A tényleges egyéni fogyasztás vásárlóerő-paritás szerinti, egy főre vetített mutatója az Európai Unióban (EU) Bulgáriában volt a legalacsonyabb 2022-ben, utána Magyarország, majd Szlovákia következik – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. 2021-ben Magyarország és Szlovákia még holtversenyben osztozott az utolsó előtti helyen, 2022-ben Szlovákia kicsivel előrébb jár.

Mi ez a mutató és miért fontos? A tényleges egyéni fogyasztás egy elvont mérőszám, de azt képes megmutatni, hogy az egyének mennyi dologhoz, szolgáltatáshoz jutnak hozzá attól függetlenül, hogy azokat háztartások, a kormányzat vagy nonprofit intézmények fizették ki vagy biztosították. Mindezt a statisztikusok egy mesterséges valutára váltják át, kiküszöbölik a vásárlóerő-különbséget, majd ez alapján a százalékos eltérést mutatják meg az EU-áltaghoz képest.

• Gyakran az egy főre jutó GDP-vel szoktuk kifejezni egy-egy ország jóléti szintjét, de a tényleges egyéni fogyasztás valójában jobban megragadja az egyének jóléti szintjét, mert kiküszöböli azt, hogy bizonyos szolgáltatások – például az oktatás – igénybe vétele országonként nagyban különbözhet. Az egy főre vetített GDP-adatokban Magyarország szignifikánsan jobban szerepel, nemcsak Bulgáriát, hanem Szlovákiát, Horvátországot, Görögországot is előzi. Csakhogy a jelek szerint ez nem mutatkozik meg az egyéni fogyasztásban.

Számokban: a 2022-es adatok szerint a következőképpen alakul a rangsor – a 100 százalék az az EU-átlag. 

Megállapítható, hogy a 2021-es adatokkal összevetve

• Magyarország 2 százalékponttal közelebb került az EU-átlaghoz,
• csakhogy ez a közeledés elmarad a régióétól, ugyanis
• például Románia mindeközben 6 százalékponttal, Szlovákia 3 százalékponttal, Horvátország szintén 3 százalékponttal került közelebb az EU-átlaghoz. 

Két érdekes tény: Lettország hatalmas javított tavalyhoz képest: míg 2021-ben csak 1 százalékponttal járt Magyarország előtt, addig 2022-ben ez 8 százalékpontra nőtt.

2022-ben 18 EU-országban volt az életszínvonal az EU-átlag alatt, és 9 országban volt fölötte. A legnagyobb tényleges egyéni fogyasztást Luxemburgban, Németországban és Ausztriában találjuk – Ausztria 18 százalékkal haladja meg az átlagot. Ez rávilágít arra is, hogy az osztrák-magyar határ milyen különleges hely az EU-ban: ez az a határvonal, aminek két oldalán a legnagyobb az életszínvonal-különbség, és ez a különbség tavaly óta egy százalékponttal nőtt.

Hiába állítja egy kormányzati szereplő, nagyjából sem értük el Ausztria szintjét, sőt tavaly óta nőtt a relatív különbség. Hende Csaba volt honvédelmi miniszter, fideszes országgyűlési képviselő pár napja írta közösségi média oldalán, hogy szerinte “nagyjából utolértük” Ausztriát: 

• „Bizony sokáig csak irigykedve néztük szomszédainkat, hogy náluk a Vashegyen aszfaltozott mezőgazdasági utak vannak. Mára azonban már a vaskeresztesi és felsőcsatári hegyen is a felújított utakon kényelmesen lehet közlekedni.”  

Orbán Viktor még 2018-ban tűzte ki célként, hogy Magyarország 2030-ra utolérje Ausztriát, tartozzon az EU legjobb országai közé, vagyis azon 5 ország közé, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Ausztria-Magyarország EU fogyasztás gazdasági mutatók jólét Olvasson tovább a kategóriában