(A szerző a Közép-Európai Egyetem docense. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Ha valaki sok pénzt fektetett be a technológiai szektorba, minden oka megvan rá, hogy ne legyen rózsás hangulatban. A híreket tanulmányozva az lehet az érzése, hogy minden összeesküdött ellene. A negatív számokat és a lekonyuló grafikonokat látva a tapasztaltabbaknak az ezredforduló dotcom-válsága juthat az eszébe. A helyzet azonban minden bizonnyal más, mint két évtizeddel ezelőtt: rossz idők járnak most is, a szektor fájdalmas veszteségeket szenved el, mutatói határozottak lefelé tartanak, a problémák mögött meghúzódó okok azonban nem ugyanazok, mint amelyek az emlékezetes krízist előidézték. Az alábbi írásban röviden összefoglaljuk, mi is történt tulajdonképpen az ezredfordulón, mi történik ma a technológiai szektorban, majd rávilágítunk az akkori és a mostani helyzet különbségeire.

Illúziók, láz, kijózanodás

Kezdjük a múlttal! Az új évezred első két éve gyászos időszak volt az infokommunikációs cégek és az azokat finanszírozó befektetők körében. A 2000-es és még jól indult: az iparág talán legfontosabb tőzsdeindexe, a Nasdaq Composite március 10-én érte el addigi története legmagasabb pontját, ez után azonban látványos visszaesés következett: az értéke egy év alatt a felére csökkent, a veszteség 2002 októberére már megközelítette a 80%-ot. Vagyonok olvadtak és szép remények oszlottak el rövid idő alatt. 

A csalódást növelte a korábbi időszak pezsgése és lelkesedése. A 20. század végén rendkívül gyorsan nőttek a vállalati informatikai beruházások. Az USA-ban a kilencvenes évek második felében volt olyan időszak, amikor gyakorlatilag minden második beruházási dollárt technológiai (értsd hardver, szoftver, távközlés, informatikai szolgáltatások) fejlesztésekre költöttek. Keresleti oldalon fontos motívum volt a lemaradástól való félelem: vásárolj, különben a cég elveszíti a versenyképességét! – ezt harsogták mindenfelől. A szinte korlátlannak tűnő keresletet látva az infokommunikációs vállalatok egyre több embert foglalkoztattak, és a bérek is szépen emelkedtek. Gombamód szaporodtak a vállalkozások, tömegessé vált a tőzsdei megjelenés, az árfolyamok gyorsan, néha pár nap alatt a többszörösükre emelkedtek. A gyors meggazdagodás csábításának nehéz volt ellenállni. (E sorok írójának asztalán is meg-megcsörrent a telefon, izgatott hang darálta angol nyelven: fektess ebbe vagy abba, kihagyhatatlan lehetőség, szállj be te is!)

A láznak 2000-ben szinte egyik napról a másikra lett vége. A szó szoros értelmében összeroskad a vállalati kereslet, eltűntek a vevők, majd sorra dőlni kezdtek a dominók: az infokommunikációs cégek bezárták a kapuikat a munkavállalók előtt, megállt a bérek növekedése, kiapadtak a kockázati tőke forrásai, lelohadt a vállalkozási kedv, csődhullám indult el, a hangulatváltozás még az egyetemi jelentkezési statisztikákon is meglátszott. A legnagyobb, legstabilabbnak tűnő cégek között is voltak olyanok, amelyeknek harminc százalék körüli keresletcsökkenést kellett elszenvedniük egyik negyedévről a másikra. A szektor tőzsdei vállalatai piaci értékük nagy részét elvesztették, a tőzsdeindexek visszaálltak a „nagy robbanást” megelőző szintre. 

A szektor csak 2003 körül kezdett magához térni, amikor a fejlődése belesimult az általános gazdasági trendekbe. A Nasdaq Composite ismét felfelé kapaszkodott, bár a korábbinál lassabban. A 2008-as pénzügyi válság nyomai természetesen meglátszanak rajta, de a visszaesés nem volt olyan drámai, mint a 2000 és 2002 közötti időszakban.

Gyorsulás után fékezés

Mi a helyzet most? Lássuk megint a nevezetes tőzsdeindexet! 2021 novemberéig tulajdonképpen minden rendben volt („Egy perccel a baj előtt még nem volt semmi baj.”), még azt is megfigyelhettük, hogy a technológiai szektornak jót tett a koronavírus-járvány, ami látványosan rávilágított a digitalizálás fontosságára. A 2020 márciusi radikális járványkezelési döntések hatása meglátszik az indexen, de a botlás után gyorsan erőre kapott, kimászott a gödörből.

Az idei év azonban határozott trendfordulót hozott: kisebb ingadozásoktól eltekintve az határozottan esni kezdett.

