Reptér, vendégmunkások, katyvasz egészségügy és energetikai önellátás – ezt mondta Orbán a tájékoztatón
Évente egyszer nyílik lehetőség arra, hogy a miniszterelnököt a kormánytól független újságírók is kérdezzék. Most eljött ez a pillanat, Orbán Viktor tartotta az év utolsó kormányzati tájékoztatóját. Gazdasági szempontból négy fontos témát érintett, az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.
I. A budapesti repülőtér átvételét bármelyik nap bejelenthetik, a felek már csak a szerződés utolsó simításain, a technikai részleteken dolgoznak. Ezt az ügyet befejezettnek tekinthetjük – mondta a miniszterelnök.
Az állam azért lép be, mert a kormány elégedetlen azzal, amit az eddigi tulajdonos elért, Bécs után Isztambul is ellépett mellettünk, és Varsóban is nagy fejlesztések folynak.
A magyar GDP 11,5 százalékát a turizmus adja, globális versenyben vagyunk, Budapest egy nagy mágnes, de nem lehet megközelíteni, ezért kell lépni.
A működtető partner megvan (ez a hírek szerint a francia Vinci lesz), de lehet, hogy más befektetőt is bevon, esetleg hitelfelvételre van szükség, és ennek részletei még nem alakultak ki.
Arról nem beszélt, hogy megvan-e az összeg a reptér megvételére. Az elmúlt hetekben ugyanis a tranzakció miatt adta el többek között az Erstében és Yettelben is a részesedését a magyar állam.
II. A magyar egészségügyben keveredik az állami és a magánorvosi rendszer, ezt rendezni kell.
A magánegészségügy térnyerése ellenére a kormány nem akar több-biztosítós modellt, mert az szerinte a szegényebb rétegek számára káros lenne.
A magánszolgáltatásokat nem szándékozik tiltani, de el akarja választani az állami rendszertől, ezzel elkerülve, hogy a profit a magánoldalra vándoroljon, a költség pedig az állami rendszer nyakában maradjon. (Lényegében ennek a kettős rendszernek a meglétében látják a rendre újratermelődő kórházi adósságok egyik okát.)
Kettős ellenőrzési rendszert kell kidolgozni, az egyik ág a kórházigazgatás, a másik viszont a társadalombiztosítás pénzügyi kontrollja. A tb ma kiutalja a pénzt, a cél azonban az lenne, hogy megmondja, mi mennyibe kerül. Ehhez szemléletváltozásra van szükség, és a folyamat sok időbe telik, a kórházigazgatók minapi felmentésére azért volt szükség szerinte, hogy ez gyorsuljon.
III. Vendégmunkásokból szigorúan nem akarnak bevándorlókat, a jövőben már nem az ország keleti, hanem a déli részét kell iparilag fejleszteni.
Az új ipari beruházásokhoz a miniszterelnök szerint Magyarországon van munkaerő-tartalék, van energetikai tartalék (illetve az igényekhez fejlesztik azt), és “víz is korlátlanul van, az csak szállítás kérdése”.
Az ország keleti részén most már annyi ipari üzem van, hogy ezek beindulásával a térség pár éven belül fel fog zárkózni a nyugati részekhez.
A vendégmunkásokat nem az állam hozza, hanem a magán munkaerő-közvetítők, az állam feladata a keretek megalkotása. A miniszterelnök egyértelműen jelezte, hogy nem a nyugat-európai modellben képzelik el a vendégmunkások alkalmazását, hiszen csak olyan országból engednek be embereket, amelyekkel van kiadatási egyezményünk, és senki sem maradhat az országban, aki nem dolgozik. “Az, hogy ellakják tőlünk az országot, nem fenyeget” – szögezte le, hozzátéve, hogy a szabályok kialakításakor például még a katari modellt is megvizsgálták.
Az új szakadék észak és dél között alakult ki, ezért a jövőben Csongrád-Csanád és Békés Vármegye lesz az ipari fejlesztésk fő célpontja. Ebben a térségben százezres nagyságrendben van még kihasználható munkaerő-tartalék – mondta Orbán Viktor. Erről korábban részletesen is írtunk.
IV. Azért volt nálunk a legmagasabb az infláció Európában, mert mi vagyunk kitéve legjobban az energiaáraknak.
Csak az import csökkentésével, vagyis nagyobb önellátással lehet védekezni ez ellen.
“Szívemnek kedves eredmény”, hogy a naperőmű kapacitás ilyen nagy lett az országban az elmúlt években – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy “öles léptekkel haladunk az önellátás felé”, az elektromos hálózat fejlesztése ehhez szükséges, ami nagy összegeket köt le.
Paks 2 megépítése után a magyar energiaigény 60 százalékát hazai nukleáris forrás, 30-35 százalékát pedig napenergia fogja fedezni.
A jelenlegi lakossági rezsikvóták várható felülvizsgálatáról a miniszterelnök nem tudott nyilatkozni. Azt mondta, a gázkvótába a fogyasztók 90 százaléka, az áramkvótába 75-80 százaléka belefér, akinek pedig ez nem megfelelő, annak lehetősége van kilépni a rendszerből, és piaci áron megvenni a gázt és az áramot.
Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.