A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) évente összehasonlítja a 38 tagállam és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét Education at Glance címmel.
A jelentés évek óta nemzetközi kontextusban mutatja meg a magyar oktatási rendszer teljesítményét, ezért évről-évre plusz információkkal szolgál a magyar oktatási rendszer válságáról, a tanárhiányról, a pedagógusok alulfizetettségéről, a diákok tanulmányi teljesítményéről, az alacsony magyar állami oktatási ráfordításokról, vagy éppen a felsőoktatásban dolgozó tanárok nemi megoszlásáról.
Az októberben publikált friss jelentésből azokat a megállapításokat és adatsorokat válogattuk ki, amelyről úgy gondoltuk, a magyar oktatás jelenlegi helyzetének szempontjából érdekesek. Az egyes megállapítások értelmezésére Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Zrt. szakértője segítségét kértük.
Nincs adatunk a koronavírus okozta károkról
Lannert megjegyezte: bár a jelentés igyekszik a koronavírus-helyzetet és hatását is összehasonlítani, konkrét adatokat csak 11 ország szolgáltatott, ahogy a mérhető tanulási veszteségről is, ez az összehasonlítás meglehetősen korlátos – Magyarország pedig nincs az adatszolgáltató országok között, ugyanis minden jel szerint a koronavírus hatását az oktatásban Magyarország nem követte nyomon nemzetközileg összehasonlítható módon.
Csak Olaszországban alacsonyabb a diplomásjelöltek aránya
Magyarországon a felsőfokú képzésben részt vevők százalékos aránya 2000 és 2021 között nőtt, ahogy mindegyik OECD országban. A magyar növekedés mértéke azonban nem érte el sem az EU-átlagot, sem az OECD-átlagot, így 2021-re Európában csak Olaszországban alacsonyabb ez az arány.
Hasonlóan alacsony százalékról indulva 2000-ben, lényegesen nagyobb arányú, átlag feletti növekedést produkált Portugália, Törökország, Szlovákia, Lengyelország és Lettország. A magyar adatok leginkább az olaszra hasonlítanak.
A fiatal diplomások arányát tekintve az elmúlt pár évben előzte meg Magyarországot Bulgária, ráadásul a tendenciák és a tanulást nem ösztönző kormánypolitika miatt jó eséllyel Románia és Olaszország is meg fogja előzni Magyarországot. Ahogy nemrég írtuk: Európa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le Magyarország.
Szakadék országon belül
2021-es adatok szerint Magyarországon a legnagyobb a különbség a főváros és a vidéki régiók között abban, hogy a 25-64 évesek hány százaléka jár valamilyen felsőoktatási intézménybe. Megközelítőleg hasonló mértékű és szerkezetű a szórás Lengyelországban, de a százalékos arányok kicsivel magasabbak. Elég nagy a szórás Spanyolországban is, viszont egyenletesebb eloszlású, nem emelkedik annyira ki a fővárosi régió.
Nincs elég diplomás
A jelentés az oktatás kimenetei adatait is tárgyalja egy fejezetben. A magyar ifjúsági munkanélküliség átlagos, vagy az alatti, de a foglalkoztatottság aránya a diplomások közt az egyik legmagasabb Magyarországon. Lannert szerint “ez azzal is összefügg, hogy nincs elég diplomás, éppen ezért az elérhető relatív kereseti nyereség is magasabb. Ez igaz a 25-34 évesek körében is, negyedik legjobbak vagyunk. A munkaerőpiac jóval több diplomást fel tudna szívni valószínűleg.”
Kevés a 3 év alatti gyerek az intézményekben
Látványosan alacsony viszont a koragyermekkori ellátásban a 3 éves kor alattiak aránya az intézményekben, amit persze a hosszú gyermeknevelési szabadság és ellátás is magyaráz.
“Ugyanakkor az is látszik, hogy a megígért bölcsődei férőhelybővítés ellenére ezen a téren nem sikerült a célokat teljesíteni”, mondja Lannert.
Elöregedett bölcsődei-óvodai pedagóguskar
A bölcsődei-óvodai pedagógusok koreloszlását tekintve Magyarországon az ötödik legnagyobb a 50 év fölötti tanárok aránya: arányosan ennél többen csak Portugáliában, Litvániában, Észtországban és Csehországban vannak. A 30 év alattiak aránya Magyarországon csak 13,5 százalék, ami önmagában nem annyira szélsőséges szám, de az előző arányszámmal együtt a magyar már egyértelműen az OECD-országok egyik legidősebb bölcsődés-óvodás pedagógustársadalma.
“Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy habár Portugáliában 30 százalékkal több bért adnak a pedagógusnak, mint a diplomás átlagbér, mégis 1% körüli a 30 alatti pedagógusok aránya. Ez is mutatja, hogy nem elég bért emelni, de a szakma autonómiáját is meg kell teremteni. Portugáliában ugyanis a legnagyobb arányú a határozott idejű szerződéses tanár és ugyanolyan centralizált volt a tartalmi szabályozás, mint nálunk. Ezt a problémát felismerve, most azon dolgoznak, hogy nagyobb legyen a pedagógusok szakmai szabadsága “, mondta a kutató.
