Az Erasmus+ felsőoktatási cserediákprogram és Horizont Európa kutatási pályázati rendszer jelentős EU-s forrásaihoz való hozzáféréshez hét miniszternek és több miniszterhelyettesnek, államtitkárnak, kormánybiztosnak vagy miniszteri megbízottnak, több mint két tucat politikai megbízottnak kell lemondania kuratóriumi tagságáról, legalábbis a nyilvános EU-s dokumentumokból ez olvasható ki. A 2021-ben létrehozott, többségükben felsőoktatási intézményeket fenntartó, közel három tucat közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumaiba és felügyelő bizottságaiba ültetett összesen bő 250 személyből több mint 30 tag politikai köztisztviselő. Összeszedtük az összeférhetetlen kuratóriumi tagokat és díjazásukat – minden jel szerint a modellváltásért felelős kormánybiztosnak és az uniós források felhasználásáért felelős miniszternek is le kellene mondania kuratóriumi tagságáról, hogy az adott egyetem ne szenvedjen hátrányt.

Most mi a helyzet?

„Nagyon bízom abban, hogy most csak egy félreértésről van szó”, nyilatkozta Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter január 9-én, majd január 18-án ezt kiegészítette: „ezért megyek ki Brüsszelbe, hogy megkérdezzem, ezzel most mi a helyzet.” Navracsics érdeklődő reménykedését a tárgyalásokon szóban elhangzottakra alapozza, amelyeket értelemszerűen senki sem tud ellenőrizni – állítását, miszerint a magyar kormány már eddig is pontosan azt csinálta, amit az Európai Bizottság (EB) kért, eddig nem támasztotta alá dokumentumokkal.

Ezzel a reménnyel szemben állnak azok a különböző EU-s dokumentumok, amelyek megfogalmazzák a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli összeférhetetlenségi és átláthatósági problémákat. Akárki értette is félre a másik felet, per pillanat a tárgyalások egyik következménye egy december 15-i Európai Tanács-határozat, amely eltilt EU-s költségvetési szerveket attól, hogy magyar közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy ilyen alapítvány által fenntartott jogi személlyel szerződjön, és így EU-s pénz átutalására kötelezettséget vállaljon.

A határozat szerint Magyarország a közérdekű vagyonkezelő alapítványok terén nem tette meg a szükséges és elégséges intézkedéseket ahhoz, hogy a jogállamisági elvek sértetlensége biztosítsa az EU-költségvetés integritását, az EB ezzel kapcsolatos javaslatai alapján tett magyar vállalások ellenére. Az átláthatóság azért nem biztosított, mert „a szabályozási keret – a Bizottság többszöri kérése ellenére – még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe.” Az EB szerint a magyar kormány intézkedései tavaly nemhogy megszüntették, hanem inkább súlyosbították a detektált összeférhetetlenségi aggályokat.

Milliárdos félreértés

Az Európai Tanács határozatának január 9-én a Népszava cikkében nyilvánosságra került lényeges következménye, hogy fontos EU-s felsőoktatási és kutatási programok tartoznak a hatálya alá, ezért a kitétel formálisan kizárja a magyar egyetemek többségét, egészen pontosan 21-et az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból. Mivel a kizárás folyamatban lévő projekteket és már megtett kötelezettségvállalásokat nem érint, csak az új kötelezettségvállalások tilalmát írja elő, az Erasmus+ jelenleg futó, idei diákcsere-programjait nem állítja le, továbbá nem érinti a jelenleg futó, általában több éves Horizont Európa kutatási projekteket sem.

Ha az Erasmus+ program következő tanévre vonatkozó kötelezettségvállalásaiig egyetértésre jut az EU és a kormány, akkor elvileg magyar diáknak nem kell itthon maradnia az ügy miatt. Más kérdés, hogy a jelenlegi határozat miatt mennyit kell magyarázkodnia az érintett magyar egyetemeknek a partneregyetemeik felé, illetve, hogy a több tízezer magyar diáknak lett egyik napról a másikra bizonytalan a mondjuk jövőre betervezett Erasmus-pályázata.

A Horizont Európa kutatási pénzek esetében sajtóinformációk szerint alapítványi egyetemek Horizont-pályázati kérelmei már elakadtak a rendszerben december 15. óta. A jelenlegi helyzet, „félreértés” megoldásáig a modellváltáson átesett, vagyis a kormány által az állami ellenőrzés alól kiszervezett magyar egyetemek lényegében minden nap hátrányt szenvednek az EU-s tudományos kutatási forrásokért folyó éles versenyben. A szóban forgó program a világ egyik legnagyobb kutatásfinanszírozási programja, amelyen a 2014-2020 közötti ciklusban mintegy 365 millió eurót nyertek el magyar intézmények. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése. A Qubitnak nyilatkozó kutatók szerint a kizárás következménye a hazai kutatók elvándorlása és a kutatások külföldi intézménybe vitele lesz.

