A magyar tulajdonú vállalatokba öntik a beérkező uniós pénzeket, és cél, hogy még többen dolgozzanak
Nagyüzem van a magyar gazdaságpolitikában:
A szilveszter előtti napon kiderült, hogy a költségvetés 2023-as hiánya még annál is jobban elszállt, mint amit korábban elszállásnak terveztek;
Varga Mihály pénzügyminiszter az új évet az első uniós pénzek beérkezésének hírével nyitotta;
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig az Indexen közölt cikkében többek között már azt is részletezte, hogy ezeket mire fogják elkölteni.
Számokban: a költségvetés hiánya 2023-ban a GDP 5,9 százaléka lehetett, ezt főműsoridőn kívül, december 30-án, szombat este tették közzé. A Pénzügyminisztérium október elején adta fel a korábbi 3,9 százalékos várakozását, de még így is masszívan tévedett (kevesebb mint három hónap alatt), hiszen akkor még 5,2 százalékos lyukat prognosztizált.
Elemzők már korábban 6 százalékos deficitet jósoltak, ami a jelek szerint egészen közel állt a valósághoz.
Az uniós pénzcsapok közben elkezdtek megnyílni, a pénzügyminiszter öt nap alatt 470 milliárd forint beérkezéséről számolt be.
Háttér: a magas költségvetési hiány elsődleges oka a belső kereslet általános összeomlása volt, a nagy infláció miatt a vállalatok és a lakosság egyaránt visszafogta költéseit, ami a fogyasztással kapcsolatos adók bevételét nagyon visszavetette. Ehhez társult még az uniós pénzek elmaradása (és több más kedvezőtlen körülmény is).
Felülnézet: a kormány idén egyértelműen a belső fogyasztást akarja stimulálni, ez derül ki Nagy Márton indexes cikkéből is.
A miniszter a tipikusan belföldre termelő vállalatok-iparágak felpörgetéséről ír, ami erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a kétpólusú magyar gazdaságban nem a multikra, hanem a jellemzően magyar tulajdonban lévő, de kisebb méretű és alig exportáló cégekre akarnak koncentrálni (ebben egyébként nincs sok újdonság).
Az ő támogatásukra megy majd a tervek szerint az uniós pénzek jelentős része is, például hitelprogramok formájában.
Erős a szándék a foglalkoztatás további növelésére is, a miniszter szerint még mindig van az országban 300 ezer inaktív, potenciális munkavállaló. Az ő keresetük is a belső fogyasztást növelné.
Igen, de: Zsiday Viktor befektetési szakember úgy véli, a költségvetési kiadásokat ki kellene igazítani, mert ilyen állapotban a magyar gazdaság nagyon sebezhető egy jövőbeni válságban. Szerinte a magyar kormánynak két lehetősége maradt: vagy 2-3 év alatt megszorításokkal stabilizál, vagy elodázza ezt, de akkor később még nehezebb helyzetbe hozhatja magát.
Mi várható? 2024-re jelenleg még a kormány két meghatározó tárcája között sincs összhang a GDP várható növekedéséről (amihez többek között a költségvetési hiányt is mérik majd), hiszen a Pénzügyminisztérium 3,6 százalékos, a nemzetgazdasági viszont 4 százalékos növekedést jósol.
Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője decemberben a G7-nek azt mondta, hogy ő a 3 százalék körüli előrejelzéseket is túl optimistának tartja.
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.