Képzeld el, hogy autót vezetsz, és jön keresztbe egy biciklis, de még semmit sem láttok egymásból, mert valamilyen tereptárgy kitakarja a köztetek lévő teret. Ha mindkét fél betartja a KRESZ szabályokat, még akkor is potenciálisan veszélyes lehet a helyzet, de mindenképpen nagy segítség lenne, ha az autó és a bicikli idejekorán meglátná egymást, és szólna mindkét vezetőnek, hogy készüljön fel a találkozásra.

Egy 2012-ben kicsiben indult, de azóta alaposan felnőtt és nemzetközivé vált magyar cég, a Commsignia olyan járműkommunikációs megoldásokat fejleszt, amellyel a fentihez hasonló eseteket (és még rengeteg mást) kezelni lehet. Bár talán még sosem hallottál a Commsigniáról (hiszen a termékeit nem a lakosság, hanem az autógyártók, illetve az autógyártók elektronikai beszállítói veszik meg), azért lehet érdemes rá figyelni, mert elég jól előrehaladt egy olyan úton, amely korábban már több magyar gyökerű cégnek is komoly nehézséget hozott.

A magyar informatikai-mérnöki szféra tele van jó ötletekkel és tudással, de az esetek többségében nagyon nehéz ezekből kellően gyorsan és hatékonyan nemzetközi vállalatot fejleszteni.

Az ehhez szükséges tudásban és kapcsolatépítésben ugyanis már kevésbé állunk jól.

A Commsigniáról viszont talán pont azért nem hallottál még, mert eddig ezt az akadályt jól vette, és kezdettől fogva főleg Nyugat-Európában, illetve Amerikában értékesíti a termékeit. A vállalatfejlesztés is tengerentúli tempóban és tengerentúli módszerrel megy, a társaság 2019-ben 11 millió dollár (akkori árfolyamon 3,2 milliárd forint) kockázati tőkét kapott, most pedig 15 milliót (jelenlegi árfolyamon több mint 5 milliárd forintot) von be. Ezt Patay Szabolcs, az egyik alapító-tulajdonos és ügyvezető igazgató mondta el a G7-nek.

A 2019-es 11 millió dollárt termékfejlesztésre és egy nemzetközi szervezet kiépítésére használták fel. Akkor körülbelül 30 alkalmazottjuk volt, ma közel 150-nél tartanak, és a gárda valóban nemzetközi lett. Az autóipari üzletágban az értékesítést egy olyan német menedzser vezeti (Németországból), akinek a neve az amerikai autóiparban sem hangzik ismeretlenül, de vannak amerikai és koreai csapattagjai is a Commsigniának..

Patay Szabolcs azonban hangsúlyozza, hogy ízig-vérig magyar cégről van szó, a stratégiaalkotást és termékfejlesztést Budapesten végzik, és ezen alapvetően nem is szeretnének változtatni. Elkezdődött a budapesti csapat nemzetköziesedése is, de a termékek alapvetően a magyar felsőoktatásból kikerülő mérnökök munkáján alapulnak.

Ahhoz azonban, hogy kezdettől fogva meg tudjanak jelenni Amerikában, a magyar társaságot (Commsignia Kft.) egy általuk alapított amerikai bejegyzésű cég (Commsignia Inc.) 100 százalékos leányvállalatává tették. Az amerikai cég Delaware államban van bejegyezve, de amikor erre rákérdeztem, Patay Szabolcs azt mondta, nem adóoptimalizálás miatt választották a helyszínt.

Ez egy tévhit, hogy Delaware-ben nem kell adót fizetni, mi is fizetünk ott adót, és Amerika egyáltalán nem olcsó adózási szempontból. Sokkal fontosabb viszont, hogy egy olyan jogi környezetben vagyunk, amely egyrészt nagyon jól és könnyen működik, másrészt ismert és átlátható a nemzetközi befektetők számára

– mondta az ügyvezető.

A cég amerikai irodája egyébként Kaliforniában van, technológiai társaságként célszerű a Szilícium-Völgy közelében lenniük.

