Ma még extrának számít egy fenntartható irodaház, a jövőben viszont ez lesz a minimum
Európában és világszerte is növekvő kockázatokat, emelkedő kamatlábakat és hozamkörnyezetet látunk, és ez alól az ingatlanpiac sem kivétel. Sőt, számos jelenséget legelőször az ingatlanbefektetéseknél lehet megfigyelni, hiszen a piacok már a legalacsonyabb hozamszintre érkeztek, és most kiigazítás, átárazódás zajlik.
Tuza Rita és Zeller Gábor, a JLL tőkepiaci részlegének igazgatói voltak a G7 podcast vendégei. A beszélgetést ide kattintva, vagy bármely podcast lejátszóban lehet meghallgatni:
Míg korábban az ingatlanpiaci befektetők csak a kiszemelt épület bérleti díjbevételét, kihasználtságát nézték, valamint azt, hogy mennyit kell rákölteni, ma az első kérdés az, hogy mennyire energiahatékony. Ennek extrém példáit is látjuk: Németországban például biodiverzitási szempontok miatt nem vásárolt meg egy zöldmezős beruházást az egyik nagy befektető.
Itthon ennek az átmenetnek még az elején vagyunk, de egy ESG-szempontoknak megfelelő épület mind befektetési, mind bérbeadhatósági szempontból prémiumot jelent a tulajdonosnak vagy a befektetőnek. Ez megnyilvánulhat alacsonyabb tranzakciós hozamokban, kedvezőbb finanszírozási környezetben vagy éppen magasabb bérleti díjakban. Ez azonban egy átmenet, ami később minimummá, sztenderddé érik, és azok az épületek, amelyek nem felelnek meg a környezeti szempontoknak, lemaradnak: ezeknek már „barna diszkontja” lesz, nem zöld prémiuma.
Magyarországon a befektetési volumen éves szinten jelenleg nagyon alacsony, a régió többi államához, Lengyel- vagy Csehországhoz képest is. A bérleti díjak nagyjából azonos szinten vannak, a hozamszintekben azonban 100-150 bázispont eltérés mutatkozik. Ez az országkockázat és egyéb ingatlanpiaci kockázatok beárazása. A cseh és a lengyel piacok sokkal likvidebbek, például a válság alatt sokkal hamarabb pattant vissza náluk a kereslet. Szlovákiában pedig euró van, míg itthon a befektetők még úgy is futják a devizakockázatot, hogy a kereskedelmi ingatlanpiacon már minden euróalapon megy. Ami viszont Magyarország javára írható, az a nagyon erős hazai befektetői réteg: az ingatlanügyletek 60-70 százaléka már magyar tőke felhasználásával zajlik.
A podcast elkészítését a JLL Hungary támogatta.
Podcast
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon
Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast!
Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van
A pedagógusok, nevelők nincsenek felkészülve a viselkedészavaros gyerekek kezelésére, ebben igyekszik segíteni a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
