Egyévnyi reálbércsökkenés után szeptemberben újra növekedett az átlagbér vásárlóereje, ami egy válságos periódus lecsengésének kezdetét is jelezheti, az elmúlt harminc évben ugyanis jól jelezte a reálbér alakulása a gazdasági nehézségek és a konjunktúra időszakait.
A mostani recesszió legrosszabb időszakában hét-nyolc százalék körüli ütemben veszített az értékéből az átlagfizetés az előző év azonos időszakához képest – igaz, egy különös statisztikai mutatvány miatt az idősorban februárra vonatkozóan egy rendkívüli, 19,6 százalékos reálbércsökkenést jelző adat is látszik.
A reálkeresetek durva beesését a tavalyi országgyűlési választások előtt a honvédelmi és a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett úgynevezett fegyverpénz okozta, ami egy évvel korábban, a kampány időszakában még látványos csúcsot, és egyúttal az idei februári adathoz rendkívül magas viszonyítási alapot eredményezett. A Központi Statisztikai Hivatal számítása szerint a februári reálkereset-csökkenésből 11,8 százalékpontot magyaráz ez a hathavi illetménynek megfelelő juttatás, vagyis 7,8 százalék körüli mértékben csökkenhetett az átlagbér vásárlóereje e hatástól elvonatkoztatva.
Historikus adatok már csak évenkénti bontásban érhetők el a statisztikai hivatal honlapján, de ezek tükrében is érdemes lehet megítélni a reálkeresetnek az év eddig eltelt időszakában mért, átlagosan 5 százalék körüli csökkenését – a teljes évre vonatkozó változás mértéke persze kérdéses, de a fékeződő infláció miatt ennél kedvezőbb végső adatra számíthatunk, főleg, ha a fegyverpénz hatásától is elvonatkoztatunk.
A rendszerváltás az azt követő transzformációs válság miatt reálbér-csökkenéssel járt a kilencvenes évek elején. Ennek mértéke ugyan nem volt kirívó, abban a tekintetben mégis fájdalmas volt, hogy évekig húzódott, az 1993-as átlagbér értéke a már eleve csökkenést mutató 1992-es adathoz képest esett még tovább.
Ezt követően a Bokros-csomag évében, 1995-ben szembesült ismét a magyar lakosság az átlagbér vásárlóerejének csökkenésével, ami ekkor már drámai léptékű volt:
egy év alatt a bérek az értékük mintegy nyolcadát veszítették el.
A bérszínvonal romlása ráadásul 1996-ban folytatódott, amikor még további öt százalékot veszítettek a bérek az előző évi, már jócskán megtépázódott értékükből.
Az ezt követő néhány évet nézve már a reálkeresetek lassú növekedése látható, majd az ezredfordulót követően meredek felfutás indult, és 2002-ben elérte a 13,6 százalékos csúcsot a reálkereseti index – ebben az évben indította a Medgyessy-kormány a 100 napos programját, ami többek között átlagosan 50 százalékos béremelést biztosított a közalkalmazottaknak, és bár eleinte a választók körében sikeresnek tűntek az intézkedések, a későbbiekben a kormánykoalíció oldaláról is vitatták azokat.
Négy évvel később már kiigazításokra kényszerült a kormány, a rezsiköltségek és az adókulcsok 2006 második felében kezdődő fokozatos emelése nem maradt következmények nélkül: 2007-ben jókora, közel 5 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedett el a lakosság. Az elkövetkező hat évben a keresetek vásárlóereje lekövette a világgazdasági válság W-alakú lefutását, vagyis 2009-ben és 2012-ben némi visszaesést, e két év között pedig növekedést mutatott.
Az elmúlt évtized közepétől kezdve azonban korábban nem látott stabilitással növekedett a reálkereset, 2017-ig ráadásul egyre fokozódó ütemben – az egy éve kezdődő visszaesés tehát tíz évnyi folyamatos életszínvonal-javulást zárt le. A bérek csökkenő vásárlóereje ráadásul nemcsak a közelmúlt tapasztalatainak fényében lehet fájó, hanem a nemzetközi példákat elnézve is, az idei első évben tapasztalt visszaesés ugyanis rekordmértékű volt az OECD elemzése szerint.
Nehezen felbecsülhető ugyanakkor, hogy a százalékos, egymást követő évek közötti változások a gyakorlatban mit jelentenek, az átlagbér vásárlóereje mindenesetre nagyjából a 2020-ban tapasztalt szintre olvadt mostanra Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjének kommentárja szerint.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
