Miközben a Corvinus vagy a BME népszerű szakjain tovább emelkedett idén a felvételi ponthatár, vannak olyan egyetemek, ahova már kettes-hármas tanulmányi eredménnyel és hasonlóan gyenge érettségivel is be lehetett kerülni.

A Dunaújvárosi Egyetem gépészmérnök nappalijához már 164 pont is elég volt, ez majdnem fele annyi, mint a BME gépészmérnök bejutási küszöbe. A Gábor Dénes Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakra 162, a gazdaságinformatikusra pedig 152 ponttal is felvették, aki hozzájuk jelentkezett. Utóbbi a legalacsonyabb ponthatár idén az államilag finanszírozott helyekre a magyar egyetemeken. A Corvinuson ugyanehhez a két szakhoz a 450 pont sem volt elég.

Ilyen alacsony pontszámmal és rossz jegyekkel korábban senki nem reménykedhetett abban, hogy egyetemista legyen, még a leggyengébbnek számító intézményekben sem.

A tavalyi évig jogszabály határozta meg, hogy 280 pont a minimum ponthatár, ez alatt senkit nem lehetett felvenni. Szeptemberben azonban ezt a központi feltételt eltörölték, ahogy a korábbi évekkel szemben már az emelt szintű érettségit sem írták kötelezően elő.

Minderről az egyetemek maguk dönthettek, és főleg a tömegképzésben érdekelt, a jelentkezők között válogatni kevésbé képes gyengébb egyetemek finanszírozási okokból a minőségi szűrő helyett inkább a nagyobb hallgatói létszámot választották.

A magasabb presztízsű intézmények vagy nem szorultak rá, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek, vagy pedig fontosabbnak tartották a minőségi szűrők megőrzését. Így például, miközben a műszaki, informatikai és természettudományos területen a legtöbb egyetem idén már nem írt elő kötelező emelt szintű érettségit, a BME ehhez továbbra is ragaszkodott.

“Úgy találtuk, hogy azok a hallgatóink sikeresebbek, akik a nálunk meghatározó alapkészségeket fejlesztő tárgyakból, matematikából, fizikából vagy kémiából rendelkeztek emelt szintű érettségivel. Az emelt szintű érettségi mögött van egy elhatározás és többletteljesítmény iránti igény, kitartás. Ezek olyan skillek, amik később is jól működnek a felsőoktatásban, így ezeknél a hallgatóknál kisebb a lemorzsolódás is. Mi többet veszítenénk az emelt szintű érettségi elengedésével, mint amennyit nyernénk vele

– mondta nekünk a döntés hátteréről Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese. Így is nyolc százalékkal többen jelentkeztek hozzájuk, mint tavaly, és a legtöbb szakon a ponthatár is emelkedett: az idei átlagpontszámok a legmagasabbak az elmúlt tíz évben. 

Sok más intézmény azonban inkább a könnyítés mellett döntött. Ez, valamint a nyelvvizsga-követelmények eltörlése a fő oka annak, hogy idén évtizedes rekordot döntött a jelentkezők és a felvettek száma is a magyar felsőoktatásban.

“A számok azt mutatják, jól működik a megújult felsőoktatás, ami a felvételiben nagyobb szabadságot és felelősséget adott a felsőoktatási intézményeknek” – mondta erről Hankó Balázs felsőoktatási államtitkár.

A felvettek száma valóban jelentősen, 28 százalékkal nőtt 2022-höz képest: a 126 ezer felvételizőből közel 95 ezret vettek fel, 80 százalékukat államilag finanszírozott helyre.

Ez azonban sokkal inkább a küszöb leszállításáról, nem pedig a felsőoktatási reform sikeréről szól. “Nevetségessé teszi, hogy ilyen pontokkal, közepesnél gyengébb középiskolai eredményel is be lehet jutni egy egyetemre” – mondta a G7-nek Polónyi István oktatáskutató, aki arra számít, hogy ez még inkább differenciálni fog az intézmények között: a munkáltatók tisztában vannak a színvonalkülönbségekkel, már idáig is előfordult, hogy az álláshirdetésekben kikötötték, hogy egyes intézményekből nem várnak jelentkezőket.

