Erdogan keményen dolgozik a török gazdaság bedöntésén, éppen a választások előtt

Törökországban egy hónap múlva tulajdonképpen arról szavaznak, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökből diktátor válhasson-e vagy sem. Az országgyűlési és elnökválasztást június 24-én tartják, és ha újra Erdogan nyer, akkor hozzáférhet azokhoz a jogkörökhöz, amelyeket tavaly szavazott meg a török nép.

Úgy néz ki, Erdogan, aki magát a “kamatok ellenségének” tartja, nem a stabil és szakmai alapú monetáris politika ígéretével kampányol, ugyanis folyamatosan nyomás alatt tartja a török jegybankot, ráadásul az elnökválasztás után a tervei szerint még keményebben fog beavatkozni a monetáris politikába. Az államfő túl magasnak tartja az alapkamatot, és megnyilatkozásaival arra késztette a központi bankot, hogy ne kezdjen kamatemelésbe^*Az alapkamat emelése rendszerint a valuta erősödését vonja magával., annak ellenére sem, hogy a török líra az amerikai dollárhoz képest idén 27 százalékot veszített az értékéből.

Végül tegnap jegybank az alapkamatot idén először 300 bázisponttal, azaz három teljes százalékkal megemelte, így a már eleve nagyon magas, 13,5 százalékos szintről 16,5 százalékra növekedett az irányadó kamatláb (összehasonlításképp a magyar alapkamat 0,9 százalék). A jegybanki ülés kezdetekor már rekordmélységben járt a líra árfolyama, több, mint 4,8 lírát kellett fizetni egy dollárért, míg ez az érték az év elején 3,8 líra környékén volt, 2013 előtt pedig 2 líra alatt volt.

Kérdéses, hogy a kamatemelés mire elég, ugyanis a török gazdaság annak ellenére, hogy öt százalék feletti GDP-növekedést produkál alacsony államadósság mellett, mégis nagyon sérülékeny. A következők miatt:

a török infláció rendkívül magas, 11 százalék, miközben a jegybanki cél 5 százalék,
a gazdasági növekedés a túlzott hitelezésre épül és a külföldi finanszírozásra van utalva,
közben emelkednek az amerikai kamatok, ami miatt a befektetők egyre inkább elfordulnak a kockázatosabb, feltörekvő országoktól,
és még Erdogan is rombolja a befektetői bizalmat.

A líra egyre szélsőségesebb gyengülése miatt a korábban devizában felvett céges hitelek törlesztése egyre drágább lesz, ami akár tömeges csődöket is okozhat a török gazdaságban. Az import drágulása pedig az inflációnak ad még nagyobb lendületet, ami a török háztartások fogyasztásra költhető pénzét morzsolja le.

A kamatdöntés után rövid időre 4,5 környékére csökkent egy dollár értéke lírában kifejezve, de ma délután már ismét a 4,8-as szint közelébe nőtt az árfolyam. Ez arra utal, hogy a jegybank lépése legfeljebb arra volt elég, hogy a líra gyengülését megfékezze. Lehet, hogy ezt Erdogan nem is bánja.