A Portfolio számítása szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatóságával kapcsolatos aggályok miatt tartanak vissza egyéb EU-s forrásokat, a felzárkóztatási támogatások egy részét is, nagyjából kétmilliárd eurót. Vagyis amennyiben „félreértésről” van szó, akkor ez egy több milliárd eurós, alsó hangon is több tízezer magyar fiatalt és a magyar tudósok jelentős részét érintő félreértés, amely akkor is veszteséghez vezet, ha a megígért március közepi határidőig gyorsan feloldja a kormány. 

Összeférhetetlen vagy nem fér össze

A következmények köre ennél is bővebb lehet, ugyanis az egyetemeket fenntartókon túl mintegy tucatnyi további – többek között például kulturális, környezetvédelmi – közérdekű vagyonkezelő alapítvány működik a választások előtti nagy kiszervezési hullám eredményeként. A magánosítás során a kormány összesen több mint ezer milliárd forintnyi közvagyont – fenntartói, tulajdonosi jogokat, ingatlan- és részvényvagyont – adott át az általa létrehozott alapítványoknak, amelyek vezető testületét, a lényegében leválthatatlan, többségükben kormányközeli tagokból létrehozott kuratóriumot rendkívül széles jogkörökkel ruházta fel.

Ahogy azt Ligeti Miklós, a Transparency International jogásza válaszolta kérdésünkre: a határozat szerint nemcsak a felsőoktatási intézményeket fenntartó, hanem más tevékenységet végző közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal sem köthet szerződés EU-s költségvetési intézmény.

A Bizottságnak ugyanakkor nem ezek létével van gondja, hanem azzal, hogy a jogi környezetük nem biztosítja az elvárható átláthatóságot. A magyar kormány éppen ezért hozott egy jogszabályt, amivel tisztázta, hogy vonatkozik rájuk a közbeszerzési törvény, majd megváltoztatta a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezető testületével kapcsolatos összeférhetetlenségi követelményeit is – csakhogy ezt később visszavonta. Így az lett a végeredmény, hogy a tagsággal kapcsolatban a lehető leggyengébb összeférhetetlenségi szabályozás van érvényben. Egyrészt a tagjelölést lényegében csak a felsőfokú végzettség hiánya, a büntetett előélet és a beszámíthatatlanság zárja ki egyértelműen, másrészt a kuratórium döntési folyamata során az összeférhetetlenség csak eseti alapú. Ezt nevezte Navracsics dinamikus összeférhetetlenségnek, és lényege a következő: ha egy kuratóriumi tag ellenérdekeltséget sejt magával kapcsolatban egy adott témában, akkor abban a döntésben nem vesz részt.

Ahogy azt Ligeti elmondta: ez a gyakorlat a részvénytársaságok igazgatóságára lett kitalálva, a céges világban elterjedt. Ha egy igazgatótanácsi tagnak például a családtagja egy konkurens cég közelében dolgozik, akkor erről nyilatkozik, hogy biztosítja az elfogulatlan döntést a cég számára. Vannak példák, ahol ez a szabály elégséges lehet: ha egy kuratóriumi tagnak érdekeltsége van azon a területen, ahol az adott alapítvány egyetem számára közbeszerzést írt ki, akkor kiszáll az adott döntésből.

Viszont ez nem kezeli a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos alapproblémát, amit az EB és az Európai Tanács szövegei kijelölnek: vagyis azt, hogy

• a kormánytagok ilyen minőségükben döntenek a magyar felsőoktatásról, az egyetemekről, egyetemi keretszámokról, stratégiákról, magánszemélyként viszont a kuratóriumokban – esetenként jelentős külön díjazás mellett – érvényesíthetik ezt a bennfentes információt.
• A kormánytag a kormányban dönthet arról, milyen forrásokat biztosít a különböző egyetemeknek és közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, kuratóriumi tagként dönthet arról is, hogy az adott egyetemen mi legyen a tananyag, milyen tanszékek működjenek.
• A kormánytag a kormányban ellenőrzi azt az EU által kijelölt gazdálkodó szervezetet, a Tempus Közalapítványt, amelyikhez kuratóriumi tagként pályázatot ad be.

Ez egy más típusú összeférhetetlenség, és nem kezelhető eseti alapon.

Seregszemle

Ahhoz, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaikra ne vonatkozzanak a sztenderd összeférhetetlenségi kritériumok, a magyar kormány külön kivételeket képező jogszabályokat hozott. Ha a Bizottság ezeknek a kivételeknek a felszámolását várja a kormánytól, akkor számos kormányzati tisztségviselőnek kell távoznia ezekből a pozíciókból. Erre a meglepően kompromisszumkész hangot megütő Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics nyilatkozatai szerint a magyar kormány készen áll.

