 80 százalékos pontossággal a helyes számot kiválasztani, akkor is, ha a két nekik mutatott minta között több mint egy érték volt a különbség. A méhek tehát az egész számsort nézve is ki tudták választani a kisebb értéket, akkor is, ha például a 6-os és a 2-es számot mutatták fel nekik.

Amikor erre már képesek voltak, akkor az egyik szám helyére üres lapot tettek. A méhek ekkor mindig az üres lap felé mentek a jutalom érdekében, bármilyen más számot láttak mellette, vagyis a sor legkisebb értékének állították be az üres lapot. Sőt, a kísérlet annál eredményesebb volt, minél nagyobb volt az értékkülönbség a két lap között, vagyis a 6-os számmal szemben nagyobb arányban találták el, hogy az üres lap a kisebb szám, mint például a 2-es esetében.

Az eredmény azért fontos, mert kiderült, hogy olyan, az állatvilág alacsonyabb fejlettségi szintjén lévő egyedek, mint a rovarok is képesek lehetnek elvont fogalmak értelmezésére.

Vagyis az agy mérete és komplexitásának mértéke nem feltétlenül határozza meg az intelligenciát, és különösen nem a számolási képességet.

A számokhoz rendelt értékek és a nulla értelmezése pedig alapvető fontosságú a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztéseknél is.

A következő lépés az lesz, hogy a nulla fogalmának felfogását neurológiai szempontból is vizsgálják. A semmi érzékeléséből ugyanis valahogy a méheknek el kellett jutniuk a nulla absztrakt fogalmának felfogásához.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet kutatás méh méhek mesterséges intelligencia nulla Olvasson tovább a kategóriában