(A szerző a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője.)
Az már tavaly nyáron is jól látszott, hogy az ingatlan pár éves időtávon rossz befektetés. Azóta az ingatlanárak az én kottámból játszanak (azaz esnek), miközben az infláció… khm… Korábban azt hittük, ilyen számokról csak a Venezuelából közvetítő Chrudinák Alajostól hallhatunk.
Mi van, ha zsebből fizetem a lakást?
Ha a kottámat*Átlagos lakásárakról beszélek. Elhiszem, hogy lesz ingatlan, amelynek az ára ebben az időszakban is függőlegesen emelkedik majd, mondjuk mert Bruce Willis a szomszédba költözik, de ilyenből kevés van. És a Bruce Willis-effektustól eltérően az átlagról vannak adataink is.
A saját lakás szentimentális értékével sem vagyok hajlandó számolni. Befektetésekben nincs helye érzelmeknek, mert arra a gatyánk is rámegy. számszerűsíteni akarom, akkor először is néhány feltételezéssel kell élnem. Ezzel lehet egyetérteni, meg nem egyetérteni, a linkelt file-ban (elmentés után) mindenki játszhat a paraméterekkel kedvére. De lássuk az enyémet, hozzátéve, hogy hároméves időtávon gondolkodom:
Tehát állampapírban a következő 3 évben évi 14 százalék hozamom lesz, a lakásárak évi 3 százalékot emelkednek (idén egyelőre esnek!), a lakás kiadásán pedig a hozam 5 százalék.
Tegyük fel, hogy 1 millió forintból lakást veszek, vagy állampapírt! A fentiekkel számolva 1 millió forintot állampapírban tartva a három év alatt lesz 1.481.544 forintom. Ebből a három év alatt 150 ezer forintot elköltök bérleti díjra, de a lakás ára csak 1.092.727 forintra kúszik fel.
Ezekkel a feltételezésekkel élve tehát, ha a pénzemet nem herdálom el most lakásra, hanem állampapírt veszek belőle, akkor 3 év múlva 22 százalékkal nagyobb/jobb/szebb lakást tudok majd venni.
Nagyon más világnak kell jönnie ahhoz, hogy megérje most ingatlanba fektetni. Például évi 10 százalékkal kellene emelkednie a lakásáraknak…, de annak a világnak egy időre vége.
De hitelből csak megéri!
Az ember az első lakását általában úgy veszi, hogy mondjuk a 20 százalékát fizeti ki, a többi hitelből megy. Ilyen esetben módosul a számítás, pláne, mivel a jelzáloghitel-kamatok még mindig nagyon kedvezőek – alacsonyabbak, mint az állampapírhozamok! Olyan, mintha egy bank szívesebben adna kölcsön lakásra Bélának, mint a magyar államnak.
Ha a fenti feltételezésekkel élünk, még így sem éri meg most vásárolni lakást.
Ahhoz, hogy megérje, vagy a lakásár növekedésének kell évi 5 százalék fölé kúsznia, vagy a lakáshitel kamatát kell 6 százalékra csökkenteni. Míg előbbit nehéz elképzelnem, az utóbbi különböző családi támogatások igénybevételével könnyen megoldható – de azt hiszem, nem minden ingatlanvásárló akar bele három új gyereket is. Folyton rendetlenséget csinálnak.
Szóval hitelből már el tudok képzelni olyan világot, amiben megéri most lakást venni. Úgyhogy maradok a biztosnál: ha a sajátjában szeretne lakni, esetleg, de befektetésnek senki ne vegyen most lakást!
Pénz
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton szavai alapján
Valószínűtlen, hogy nem hosszabbítja meg a a kamatstop hatályát legalább az év végéig a kormány.
Fontos
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