Hiába nőtt, a gimnáziumban és felsőoktatásban még mindig alacsony az egy diákra jutó ráfordítás
2019-ben az egy felsőoktatásban tanuló diákra jutó, dollárra konvertált ráfordítás a kilencedik legalacsonyabb adat az OECD-országok között, mélyen a szinte azonos EU-átlag és OECD-átlag alatt található. Egy szinten vagyunk Olaszországgal és Portugáliával. Még alacsonyabb ez az adat Litvániában, Törökországban és Mexikóban.
A magyar gimnáziumi képzésben tanuló diákokra jutó ráfordítás szintén bőven a nemzetközi átlagok alatt található: csak Szlovákiában, Litvániában, Török- és Görögországban kisebb.
Ugyanakkor ha a 2012-es és 2019-es adatokat hasonlítjuk össze, a teljes oktatási rendszerben, alapfoktól felsőfokig, a diákokra bontott ráfordítások növekedését tekintve Magyarország a lista elején szerepel. Ez betudható részben az 2014-es pedagógus béremelésnek, de annak is, hogy az adatsorban szereplő OECD-országok közül csak Litvániában csökkent jobban ugyanezen időszakban a diákok száma.
Ezek az adatok azt mutatják Lannert szerint, hogy olyan mértékű évtizedes adósságok és lemaradások vannak a rendszerben, amelyek egyszeri nagyobb ráfordításemeléssel nem korrigálhatók.
Mélyen átlag alatti a GDP-arányos oktatási költés
A GDP-arányos ráfordítás 2019-ben Magyarországon a harmadik legalacsonyabb érték, az olasz és görög érték mögött kullog, mélyen a nemzetközi átlagok alatt, elmaradva a lengyel és szlovák ráfordításoktól is.
Magyarországon a felsőoktatásra fordított pénzösszegekből magánforrásból érkezett 2019-es adatok szerint 28,3 százalék. Ez az adat meghaladja az EU-átlagot, de nem éri el az OECD-átlagot. Nemzetközi mércével középszintűnek mondható. Ez azért is érdekes, mert az egyetemek magánosításával a fenti arányszám papíron jelentősen nőni fog (feltéve, ha az önállóan, ám törvényi kötelezettségek mentén gazdálkodó közalapítványoknak juttatott, eredetileg állami forrásokból biztosított költéseket magánforrásoknak számítják).
Lannert szerint az adatokból az látszik, hogy a felsőoktatásban meglepően magas tandíjak vannak Magyarországon, ami hozzájárulhat az alacsony diplomás arányhoz. “Ráadásul nincs különbség a tandíj mértékét illetően hazai és külföldi diákok között. Az állam 2012-ben drasztikusan csökkentette az államilag finanszírozott helyeket, főleg a közgazdasági és jogi szakokon – itt tapasztalható az átlagosnál kisebb beiskolázás is. Sajnos azon hallgatók aránya, akik állami segítséget kapnak, homályban marad, nincs magyar adat.”
Az összköltéshez viszonyítva csak a görög kormánynál költött többet a magyar kormány oktatásra
2019-ben a magyar kormány az összköltéséhez viszonyítva csak a görög kormánynál fordított többet oktatásra. Olaszország, Litvánia, Szlovákia, Kolumbia, Lengyelország, Lettország is többet költött arányosan, és még mindig az EU-átlag alatt járunk. Az EU-átlagot például Finnország, Portugália és Észtország haladta meg többek között.
Az EU-nál magasabb OECD-átlagnál is nagyobb az oktatásra fordított állami költések aránya Törökországban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Norvégiában, Svájcban.
2019 és 2020 között ráadásul az OECD-országok között Magyarországon csökkent leginkább az oktatásra fordított állami költések aránya. Csehországban ugyanez az arány például kevésbé csökkent, Lengyelországban még nőtt is, majdnem az EU-átlagnak megfelelően.
Több szempontból nézve is alacsonyak a pedagógusfizetések
2021-ben a felső tagozatban tanító tanárok és iskolai igazgatók tényleges, a felsőfokú végzettséggel rendelkező, 25-64 közötti teljes állásban dolgozó munkavállalók átlagkeresetéhez viszonyított keresete Magyarországon a legalacsonyabb.
Magyarországon a felső tagozatban tanító tanárok tényleges kezdőfizetése 2021-ben csak a szlovák, lett, és Costa Rica-i tanárok kezdőfizetésénél volt több. A lengyel és a görög adat is előzi a magyart, ami az EU-átlag és az OECD-átlag felét sem éri el.
Mindemellett a magyar tanárok kötelezően előírt éves munkaórái a norvég, dán, holland és cseh tanárok kötelezettségeivel azonosak nagyjából, és ezek mind magas kötelező óraszámszintnek számítanak nemzetközi szinten, meghaladják az EU-átlagot és OECD-átlagot is.
Lannert szerint ezekkel az adatokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy ezek elsősorban az előírt óraszámokat takarják, de a valós munkaterhek – kutatások alapján – ennél jóval magasabbak.
Csak nálunk és Lettországban csökkent a női tudósok-kutatók aránya
A magyar tudóstársadalomban a nők aránya 41,5 százalék volt 2020-ban, ez messze a nemzetközi átlagok alatt van, igaz, Németországban és Olaszországban is hasonlóak a számok, és például Svájcban még alacsonyabb a nők aránya.
Ugyanakkor jóformán csak nálunk csökkent ez az arányszám 2020-ra a 2015-ös adathoz képest. Az OECD-országok közül csak Lettországban romlott ez az adat, csak ott 54,6 százalékra.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
