Ma még extrának számít egy fenntartható irodaház, a jövőben viszont ez lesz a minimum
Európában és világszerte is növekvő kockázatokat, emelkedő kamatlábakat és hozamkörnyezetet látunk, és ez alól az ingatlanpiac sem kivétel. Sőt, számos jelenséget legelőször az ingatlanbefektetéseknél lehet megfigyelni, hiszen a piacok már a legalacsonyabb hozamszintre érkeztek, és most kiigazítás, átárazódás zajlik.
Tuza Rita és Zeller Gábor, a JLL tőkepiaci részlegének igazgatói voltak a G7 podcast vendégei. A beszélgetést ide kattintva, vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni:
Míg korábban az ingatlanpiaci befektetők csak a kiszemelt épület bérleti díjbevételét, kihasználtságát nézték, valamint azt, hogy mennyit kell rákölteni, ma az első kérdés az, hogy mennyire energiahatékony. Ennek extrém példáit is látjuk: Németországban például biodiverzitási szempontok miatt nem vásárolt meg egy zöldmezős beruházást az egyik nagy befektető.
Itthon ennek az átmenetnek még az elején vagyunk, de egy ESG-szempontoknak megfelelő épület mind befektetési, mind bérbeadhatósági szempontból prémiumot jelent a tulajdonosnak vagy a befektetőnek. Ez megnyilvánulhat alacsonyabb tranzakciós hozamokban, kedvezőbb finanszírozási környezetben vagy éppen magasabb bérleti díjakban. Ez azonban egy átmenet, ami később minimummá, sztenderddé érik, és azok az épületek, amelyek nem felelnek meg a környezeti szempontoknak, lemaradnak: ezeknek már „barna diszkontja” lesz, nem zöld prémiuma.
Magyarországon a befektetési volumen éves szinten jelenleg nagyon alacsony, a régió többi államához, Lengyel- vagy Csehországhoz képest is. A bérleti díjak nagyjából azonos szinten vannak, a hozamszintekben azonban 100-150 bázispont eltérés mutatkozik. Ez az országkockázat és egyéb ingatlanpiaci kockázatok beárazása. A cseh és a lengyel piacok sokkal likvidebbek, például a válság alatt sokkal hamarabb pattant vissza náluk a kereslet. Szlovákiában pedig euró van, míg itthon a befektetők még úgy is futják a devizakockázatot, hogy a kereskedelmi ingatlanpiacon már minden euróalapon megy. Ami viszont Magyarország javára írható, az a nagyon erős hazai befektetői réteg: az ingatlanügyletek 60-70 százaléka már magyar tőke felhasználásával zajlik.
A podcast elkészítését a JLL Hungary támogatta.
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
