Visszamenőlegesen is adóztatja a kormány, amit Orbán nemrég még ingyenessé tett volna
Bár negyedéves elszámolású és csak július 20-án lépett hatályba, az idei első két negyedévre vonatkozóan, visszamenőlegesen is meg kell majd fizetniük az érintett cégeknek a szén-dioxid kvóta adót, amelynek bevezetéséről múlt hét szerdai cikkünkben írtunk részletesebben.
Korábbi cikkünkben a legnagyobb magyarországi ipari szén-dioxid-kibocsátókat érintő, teljes kibocsátásra vonatkozóan tonnánként 40 eurós adónemről azt írtuk, hogy számításaink szerint a költségvetés idén körülbelül 43 milliárd forint bevételre számíthat az új bevételi forrásból. Azóta több iparági szervezetet és érintett céget is sikerült elérnünk, és a beszélgetéseink alapján az az értelmezés van többségben,
mely szerint a költségvetés a fenti összeg duplájára számíthat az idén.
A rendelet egy pontban külön kitér rá, hogy az idei adóév első, második és harmadik negyedévére vonatkozó adóelőleget a harmadik negyedévet követő második hónap közepéig, tehát november 15-ig kell majd megfizetni. A kibocsátás hitelesítésével és elszámolásával kapcsolatos részletkérdések az iparági szereplők számára sem teljesen egyértelműek, ezért több érintett cég és szakmai szervezet is Energiaügyi Minisztériumhoz fordult az erre vonatkozó kérdésekkel.
Szerdai cikkünk megjelenése óta a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (Cembeton) is válaszolt a kérdéseinkre. Ahogy azt a cikkünkben ígértük, válaszaikat most közöljük. A Cembeton szerint „az már most látható, hogy a tranzakciós díj*A rendelet szerint a térítésmentesen kiosztott kvóták értékének 10%-át le kell adózni, ha egy létesítmény ezeket nem használja fel és eladja. és a szén-dioxid kvóta adó együttesen katasztrofális hatással lesz a cement- és mésziparra”.
A szövetség emlékeztetett rá, hogy a 2021 júliusában kihirdetett kiegészítő bányajáradékot azóta is változatlan formában kell megfizetnie a belföldi cementipar szereplőinek. Viszont mivel a Magyarországra behozott cementtermékekre ilyen szankciók nem vonatkoznak, azok a termékek jelentős versenyelőnyhöz jutnak.
Megítélésük szerint mivel az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU Emissions Trading System – ETS) az európai jog primátusán alapul, aggályos, hogy a kormány ezt egy rendelettel megváltoztatja, az adónem visszamenőleges hatálya pedig Alaptörvényben rögzített jogalkotási elveket sért.
Azt még nem látják, hogy az adónem mekkora terhet jelent az iparág érintett cégei számára. „Becslésekbe korai bocsátkozni, jelenleg is zajlik a jogszabály értelmezése. Véleményünk szerint a kihirdetett kormányrendelet éves szinten több milliárd forintos extra terhet jelent az iparág számára” – írták.
Azt is megjegyezték, hogy mind a hazai, mind az európai cementipar fő törekvése a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentése, és a szén-dioxid-semlegesség elérése 2050-re.
A kormányrendelet nemcsak a kibocsátás csökkentést célzó beruházásokat veszélyezteti, hanem az alaptevékenység, a termelés válik veszélyeztetetté, lehetetlenül el. Iparágunk ezen kívül folyamatosan jelentős zöld beruházásokat végez, de amit a társaságok a fejlesztésre, a zöld átállásra fordítanának, azt most elviszi az újabb adó és a tranzakciós díj
– írták.
A Cembeton szerint az szövetség tagvállalatai még nem tudják, hogy hogyan lehet az új helyzetet kezelni, de „mindent megtesznek a helyzet feloldására”.
Nem ismerjük a kormány szándékait, azonban egyértelmű, hogy a jogszabály az érintett cégek gazdálkodását lényegében ellehetetleníti
– írták.
Közélet
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Fontos
Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában
Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