Az autóipar jellege miatt a cég legtöbb projektje és az ügyfélköre bizalmas, de néhány nyilvánosan bejelentett kutatási projekt a Volkswagennel, az Audi of America-val és a Forddal jelzésértékkel mutatja a cég innovációs erejét.

Az okosváros és infrastruktúra üzletágban a Commsignia a partnereivel több száz kereszteződést és közlekedési csomópontot szerelt már fel járműkommunikációs rendszerrel, Európa, Észak-Amerika és Ázsia szerte, például Las Vegas-ban, Denverben és Colorado államban, valamint az olasz, cseh, és a magyar autópályákon is.

Az üzleti modell tipikusan startup vonásokra épül. A bevétel döntő része akkor folyik be a céghez, amikor az általa gyártott szoftverekkel felszerelt autókat értékesítik. Az autógyártók sávos rendszerben, de eladott darabszám után fizetnek jutalékot a Commsiginiának. Mivel azonban egy-egy új autómodellt a piacra dobás előtt évekkel kezdenek tervezni és fejleszteni, a magyar cégnek is legalább 1,5-2 évet kell várnia arra, hogy az elnyert megrendelésből jelentős szoftver licenszdíj bevétele származzon. A termékfejlesztést viszont addig előre meg kell finanszírozni, vagyis az induló költségek az első nagy projektnél magasak – ezt a megelőlegezett termékfejlesztési és piacra viteli költséget fedezik a kockázati tőkebefektetők.

Ez látszik a magyar társaság pénzügyi adatain is, a kft bevétele tavaly 1,86 milliárd forint volt, vesztesége pedig 971 millió forint. Ezek a számok azonban nem mutatják meg pontosan a társaság méretét, hiszen a bevételek egy része az amerikai anyavállalathoz érkezik be. Cégcsoport szinten 2019, vagyis az úgynevezett Series A befektetés éve óta 2022 végéig közel háromszorosára nőtt az árbevétel.

A magyarországi fejlesztők munkáját a magyar Commsignia kiszámlázza az amerikai anyavállalatnak, vagyis a pénz jelentős része Magyarországon realizálódik. Patay Szabolcs azt mondja, a cél az, hogy

idén csoportszinten dollármilliókban számolva kétszámjegyű legyen az összbevétel.

A jelenlegi árfolyamon számolva ez legalább 4 milliárd forintot jelent.

A befektetők által elvárt haszon az elért árbevétel mellett a létrehozott szellemi tulajdonon és a megnyert, leszerződött, de csak később termőre forduló autóipari licenszdíj-szerződéseken keresztül elért cégérték-növekedésben jelenik meg. A már leszerződött projektek éveken keresztüli stabil licenszdíj bevételt generálnak majd a cégnek, ahogy a szoftverükkel ellátott autók gyártása elkezdődik..

Az újabb befektetést a magyar Portfolion, a finn Inventure, a magyar Day One Capital, a brit Inference Partners, és újonnan csatlakozó szakmai befektetőként a dél-koreai LG Electronics adja. Emellett a befektetési körben részt vesz a korábbi kör óta jelenlévő dél-koreai Samsung, az amerikai Qualcomm Ventures, valamint a korábbi pénzügyi befektetők is. Az alapítók és a befektetők által birtokolt tulajdonrészek aránya nem publikus, de a magyar alapítók valószínűleg már kisebbségbe kerültek, ahogy ez a hasonló tranzakcióknál gyakori, vagyis a cég többségét valószínűleg már jó ideje a kockázati tőkebefektető alapok birtokolják.

A 15 millió dollár felhasználása után az elképzelések szerint üzemi szinten nyereségessé válik a cég, 2024-ben vagy 2025-ben. Ha ez sikerül, akkor középtávon további hasonló tőkebevonásra már nem lesz szükség, ez pedig azt jelentené, hogy sikerül egy magyar alapítású technológiai társaságot magyar termékfejlesztési központtal a nemzetközi piacon saját lábra állítani.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat befektetés Commsignia járműkommunikáció kockázati tőke Olvasson tovább a kategóriában