Az Európai Unió intézményei a jövőben előírhatnák a vállalatoknak, hogy mit termeljenek, milyen megrendeléseket részesítsenek előnyben és milyen stratégiai cikkeket állítsanak elő egy súlyos válsághelyzet esetén, a tagállamoknak ugyanakkor nem engednék meg, hogy egy ilyen helyzetben lezárják a határaikat, és megtiltsák az emberek és az áruk Unión belüli szabad mozgását. Ez az egyik legmarkánsabb eleme a Bizottság által hétfőn bemutatott tervezetnek, mely azt készíti elő, hogy egy komoly válság esetén milyen jogosítványokat kapjon, és milyen lehetőségeket zárjon ki az Európai Unió.
A hivatalosan “új egységes piaci szükséghelyzeti eszköz” néven futó vészhelyzeti tervezet nem azt jelenti, hogy a meghatározott intézkedések valóban életbe is lépnének az elfogadásuk után. Inkább egy általános keretrendszerről van szó, annak a meghatározásáról, hogy mi történne az EU-ban, ha ilyen helyzet állna elő: súlyos ellátási válság, a Covidhoz hasonló egészségügyi krízis. Az uniós vészhelyzet csak akkor lépne életbe, ha a tagállamok többsége azt megszavazza.
A tervezet szerint ilyen esetben a Bizottság nagyon kiterjedt jogköröket kapna, melyek az ellátási lánc működésének fenntartását szolgálnák, hogy a szűk kapacitások ne bénítsák meg teljesen a kontinens gazdaságát. Ennek érdekében először a tagállamokkal közös monitorozó rendszert állítannak fel, és kötelező készletezést írnának elő a kritikus termékekre – egy Covid-szerű egészségügyi vészhelyzetben például maszkokra, lélegeztetőgépekre vonatkozóan. Ha ez nem elegendő, a második fázisban Brüsszelből folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezhetnék a vállalatokat, melyeknek priorizálniuk kellene a válsághelyzetben megnevezett termékeket – magyarul át kellene állítaniuk a termelésüket a kívánt irányba, és az EU-s intézmények mondhatnák meg, hogy mit kell előállítaniuk. Ha ezt a vállalatok alapos indoklás nélkül nem teljesítik, súlyos, 300 ezer euróig, illetve minden nap a napi forgalmuk másfél százalékáig terjedő szankciókra kellene számítaniuk.
Utóbbiak nagyon erős, tervgazdasági mechanizmusokra emlékeztető jogkörök, ami miatt többek között a BusinessEurope nevű gazdasági lobbiszervezet már előzetesen is tiltakozott, mondván, a vállalkozói szabadság szükségtelen és aránytalan korlátozását veti fel a javaslat. A tervezetet hétfőn előterjesztő francia biztos, a belső piacért felelős Thierry Breton szerint erről szó sincs, a javaslat célja, hogy a koronavírus pandémia után az EU-t jobban felkészítse egy jövőbeli válsághelyzetre.
“A Covid-19 válság világossá tette, hogy a belső piacnak mindenkor, még egy válság esetén is működnie kell”
– tette hozzá Margrethe Vestager bizottsági alelnök.
A tervezet egyik hangsúlyos eleme, hogy miközben az EU-s intézmények nagyobb vészhelyzeti jogköröket kapnának, a tagállamoknak megtiltanák, hogy egyoldalúan lezárják a határaikat, ahogy azt a járvány alatt is tették. Az Európai Unió az akkori közös vakcinabeszerzésekhez hasonlóan a jövőbeli krízishelyzetekben is a közös fellépést részesítené előnyben, de ebbe akár a termelési láncok biztosítása, központi meghatározása is beletartozhat. A tagállami önállósággal szemben alapvetően a közös fellépést és az EU-s belső piac krízishelyzetben való fenntartását részesítenék előnyben.
A tervezetet még az Európai Parlamentnek és a kormány- és államfőkből álló Európai Tanácsnak is el kell fogadnia. Miután az uniós kontra tagállami jogkörök, illetve föderalisták és szuverenisták konfliktusa a világjárványban is felpörgött, akár a vakcinabeszerzésekről, az engedélyezési eljárásokról vagy a határellenőrzésről volt szó, majd pedig az orosz-ukrán háború kapcsán az egyik legélesebb uniós vita végső soron szintén beszerzési és elosztási kérdésekről szól, nem lenne meglepő, ha a tagállami jogköröket bőven érintő vészhelyzeti terv elfogadása sem lenne semmi menet.
Közélet
Fontos