Míg korábban országosan volt meghatározva, hogy szakonként hány hallgató képzését finanszírozza az állam, idén ebben is változás volt. A keretszámoket immár intézményenként határozza meg a kormány, amiben nagy helye van a rektorokkal való alkuknak és az intézmények lobbierejének. Polónyi szerint ezzel a központi felvételi intézménye is értelmetlenné vált, az egyetemek kezébe kellene adni a döntést, hogy kiket vesznek fel.

Azzal, hogy már alsó minimumkorlát sincs, a másodvonalbeli egyetemeknek már kevésbé kell attól tartaniuk, hogy nem lesz hozzájuk elég jelentkező. 

Mivel arról egyelőre nincsenek elérhető országos adatok, hogy az egyes intézmények szakjaira pontosan hány hallgatót vettek fel, csak az államtitkár által elmondottakból és egyetemi közleményekből lehet kiindulni. Ezek alapján főleg a vidéki egyetemeken nőtt idén a hallgatói létszám.

Míg a még nem alapítványosított (ez a helyzet a BME esetében hamarosan megváltozhat, miután a kormány erős nyomást fejt ki, hogy az egyetem maga kérje a modellváltás lehetőséget, annak ellenére, hogy az EU-s döntés révén emiatt függesztették fel az érintett magyar intézmények részvételét az Erasmus diákcsere, illetve az uniós kutatási programokban) BME-n 5, az ELTE-n pedig kb. 8 százalékkal vehettek fel több hallgatót, mint 2022-ben, a Szegedi Tudományegyetemre közel 30 százalékkal nő tavaly szeptemberhez képest a gólyák száma.

Legnagyobb arányban éppen az egyik legalacsonyabb ponthatárú intézmény, a Dunaújvárosi Egyetemen hallgatói állománya nő, ahol 130 százalékkal nőtt a felvettek száma. A kecskeméti Neumann János Egyetemen 71 százalékos az emelkedés, a veszprémi Pannon Egyetemen 58 százalék, a Soproni Egyetemen pedig 76 százalék. 

Összességében 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvettek száma. Mint az államtitkár kiemelte: idén már minden második diákot vidéki intézménybe vettek fel.

A vidéki és a modellváltó intézmények helyzetbe hozása megfelelhet a kormány tágabb céljainak, de az, hogy országosan is jelentősen emelik a hallgatói létszámot, már erősebb fordulatot jelez. A 2010-es években a Széll Kálmán terv jegyében, bölcsészellenes retorikával a kormány jelentősen szűkítette a felsőoktatást, miközben a fizikai munka becsületének visszaállításáról beszélt.

A felsőoktatási szférából való forráskivonással és a bemeneti követelmények emelésével, a kötelező emelt szintű érettségi bevezetésével 30 százalékkal csökkent a felvett hallgatói létszám: míg 2010-ben 98 ezer, 2020-ban már csak 68 ezer elsőéves vettek fel. Ezt csak részben indokolta a demográfia, hiszen a 18-22 évesek száma ennyivel nem csökkent ezekben az években.

A 2010 utáni masszív létszámcsökkentés után 2021-ben aztán elkezdett nőni a felvett létszám, de a mostani, közel 30 százalékos emelkedés egyik évről a másikra kiugró, ami már érdemi oktatáspolitikai változásra is utalhat. Hogy ebben a modellváltó egyetemek érdekei és a fenntartó, politikaközeli kuratóriumok nagyobb lobbiereje, vagy tágabb oktatás- és társadalompolitikai megfontolások mennyire játszanak szerepet, nem tudjuk.

A mostani létszámemelés ugyanakkor csak a 2010-es évtized kisebb létszámához képest jelentős, azt a csökkentés kompenzálja nagyjából, a felvett hallgatók száma még így sem éri el a 2010-11-es, 98 ezres szintet.

