A fenntartóváltás, vagyis a magyar felsőoktatási intézmények kiszervezése sem húzta ki a tanársegédek és adjunktusok bérezését a raktárosi fizetések szintjéről, noha a 2021-es béremelés és az alapítványi egyetemeken végbement bérfejlesztés kis mértékben lassította az egyetemi oktatók lecsúszását a bérlétrán, ahogy azt összefoglaló cikkünkben írtuk március elején. Az adatokból az is látható, hogy nagy a szórás az egyetemek és a tudományterületek között is: a bölcsészkarokon, művészeti karokon, pedagógusképzéseken tűnnek a legalacsonyabbnak a fizetések.
A kormány által modellváltásnak nevezett folyamat során speciális közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemeken a tanársegédi fizetések bőven elmaradtak a tavalyi átlagkeresettől, a doktori fokozathoz kötött adjunktusi címmel rendelkező oktatók átlagos bére legalább már meghaladta azt. Ettől még volt olyan alapítványi egyetemen dolgozó tanársegéd, akinek a fizetése és a garantált bérminimum között csak 15 százalék volt a különbség.
Fontos megjegyezni: az alapjuttatás mellett a tanszékvezetésért, adminisztratív pluszfeladatok vállalásáért további nettó 20 ezer forintos vagy akár magasabb juttatás jár. Számos oktató egyéb béren kívüli juttatásokban is részesülhet, például pályázatok útján. Vagyis a fenti alapbérek nem azonosíthatók egy az egyben a ténylegesen megkapott fizetésekkel – egy 2017-es, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól származó táblázat szerint a tanársegédek és adjunktusok átlagosan durván bő 25 százalékkal kereshetnek többet, mint a bértábla szerinti alapbérük.
Azonban a bérkiegészítések egyrészt pluszmunkával is járnak, másrészt forrásaink szerint a lehetőségek rendkívüli egyenetlenül oszlanak el tudományterületenként és intézményenként, harmadrészt nyilván inkább a tapasztaltabb, idősebb tanársegédek és adjunktusok részesülnek ezekben – ők viszont sok esetben már készen, tehát minden szakmai elvárásnak megfelelve várhatnak éveket is arra, hogy eggyel feljebb lépjenek az egyetemi ranglétrán. Például 2019-ben a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), a Szegedi Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen összesen közel 200 oktató dolgozott a kiérdemeltnél alacsonyabb munkakörben, adjunktusi, docensi, esetleg egyetemi tanári kinevezésre várva.
Az alapítványi egyetemeken 2022-ben a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) adatai szerint a következőképpen alakultak az átlagfizetések – jelentős szórás mellett, ugyanis például az adjunktusoknál az átlagot 445 ezer és 700 ezer forint közötti összegek adják ki. Később látni fogjuk, hogy ez sok esetben jelentős karok közötti különbséget is jelent.
Az alábbi összegeket a mintegy 510 ezer forintos 2022-es közalkalmazottak nélküli átlagbérrel vagy a tavaly decemberi 581 900 forintos átlagkeresettel érdemes például összevetni.
Az adatok az FDSZ fiókszervezeteitől származnak, és közel tucatnyi alapítványi egyetemről érkeztek. Ez tehát nem hivatalos adat és nem is reprezentatív, de ennél részletesebb adataink jelenleg nincsenek a tényleges bérekről.
Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb, egyelőre hagyományos állami fenntartásban működő magyar tudományegyetem, az ELTE és a már alapítványi formában működő Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatói is hallatták a hangjukat a nyilvánosságban az utóbbi hetekben: az ELTE ezer dolgozója, minden negyedik munkavállalója csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, ami az alapbérek megháromszorozását kéri a fenntartótól.
A PTE-n 25 százalékos béremelést szeretnének a dolgozók, az erről szóló petíciót az ATV Híradója szerint a munkavállalók több mint fele aláírta, összesen 3600-an. Az aláírók fele egészségügyi területen dolgozik.
