Egyetlen személy dönthetne a kutatóhálózatok sorsáról
Egy november közepén benyújtott saláta-törvényjavaslattal átszerveznék a 4 évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) leválasztott kutatóhálózatot. Egyetemi érdekvédelmi szervezetek szerint a kutatóhelyek szerepének csökkentése újabb állomás az intézményhálózat kálváriájában, ráadásul pénzügyi bizonytalanság és leépítések is jöhetnek.
Mi van a törvényjavaslatban? Fél év után újra megváltoztatnák az egész kutatóhálózat nevét: nyáron Eötvös Loránd Kutatási Hálózatról Magyar Kutatási Hálózatra nevezték át, most erről a “HUN-REN” kifejezésre változtatnák, ami az egyébként máshol nem használt Hungarian Research Network név rövidítése. Számos szabályozás az elnök hatásköreiről és a hálózatot irányító, idén 13-ról 9 tagúra csökkentett Irányító Testületről (IT) szól:
Az elnök kezdeményezésére az irányítási folyamatok “egyszerűsítése és gyorsítása érdekében” a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről, kutatóhelyek céljainak, feladatainak jóváhagyásáról szóló döntések az IT-től átkerülnek az elnök hatáskörébe, aki jogosultságot kap egy “komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszer” működtetésére.
A javaslat értelmében a jövőben a kutatóhálózat részét képező kutatóintézet vezetője nem lehet IT-tag.
Igen, de a változtatás ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is felszólalt, és számos további – többek között az ELTE-, Corvinuson, Műegyetemen működő – egyetemi szervezetek, valamint például az Oktatói Hálózat, a PDSZ Felsőoktatási Szekciója fejezte ki tiltakozását.
Az ADF és a TDDSZ soha korábban nem látott centralizációtól és egyszemélyi vezetéstől tart, ami nemcsak a kutatóhálózat szellemiségével ellentétes, hanem a “a tudományos szabadság intézményi biztosítékaival is, hiszen az egyetemeket, kutatóhálózatokat mindenhol testületek irányítják. Az autonómia letéteményesei és címzettjei ezek a testületek, nem pedig az egyes vezetők.”
A szervezetek szerint további probléma, hogy alacsonyak a bérek, a kutatóhelyek költségvetése bizonytalan: “egyes kutatóközpontok költségvetése 2024-ben jelentősen csökkenni fog, működésük fenntarthatatlanná válik, és csoportos létszámleépítések fenyegetnek”, írják közleményükben.
Háttér és kontextus: Az akkor még Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnéven működő hálózat éléről áprilisban mondott le mandátumának lejárta előtt az a Maróth Miklós, aki 2019-ben levezényelte az MTA-tól lemetszett hálózat létrehozását. Maróth egyébként még távozása előtt a miniszterelnök tanácsadója is lett.
A hálózat új vezetője a 41 év után hazatérő Gulyás Balázs neurobiológus lett, aki sajtóhírek szerint az Orbán-rendszer támogatója. Az addig működő igazgatótanács helyére újat is választottak 6 évre. A tagok:
Prof. Dr. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke (neurobiológus, az MTA külső tagja);
Prof. Dr. Ádám Veronika (Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, egyetemi tanár);
Prof. Dr. Bollobás Enikő (irodalomtörténész, az ELTE Amerikanisztika Tanszék egyik alapítója);
Dr. Charaf Hassan (dékán, tanszékvezető egyetemi tanár a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékén);
Prof. Dr. Hunyady László (Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a HUN-REN TTK Enzimológiai Intézetének igazgatója);
Jakab Roland (az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke);
Prof. Dr. Kovács Melinda Beatrix (Széchenyi-díjas állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élettani és Takarmányozástani Intézetének igazgatója);
Prof. Dr. Szabó Gábor (okleveles fizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet ügyvezetője);
Prof. Dr. Szántó Zoltán Oszkár (a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a CIAS kutatóközpont vezetője).
Mit csinált közben az MTA? Gulyás kinevezése mögé lényegében beállt az MTA-elnök Freud Tamás is, aki nyilatkozatai szerint elnökként egy darabig még próbálkozott a kutatóhálózat visszaszerzésével, de később erről letett.
“Én próbáltam volna a kutatóhálózatot visszaszerezni egészen addig, amíg még képlékeny volt a helyzet, de egyre világosabb, hogy a kormány elhatározása végleges”, nyilatkozta Freud májusban.
Felülnézet: A kutatóhálózat elkerülte a vagyonkezelő közalapítványba történő kiszervezést, így – ellentétben a magyar egyetemek jelentős többségével – ezek az intézmények nincsenek kizárva az EU kutatásfinanszírozási programjából, noha közvetetten a kutatóik elszenvedik a következményeit.
Romokban a magyar kutatási szabadság: idén két olyan nemzetközi jelentést hoztak nyilvánosságra, amelyek az akadémiai és egyetemi autonómiát, a kutatás és publikálás szabadságát mérték össze Európában és a világon. Ezek alapján elmondható: az elmúlt tíz évben a magyar akadémiai szabadság jelentősen csökkent, és globálisan rendkívüli alacsony szinten van. A vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek modellje a kutatók szerint példátlan Európában.
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.