Maga a folyamat, hogy több hallgatót vesznek fel, egybevág az uniós ajánlásokkal. A hivatalos EU-s cél, hogy 2030-ra a tagállamok elérjék a 45 százalékos diplomás arányt. Ezt az országok fele már most is teljesíti, Magyarország azonban ettől és a 41 százalékos jelenlegi uniós átlagtól is jócskán elmarad.

Nálunk a fiatal felnőtteknek csak a nem egész harmada szerez felsőfokú végzettséget, és már ez az arány is csak a világjárványra hivatkozva meghozott nyelvvizsga-amnesztia segítségével jött össze, amivel 115 ezer beragadt diplomát osztottak ki a nyelvvizsgával nem rendelkezőknek. Az egész EU-ban csak Olaszországban és Romániában van ennél kevesebb diplomás.

“Az elmúlt években a kormány úgy tett, mintha szembe menne a világfolyamatokkal. Miközben a felsőoktatás mindenhol tömegesedik, ők az elitelképzést hangsúlyozták, noha akár egy Miskolci Egyetem esetében is teljesen abszurd a világelitről beszélni. Eközben a Kamarával összhangban azt hangoztatták, hogy a többség menjen inkább a szakképzés felé. Mostanra talán ez a nyomás csökkent, és a felsőoktatás-politika elindult azon az úton, hogy az elitszemléletet háttérbe szorítsa”

– mondta a G7-nek Polónyi István.

Ez elvileg csökkenthetné a magyar felsőoktatás kiemelkedően nagy egyenlőtlenségét is azzal, hogy a rosszabb társadalmi helyzetben jövő diákoknak ad több lehetőséget. A gyengébb vidéki intézmények kapuinak szélesebbre nyitása és a több állami finanszírozású hely most leginkább azoknak kedvezhet, akiknek idáig kevesebb esélye volt bejutni. A probléma azonban, hogy a bemeneti követelmények leszállítása önmagában erre nem megoldás. 

“Azokban az intézményekben, ahol nem határoznak meg alsó ponthatárt, nem kérnek emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát, ott több erőforrást kell biztosítani a felzárkóztatásra és a lemorzsolódás megakadályozására, különben ennek meglesz a hozadéka” – mondta Bihari Péter, a BME rektorhelyettese nekünk arról, hogy milyen kihívásokkal kell számolni az átalakított rendszerben. A BME-n egyébként hallgatói és oktatói mentorok segítik azokat a hallgatókat, akik nehézségekbe ütköznek.

A lemorzsolódási arány Magyarországon nemzetközileg is magas, a becslések szerint 40 százalék feletti. “Az, hogy bekerül valaki a felsőoktatásba, még nem jelenti azt, hogy el is végzi. A kevésbé színvonalas intézményekben vagy magas a lemorzsolódás, vagy pedig nagyon gyenge a színvonal. Lemorzsolódás esetén azonban az egyetemek elesnek az állami finanszírozás egy részétől, ezért ellenérdekeltek a kibuktatásban” – mutatott rá Polónyi.

Ez az idáig is meglévő ellenérdekeltség a felsőoktatási államtitkár szavai alapján legfeljebb erősödni fog. Hankó Balázs felvételi ponthatárokról szóló MTI-nyilatkozatában mellékesen a következőket mondta: “A felvettek nagy része várhatóan diplomát is szerez, ugyanis az egyetemekkel olyan minőségi és teljesítmény-elszámolási rendszert alakítottak ki, ami csökkenti a lemorzsolódást és segíti a diplomaszerzést”.

A felvételi pontszámítás rendszere 2024-ben még erősebben fog átalakulni. Az idei felvételikből látszó irány méretében ugyan növelheti a felsőoktatást és akár a diplomás arányt is, de a felsőoktatási reform kapcsán emlegetett minőségi előrelépéshez önmagában nincs köze.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet egyetem felsőoktatás felvételi Olvasson tovább a kategóriában