Egy ilyen intézkedés számos tisztviselőt érintene – formálisan a kormány nem tehet ki a kuratóriumokból senki, csak olyan törvényt hozhat, ami szabályszegéssé teszi a tagságukat. Ebben az esetben a következő tisztviselőknek kellene távoznia (a következőkben részben saját, de nagyobbrészt a Transparency International gyűjtésére és összegzésére támaszkodunk, a Transparency összes alapítványt, kuratóriumot, a tagokat, a tagok szakmáját összegző nagy táblázatát a cikk végén teljes egészében is beágyazzuk): 

Nyolc miniszternek összesen 11 kuratóriumi helyről. Ők az alábbiak:

• Csák János kulturális és innovációs miniszter, Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány (díjazásáról nincs adat);
• Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány (díjazásáról nincs adat);
• Lázár János építési és közlekedési miniszter, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány (fél- és egymillió forint közötti díjazás), Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (fél- és egymillió forint között), Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (díjazás nélkül);
• Nagy István agrárminiszter, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány (fél- és egymillió forint között);
• Navracsics Tibor területfejlesztési uniós forrásokért felelős miniszter, Pannon Egyetemért Alapítvány (díjazás nélkül);
• Szijjártó Péter külügyminiszter, Széchenyi István Egyetemért Alapítvány (másfél millió forint);
• Varga Judit igazságügy-miniszter, Universitas Miskolcinenesis Alapítvány (1,4 millió forint);
• Varga Mihály pénzügyminiszter, Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány (fél- és egymillió forint között) és Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány (díjazás nélkül).

Egy sztenderdnek mondható összeférhetetlenségi szabályozás során magas rangú kormányzati tisztviselőnek, ezért összeférhetetlennek számítana továbbá két miniszterhelyettes, hat államtitkár, egy helyettes államtitkár, öt kormánybiztos és két miniszteri megbízott, valamint egy miniszterelnöki politikai igazgató. Összesen tehát további 17 tisztviselő.

Például

• Magyar Levente miniszterhelyettes, Közép-Európai Oktatási Alapítvány (díjazás nélkül), illetve Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (díjazás nélkül);
• Stumpf István modellváltás folyamatáért felelős kormánybiztos, Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány (kétmillió forint);
• Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (1,9 millió forint);
• Guller Zoltán miniszteri biztos, Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány (nincs adat a díjazásról);
• Rétvári Bence államtitkár, Makovecz Campus Alapítvány (díjazás nélkül);
• Banai Péter Jenő államtitkár, Magyar Kultúráért Alapítvány (fél- és egymillió forint között).

További három kormánypárti parlamenti képviselő is érintett, közülük ketten – Fazekas Sándor és Bajkai István – az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány kuratóriumának tagjai (díjazás másfél-másfél millió forint).

Ezen kívül hat kormánypárti településvezető, tehát polgármester vagy alpolgármester is kuratóriumi tag, például Dézsi Csaba András győri polgármester, aki a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagságáért másfél milliós díjazásban részesül.

Összesítve: ha csak a jelenlegi politikai vezetőket számoljuk – kihagyva a korábban az államigazgatásban pozíciót betöltő embereket vagy az üzleti életben meghatározó, kormányközelinek tekinthető figurákat – akkor 34 tagot érint az összeférhetetlenség az összesen mintegy 250 kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagból.

Ha csak a felsőoktatási intézményeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait számoljuk, akkor az összesen bő 100 tagból közel 30 politikai tisztséget betöltő személynek kéne távozni, köztük hét miniszternek – csak a felsőoktatás terén érintett az Orbán-kormány miniszteri gárdájának a fele. (Csák Jánost nem számolva, hiszen a Fudan még nem működik.)

Formálisan az érintettek vagy lemondhatnak tagságukról – ebben az esetben maguk javasolnak új tagot -, vagy a kuratórium visszahívhatja őket; végül is mindenképpen a kuratórium, esetleg a kuratórium és a felügyelő bizottság együtt szavazza meg az új tagot.

A szóban forgó EU-s dokumentumok alapján az Európai Bizottság^*Itt korábban “magyar kormány” szerepelt, értelemszerűen tévesen, elnézést. nem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolását várja el az Erasmus+, a Horizont és egyéb források megnyitásához. A Bizottságnak erre így nincs jogosultsága, mondta a G7-nek Ligeti. A miniszterek és kormányzati szereplők kivonulása után így elméletileg visszakerülhet Magyarország az EU-s kifizetések térképére.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet EU felsőoktatás kormány miniszterek összeférhetetlenség uniós források uniós pénzek Olvasson tovább a kategóriában