Ukrajna támogatásának megfelezésével tartaná meg aduját a magyar kormány
A magyar kormány meg akarja felezni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós támogatást – írja a Politico egy kiszivárgott hivatalos magyar javaslatra hivatkozva. Az összeg másik feléről a magyar javaslat szerint csak 2025-ben döntenének, amihez akkor is kellene az összes tagállam jóváhagyása.
A mögöttes politikai cél a vétózsarolási potenciál hosszú távú megtartása lehet.
Részletek: decemberben lejár az eddigi EU-s ukrán csomag, ezért sürgősen dönteni kell a 2024-től folyósítandó támogatásokról.
A Bizottság 50 milliárd eurót adna, részben kedvezményes hitel, részben vissza nem térítendő támogatás formában. A támogatások nagyja tagállami befizetésekből jönne.
Konszenzus nincs még, Németország is sokallja az összeget, de a már megszokott szereposztásban Magyarország a hangos ellenző. Az ukrajnai korrupcióra, valamint a kétoldalú konfliktusokra, főleg az ukrán kisebbségpolitikára hivatkoznak.
Még akutabbá teszi Ukrajna európai segítését a republikánusok megosztottsága miatt bizonytalanabbá váló amerikai finanszírozás.
A magyar játszma: az ukrán csomag része az EU-s költségvetés tágabb felülvizsgálatának is, amelyet Magyarország arra próbálja használni, hogy legalább részben hozzájusson a befagyasztott uniós támogatásokhoz. Hétfői hír, hogy a Bizottság enged a kvázi zsarolásnak, és heteken belül akár 13 milliárd eurót is hozzáférhetővé tehet.
Hivatalosan tagadják, hogy ezek az ügyek egy átfogó Brüsszel-Budapest alku részei lennének, Vera Jourová uniós biztos szerint ez puszta spekuláció. Azóta azonban még több Bizottság-környéki forrás megerősítette, hogy Magyarország Ukrajna támogatásáért cserébe juthat hozzá a nagyon hiányzó uniós forrásokhoz.
Ennek nagypolitikai vonzataa Politico szerint, hogy nemcsak a soros spanyol elnökség, de Olaf Scholz német kancellár és Macron francia elnök is oda akarja adni az EU-támogatások egy részét Magyarországnak cserébe azért, hogy Orbán ne vétózzon. A támogatásokról szóló bizottsági döntést még októberben meghozhatják.
Miért fontos ez? A magyar kormány ezzel komoly politikai sikert érne el: ha keményen élnek a konszenzusos döntéseknél meglévő zsarolási potenciállal, arra a Bizottságnak nincs egyszerű megoldása. Bár az uniós költségvetéssel kapcsolatban ezt a kártyát a kormány most kijátszotta, a célja, hogy hasonlóan erős lapok maradjanak a kezében.
A magyar kormánynak emiatt lehet fontos az is, hogy az ukrán támogatások második felének kifizetését 2025-ben egy újabb uniós értékeléstől tegyék függővé: mivel ezt is tagállami konszenzushoz kötnék, Magyarország akkor újra vétóval fenyegethetne.
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.