Okozhat némi fejfájást az idetelepülő kínai akkugyáraknak az Unió új rendelete
Az unión kívüli gyártási fázisoknak is meg kell felelniük az EU-s normáknak az Európai Unió új, akkumulátoripart érintő rendelete szerint, ami főleg a kínai és a dél-koreai gyártóknak okozhat gondot, írja a Portfolio. A szabályozás fő célja a veszélyes anyagok használatának csökkentése, illetve átláthatóbbá tétele, és a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése a cellák teljes életciklusa során.
Miért fontos ez? Az Európai Unió importra szorul az akkumulátorgyártáshoz szükséges alapanyagokból, ami akár 30 százalékkal is csökkenhet az akkumulátorok újrahasznosításával. A cellák összetevőit jórészt Kínából és más ázsiai országokból hozzák az unió területén működő akkumulátorgyárakba, amelyek jelentős részben szintén ezen országok vállalataihoz kapcsolódnak.
- Magyarországot különösen érintik a szabályozás következményei, ugyanis az itt létesítendő üzemekről még a rendelet elfogadása előtt döntöttek a befektetők, arra számítva, hogy megkötések nélkül használhatják az ázsiai nyersanyagokat. A rendelet végrehajtásához ráadásul bonyolult technikai követelmények teljesítése is szükséges egy elemzés szerint.
- A szabályozás kérdése 2020 végén került napirendre az európai zöld megállapodás részeként, a környezet védelme mellett a belső piac megerősítését is célozva. Az uniós törekvéshez hasonló elgondolások ráadásul nem ismeretlenek az ágazatban, már a múlt évtized végén is voltak elképzelések az ellátási láncok átláthatóbbá tételére.
Számokban: 2022-ben Magyarországon 38 gigawattóra akkumulátorgyártó-kapacitás működött, ami világszintű összevetésben a negyedik legnagyobb országos adat volt. 2027-re ez az érték 194 gigawattórára nőhet, ami továbbra is negyedik helyre lesz elegendő, az európai országok közül várhatóan csak Németország gyártókapacitása lesz nagyobb (503 gigawattóra).
Mi várható? A vonatkozó rendeletet már tavaly nyáron elfogadta az Európai Parlament és idén februárban lépett hatályba, aminek értelmében az új akkumulátorokban az újrafeldolgozott anyagtartalom minimális szintjét nyolc év múlva kell elérniük a gyártóknak, és 13 évvel a hatálybalépést követően tovább szigorodnak ezek a szintek.
Közélet
Folytatódnak az áremelések, amik miatt megorrolt a bankokra és a telekomcégekre a jegybank
Átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe idén a nagyobb bankoknál nyitható egyszerűbb számlák tavalyhoz képest.
Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság
A magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Fontos
Uniós élmezőnyben van az összes magyar régió az autók számának növekedése alapján
Csak román régiók hagyták le a magyarokat a lakosságarányos autók számának bővülésében. A legszegényebb magyar régiókban volt a legnagyobb növekedés.
A magas magyar áfa olyan drog, amiről nehéz lejönni
A kormány igyekszik minimalizálni a vállalati nyereségek adóztatását, emiatt nincs tér adócsökkentésekre sem a jövedelmeknél, sem a fogyasztásnál.
Az OTP-t is érintheti, hogy fogy a türelem az Oroszországban üzletelő európai bankokkal szemben
A Raiffeisen, az Unicredit és az OTP is hatalmas profitot csinál az orosz piacon – amit az európai szabályozók igyekeznek keményebb eszközökkel megvágni.