Minden jel szerint nem csak a Nasdaq-indexről van szó: a szektor vezérhajóinak árfolyama is nehéz időket jelez. A Google anyavállalatánál, az Alphabetnél is megfordult a szél 2021 novemberében: a járvány kezdetén elindult meredek emelkedést ugyanolyan tempójú esés váltotta fel. Az Amazonnál hasonló a helyzet, bár náluk az árfolyamgörbe nem olyan „hegyesen” tetőzött, mint az Alphabetnél. A Microsoft és az Apple vonala is jól mutatja a novemberi fordulót, bár az utóbbié kétségtelenül kevésbé. A Meta (Facebook) tőzsdei teljesítménye kifejezetten gyászos. Vessünk egy pillantást a foglalkoztatási helyzetre: miközben az USA-ban alacsony a munkanélküliségi mutató, egy sor nagy technológiai cég (köztük a Meta, az Amazon, a Stripe, a Robinhood és az Intel) a közelmúltban kétszámjegyű létszámcsökkentést jelentett be. 

Szaporodnak a csődök is: az ígéretes startup, a Fast nemrég dobta be a törölközőt, miután elégette a befektetett tőkét; a közvetlen hitelezéssel foglalkozó LendUp januárban zárta be a kapuit. Persze mondhatjuk azt is, hogy a fiatal technológiai vállalkozások és a kockázati tőke világában a kudarc mindennapos jelenség, de a CB Insights aktuális jelentéseiből láthatjuk, hogy most többről van szó. A kockázati tőke érzékenyen reagál a gazdasági változásokra, mutatói jól jelzik a befektetői hangulat hullámzásait. A CB Insights idei harmadik negyedévi globális jelentése a kockázati befektetések nagyságát illetően 34%-os csökkenést mutat az előző negyedévhez képest, az elmúlt kilenc negyedévben ez a legalacsonyabb érték. A befektetések száma 10%-kal lett kisebb, ami nem tűnik vészes zuhanásnak, de ne feledjük, hogy ez a leggyengébb negyedéves teljesítmény 2020 óta. A járvány által előidézett digitalizálási láz rengeteg új unikornist (egymilliárd dollárnál nagyobb piaci értékű fiatal technológiai vállalkozást) teremtett, de a trend most megtörni látszik: a harmadik negyedévben világszerte csak 25 új unikornis született, ami 71%-os csökkenés az előző negyedévhez képest, és a legkisebb szám 2020 eleje óta. Csökkentek a kockázati befektetések az online kiskereskedelmi és az e-egészségügyi alszektorokban: az előbbiben 33, az utóbbiban 31%-os negyedéves visszaesést könyveltek el. 

Látványos a visszaesés a közelmúlt sikerágazatában, a pénzügyi vállalkozások (fintech) világában, ahol 38% volt a negyedéves csökkenés, 9 negyedéves negatív rekordot beállítva. Kilépve egy pillanatra a startupok világából, meg kell jegyeznünk, hogy a tíz legnagyobb nyilvános fintech társaság az elmúlt egy évben 850 milliárd dollárt veszített az összesített értékéből, például a svéd Klarna, a „vásárolj-most-fizess-később” modell ismert képviselője 80%-os értékvesztést könyvelhetett el. A kockázati tőke Európában is visszavonulót fújt, a befektetések összesített értéke 36%-kal volt kevesebb a harmadik negyedévben, és a darabszámuk is csökkent, bár az csak 11%-kal. A fintech ágazatnak nyilván nem tettek jót a kriptovaluták piacán dúló viharok sem: az év elején összeomlottak az árak, november elején pedig az ügyfelek likviditási problémákról értesülve pánikszerűen vonták meg a pénzüket a harmadik legnagyobb kriptovaluta-tőzsdétől, az FTX-től, ami pár nap múlva csődöt jelentett, és mindenféle vizsgálatok várnak rá. 

Vessünk egy pillantást a biotechnológia Nasdaq-indexére is! A mutató 2010 és 2015 között szépen emelkedett, majd egy hullámvölgy következett, amiből a covid-járvány lendítette ki ezt a különleges szektort. Az eddigi csúcspontot a múlt év szeptemberében érte el, azóta ereszkedést és alkalmi stagnálást tapasztalhatunk. A maga covid-vakcináját 2020-ban elképesztő sebességgel kifejlesztő Moderna árfolyama 2021 szeptemberében állított be rekordot 449 dollárral, idén november 23-án viszont már csak 177 dollár volt az árcéduláján, ami persze még mindig sokkal több a járvány előtti értéknél.

Ez egy másfajta válság

Ha csak a tőzsdeindexek meredek hegycsúcsait és völgyeit nézzük, a mai helyzet tényleg a dotcom-válság emlékét idézheti fel: meredek emelkedésre nagy zuhanás következik, ami megzavarja a korábbi évek egyenletesnek mondható trendjét. A menedzserek, vállalkozók és befektetők valóban aggódva vakarhatják a fejüket a kellemetlen hírek hallatán. Az összehasonlítással azonban vigyázni kell: a jelek szerint a technológiai szektor most is recesszióba fordul,

de korántsem ugyanolyan okokból, mint jó két évtizeddel ezelőtt.

