Egykori uránkutató céget vesz az állam, de nem az urán miatt
Megvásárolna egy, a 90-es évek előtt uránt kutató, napjainkban pedig elsősorban a geotermikus fúrások területén aktív céget az állami vagyont kezelő MNV Zrt. – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal közleményéből. A tranzakcióra a hatóságnak még rá kell bólintani, ám ez valószínűleg csak formalitás.
Mi történt? A GVH engedélyét kérte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., hogy megvásárolja a Rotaqua Geológiai-, Bányászati Kutató Mélyfúró Kft-t. A MNV a tranzakciót azzal indokolta, hogy az állam erősíteni szeretné szerepvállalását „a stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, illetve kinyerésének a területén” (pdf).
Előzmények: a Rotaqua több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a mélyfúrás területén. A cég jogelődje, a Mecseki Ércbányászati Vállalat az ötvenes évek közepétől végezte a magyarországi uránkutatáshoz kapcsolódó fúrásos kutatási munkálatokat.
A társaság fő profilja azonban mostanra nem az uránkutatás. Bár földtani szerkezetkutató fúrásokat továbbra is végeznek, ezekkel jellemzően nemesfém után kutattak. Teljesen azonban nem távolodtak el az alaptevékenységtől sem: a cég 1993 óta vesz részt a Magyarországon létesítendő Nukleáris hulladéktároló kutatási programjaiban.
Az állami felvásárlás szempontjából azonban sokkal fontosabb ezeknél, hogy a Rotaqua komoly tapasztalattal rendelkezik a geotermikus kutak kivitelezése területén: számos magyar településen fúrtak kutakat ilyen céllal, sőt nemzetközi referenciájuk is van.
Miért fontos ez? Az elmúlt hónapokban egyre hangsúlyosabban jelenik meg a kormányzati kommunikációban a geotermikus energia mint a hazai energiabiztonság egyik meghatározó eleme. A kabinet törvényt is módosított a szektor fejlesztése érdekében.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter többször is beszélt arról, hogy a kormány előrelépéseket tervez ezen a területen. Szakértői vélemények szerint egy átfogó geotermikus fejlesztési programmal 2030-ra évi 1-1,5 milliárd köbméter földgázt tudna az ország kiváltani. Ez a teljes hazai fogyasztás 10-15 százaléka.
Magyarország geotermikus adottságai globális összevetésben is kifejezetten jók. Annyira ugyan nem, hogy áramot lehessen termelni a földhővel, a távfűtésben azonban érdemi szerepe lehetne a termálvíznek. A kormány is ezzel számol. Lantos Csaba pár hete azt mondta: szeretnék a geotermia jelenlegi 10 százalékos arányát a távhőben jelentősen megnövelni.
Mi várható? A Rotaqua felett a tulajdonosi jogokat az Energiaügyi Minisztérium fogja gyakorolni, ami elég jól jelzi, hogy a felvásárlásra is elsősorban azért került sor, hogy a kormányzat gyorsítsa a geotermikus átállást.
Mindez arra utal, hogy a kabinet nem elégedett a fejlesztések tempójával, és úgy döntött, hogy nem bízza teljesen a piacra a dolgot. Lantos Csaba korábban arról is beszélt, hogy a törvénymódosítás hatására nőtt a befektetői érdeklődés a szektorban, de csak kisebb projektek indultak meg.
A vételár egyelőre nem ismert, de becslésünk szerint 3-4 milliárd forint között alakulhat.
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.