A dolgozók egyébként már fél éve jelezték béremelési igényüket, amire akkor a kancellár nemet mondott. Az ELTE-sek ehhez képest hónapokkal ezelőtti levelükre még választ sem kaptak, ezek után tették nyílttá követeléseiket. Az ELTE pár nappal ezelőtt egy rövid közleményt adott ki arról, hogy a garantált bérminimum emelésének megfelelően nő a legalacsonyabb keresetű dolgozók fizetése, azonban azt, hogy ez pontosan mekkora valódi emelést jelent és hányan érintettek, egyelőre nem tudni. Egyes beszámolók szerint korábban előfordult, hogy a garantált bérminimum januári emelése után az egyetem egyszerűen átcsoportosította a bérkiegészítés és a munkáltatói jutalék összegeit, így végül a fizetés pár ezer forinttal, lényegesen kisebb mértékben emelkedett, mint a garantált bérminimum.
Ahogy azt például a Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egyetemi tanára is elmondta egy beszélgetésen: az állami fenntartásban maradt és az alapítványi fenntartásba kiszervezett egyetemek között mára jelentős bérkülönbség alakult ki utóbbiak javára. Viszont ez nem jelenti egyúttal azt is, hogy az alapítványi egyetemeken rendben lennének a bérek.
Az elmúlt hetekben több hazai egyetem átlagos tanársegédi és adjunktusi béradatait igyekeztünk megtudni – az ELTE nem válaszolt ismételt megkeresésünkre sem, a Corvinus általános választ adott kérdésünkre, majd közölte: további információt nem ad, ugyanis nem tartja közérdekből nyilvános adatnak a tanársegédeik és adjunktusaik karonkénti átlagolt fizetését. Álláspontjuk szerint az általam kért adatok nem az egyetem közfeladatának az ellátásával összefüggő adatok, „tekintettel arra, hogy a közfeladat ellátásának vonatkozásában nem releváns, hogy egyetemünkön hány tanársegéd és hány adjunktus van, és ők átlagban mennyit keresnek.”
Egy másik indokuk szerint a béradat akkor lehet nyilvános, ha az érintett személyek vezetői szerepet is visznek az egyetemen – egyébként védendő személyes adatnak minősül. Ugyanakkor mi nem személyek konkrét fizetéséről, hanem teljes állásban foglalkoztatott egyetemi alkalmazottak átlagbéréről kértünk információt.
Mindenesetre a Corvinus álláspontja az, hogy adminisztratív-vezetői szerepet nem vállaló tanársegédeik és adjunktusaik nem járulnak hozzá az egyetem közfeladat-ellátásához azzal, hogy – egyébként nyilvános – előadásokat és szemináriumokat tartanak.
Két nagy alapítványi fenntartású tudományegyetem közölte velünk az átlagolt fizetéseket kari bontásban, így képet kaphatunk arról, hogy mely tudományterületeken jelentősebb a fiatal egyetemi oktatók alacsony bérezésének problémája, és hogyan alakulnak a kari különbségek.
Általánosságban az látható, hogy nagy a szórás, a nagyobb tanszékeken alacsonyabbak az átlagbérek, a bölcsészek különösen rossz helyzetben vannak, az informatika területén pedig magasabbak a bérek.
Alább látható az SZTE és a PTE átlagos tanársegédi és adjunktusi fizetése karonként – tehát nem alapbér, hanem tényleges juttatás, de amihez még elvileg hozzákereshetnek valamilyen másodállásban, akár pályázatok útján az oktatók.
A két egyetemen egyébként összesen mintegy ezer tanársegéd és adjunktus dolgozik, a legnagyobb kar ebből a szempontból a PTE Általános Orvostudományi Kara, ahol 93 adjunktus és 84 tanársegéd áll alkalmazásban, míg a PTE bölcsészkarán 98, illetve 37.
A SZTE-n a bölcsészkar és a Természettudományi és Informatikai Kar jóformán ugyanakkora, bő 120-120 tanársegéddel és adjunktussal együttvéve.
Mivel idén egy újonnan belépő Aldi áruházi dolgozó kezdőbére üzlettípustól függően 430-473 ezer forint, 451 ezer forintos átlagot nézve ezt a bért jóformán csak a PTE Orvostudományi és Műszaki és Informatikai Karának tanársegédi, valamint az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának tanársegédi bérei haladják meg. A többi kar tanársegédei a két egyetemen kevesebbet keresnek ennél.
Az adjunktusi átlagbérek többsége már meghaladja az áruházi dolgozóét, kivéve a PTE bölcsész, jogi és művészeti karán. Az SZTE gazdaságtudományi és művészeti karán pár ezer forinttal több csak az átlagfizetés.
Adat
Fontos