A lassan történelmi távlatokban megjelenő, sokat elemzett dotcom-krízis egy fiatal és rendkívül innovatív iparág jellegzetes növekedési válsága, mondhatnánk kamaszkori krízise volt. Az informatikai világban a hetvenes-nyolcvanas években bekövetkezett, esetenként korszakos jelentőségű újítások új tervezési teret nyitottak meg a mérnökök és a vállalkozók előtt. A piac lelkesen fogadta az új termékeket és szolgáltatásokat, ami lázba hozta a befektetőket. Az egy irányba mozduló nyáj magával sodort szinte mindenkit, láz magasra szökött, délibábos remények, illúziók rémlettek fel, megalapozatlan, irracionális döntések születtek, óriásira dagadt a tőzsdei buborék (lásd az alpesi csúcsot a Nasdaq-indexen a századfordulón), ami aztán kidurrant, ahogy az már lenni szokott. A piac némi depresszió után magához tért, kijózanodott, amúgy pedig használni kezdte a technikai újdonságokat, ami némi késéssel a termelékenységi mutatókon is meglátszott. 

Ez a hullámzás mindenféle problémákkal és fájdalmakkal járt, de történtek ilyenek már korábban is, az infokommunikációs innovációs hullám nem az első volt a világtörténelemben. A dotcom-krízis bekerült a tankönyvekbe friss példaként az innovációs ciklusok tárgyalásánál. A láz lelohadt, a lufi kipukkant, a rengeteg befektetés mégsem ment kárba, hiszen rohamtempóban épült az a digitális infrastruktúra, aminek lelkes használói lettünk, és ami masszívan megalapozta a modern digitális gazdaságot. 

A mai válság, ha egyáltalán jó itt ez a szó, nem a nagy innovációs ciklusok jellegzetes fordulópontja, nem iparági „midlife crisis”. A dotcom-válság után következő néhány év egyenletesnek és józannak tekinthető fejlődését kívülről érkező sokkok rázták meg. A 2008-as válság a pénzügyi szektorból robban ki, onnan terjedt szét, és természetesen erős hatást gyakorolt a technológiai szektorra is. A válság után, annak hatásait ellensúlyozandó, nagy tömegű friss pénz jelent meg a piacon. Beléptünk az alacsony kamatlábak és nulla közeli infláció időszakába. Az olcsó pénz merészebbé tette a kockázati tőkét, az alacsony kamatlábak és az alig észrevehető infláció a gazdasági számításokban kedvező színben tűntették fel a nagyobb bevételeket csak a távolabbi jövőben ígérő befektetéseket – a technológiai szektorban, a fantáziadús technológiai startupok körében pedig sok ilyen akad. 

2020 elején újabb sokk következett: a koronavírus-járvány. A bezárkózás, az otthoni munka és tanulás kényszere egyértelművé tette, hogy ilyen helyzetekben az jár jól, aki képes teljes egészében kihasználni a digitális infrastruktúrát, vállalatként, iskolaként, magánemberként rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel, tudással és készségekkel. A járvány rövid aranykort hozott a szektornak: mindenki megpróbálta beszerezni a szükséges technikai eszközöket, a boltbezárás idején azok is online vásároltak, akik eddig ellenálltak a webshopok csábításának, tömegek tanultak meg multimédiás digitális csatornákon kommunikálni, távoli rendszerekbe otthonról belépni, és így tovább. 

Láz volt ez is, de enyhébb, mint a dotcom-láz, és nem iparági belső fejlődési jelenségről volt szó, hanem külső sokkokról. A meredek emelkedésnek – az enyhülő járvány után szükségszerűen bekövetkező piaci korrekción kívül – alapvetően két, egymással összefüggő fejlemény vetett véget. Az első: 2022 februárjában kitört az orosz-ukrán háború. A második: a növekvő inflációs mutatók láttán a jegybankok kamatemelésbe kezdtek, és elkezdték kiszivattyúzni a piacokról a pénzt. A pénz megdrágult, a kockázatok megnövekedtek, a magas infláció miatt a távoli jövőben igért haszon jelenértéke összezsugorodott, és mindezek következtében megváltoztak a számok a gazdaságossági számításokban. Ahogy már bemutattuk, a kockázati tőke visszavonulót fújt, az árfolyamok esni kezdtek, a befektetők a korábbinál nagyobb gyanakvással szemlélték az olyan távlati terveket, mint például a metaverzum építése. 

A technológiai szektor jelenlegi recessziójának jelei tagadhatatlanok, pozitív fordulat pedig akkor várható, ha a sokkok megszűnnek, hatásuk véget ér.          

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA korlátlan hatalom korlátlanul korrumpálA WeWork párját ritkító bukásának története nem ért véget, a befektetők, vállalkozók és közgazdászok világa még mindig emészti az esetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy nagy átszervezés annak is lehet a jele, hogy a vezetőség nem tudja, mit csinálPótcselekvés vagy egy jobb stratégia? Nem mindegy, hogy mi indukálja a nagy átszervezéseket!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRengeteg magyar köszönheti munkahelyét a kiszervezéseknek, de megtörőben a lendületSzámos csapás érte a közelmúltban a nemzetközi gazdasági integrációt, a sokszereplős nemzetközi ellátási láncokat, felhívva a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech dotkomlufi gazdaság technológia válság Olvasson tovább a kategóriában