Valóra válhat a BRICS-országcsoport évek óta rebesgetett bővülése, Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírséget kapott meghívást a következő évi csatlakozásra a jelenleg öt országból − Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság − álló tömörülésbe. Kérdés, hogy a Föld népességének már eddig is meghatározó részét magába foglaló országcsoport jelentősége a bővüléssel miként változik. Erre azért nehéz válaszolni, mivel az országoknak meglehetősen más a politikai elképzelése és a fejlődési üteme is. De néhány statisztika segít az eligazodásban.
Az alapvetően a nyugati hegemónia ellensúlyozására törekvő egyesülés országaiban él az össznépesség mintegy 41 százaléka, és ez az arány várhatóan 46 százalék fölé emelkedik az új tagállamok belépésével a Visual Capitalist elemzése szerint. A távolabbi jövőt illetően fontos körülmény, hogy a csatlakozó országok között akad, amelyik lakossága meglehetősen gyors iramban növekszik, Etiópia például az évi 2,5 százalékos népességnövekedéssel az egyik leggyorsabban népesedő országnak számít.
A GDP-termelésben ehhez képest jóval kisebb súlya van a BRICS-nek, ami a bővüléssel sem változik meg érdemben a csatlakozó országok alacsony fejlettségének köszönhetően. A csoportosulás kilátásai viszont ebben a tekintetben is alapvetően kecsegtetők, a legfejlettebb demokratikus országok csoportját, a G7-et jórészt Kína és India gazdasági növekedésének köszönhetően a vásárlóerőparitáson mért GDP adatok tekintetében már megszorongatta a BRICS.
Az olajkitermelés tekintetében viszont megnő a BRICS súlya a közel-keleti országok belépésével. A kitermelésben első Egyesült Államokat Szaúd-Arábia és Oroszország követik a rangsorban, de Kína és a csatlakozó arab országok is meghatározó szereplők.
A fosszilis energiahordozók piacán meghatározóvá váló tömb egyik törekvése épp ezen helyzet kihasználásához kapcsolódhat. Kína igyekszik a jüan, mint nemzetközi fizetőeszköz súlyát megnövelni, amivel kapcsolatban részsikereket el is ért: Oroszország nemzetközi tranzakciói során a dollár és az euró helyett a jüan hódít a háború óta, és tavaly megkezdte az egyeztetést Szaúd-Arábiával a dolláralapú elszámolás jüanalapúra váltásáról, amit a távol-keleti ország általánossá tenne az olajpiacon.
A dollár kulcsszerepe ellen Brazília elnöke, Luiz Inacio Lula da Silva is felszólalt a múlt héten a johanessburgi BRICS-csúcson, igaz, ő egy közös valuta létrehozását vetette fel a BRICS-országokat az egymás közötti kereskedelem és befektetések lebonyolításához. A BRICS-országok reakciói mindenesetre jól mutatják az egyértelmű közös célok hiányát:
Az országok közötti kapcsolatokat ráadásul éles konfliktusok is terhelik. Például az India és Kína között húzódó határvonal 3440 kilométeres részét évtizedes vita övezi, aminek nyomán még a közelmúltban is elfordultak összecsapások, 2020 júniusában halálos áldozattal járó harc bontakozott ki − a két ország vezetői ebben az ügyben is egyeztettek Johannesburgban, ám a diplomáciai távolságot jól szemléleti a kínai távközlési- és techcégek Indiából való kitiltása is.
Az új tagállamok között is akad feszültség, Irán és Szaúd-Arábia hagyományos ellenségeskedése tavaly ősszel majdnem háborúig fajult. A konfliktus azonban Kína hathatós közreműködésének köszönhetően nem eszkalálódott, helyette megállapodás született, amivel a távol-keleti ország az Egyesült Államok rovására erősíthette a pozícióját a Közel-Keleten.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja sem kedvez az egységnek, Vlagyimir Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben a háborús bűnei miatt, és mivel a Dél-afrikai Köztársaság részese a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának, az orosz elnök nem utazott az ottani csúcstalálkozóra. Oroszország helyzete ráadásul azért is különös, mert a BRICS-tagsága mellett felfüggesztett részese a G8-csoportnak (ez a G7 kiegészítése Oroszországgal), sőt, a G20-csoport az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió mellett valamennyi mostani BRICS-tagot, továbbá Argentínát és Szaúd-Arábiát is magába foglalja − a következő G20-csúcs szeptemberben lesz az indiai Új-Delhiben, ahonnan Putyin szintén a letartóztatásától tartva távol marad.
A BRICS-országok érdekei a csoport bővülését tekintve is eltérők. Elsősorban a Kína és Oroszország nyerhet az új tagok felvételével a Guardiannek nyilatkozó szakértő szerint, Kína ugyanis tovább erősítheti nemzetközi szerepét, Oroszország továbbá lefaraghat a háború miatti elszigeteltségéből. Eközben Brazília és India noha elkötelezettnek tűnik a bővítés mellett, aligha lehet biztos abban, hogy az új szereplők és Kína mellett fenn tudja tartani szavának erejét a szervezetben.
Adat
Fontos