Olyan nincs, hogy biztonsági számla, ilyenkor le kell csapni a telefont
Fáradhatatlanok, napi több száz embert hívnak fel, és a teljes magyar bankpiacot nézve negyedévente átlagosan több száz millió forintot raknak zsebre a magukat banki alkalmazottaknak kiadó csalók. A pénzt az ügyfelek pedig sokszor maguk utalják át a csalók által megadott, biztonságinak nevezett számlaszámra.
Rendkívül kifinomult módszerekkel dolgoznak, szinte egy profi call centert szimulálnak a csalók, háttérzajjal, banki és IT-biztonsági szakszavakkal, átkapcsolással, amikor felhívnak valakit azzal, hogy ismeretlen tettesek el akarják tulajdonítani a számlájukon lévő összeget. Már az is gyanús jel, hogy érdeklődnek a számlán lévő összeg nagyságáról, amit az igazi bankok sosem kérdeznek meg, mert már tudják, ahogy a kártyaszámunkat is – mondta Sonjic László, az OTP Bank informatikai és bankbiztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója a G7 podcastban.
A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcastlejátszóban lehet meghallgatni:
Vannak olyan árulkodó jelek, amelyek gyanút kell, hogy keltsenek bennünk. Az általában bankihoz hasonló, vonalas számról telefonáló csalók azonosítót, PIN-kódot, jelszavakat, kártyaszámot vagy a kártya hátoldalán lévő 3 jegyű kódot, esetleg SMS-kódot kérnek, amivel pénzügyi tranzakciót tudnak lebonyolítani. Ilyen adatokat a bankok sosem kérnek ügyfeleiktől, ahogy olyan sincs, hogy biztonsági számla, amire a csalók általában hivatkoznak, hogy oda kell átutalni a pénzt.
A kettős ügyfél-azonosítás bevezetésével csökkent ugyan a csalások száma, de az elkövetők is finomítottak a módszereiken – mondta Sonjic László. Így most vagy egy alkalmazás telepítését kérik az ügyféltől, és így veszik át az irányítást – az SMS-ben kapott hitelesítő kódokat is látják -, vagy rábírják az ügyfelet, hogy saját maga hajtsa végre a tranzakciót.
Sajnos folyamatosan nő a csalások száma és a kárértéke is, ezért mindig ébernek kell lenni. A telefonos csalásokon kívül a legelterjedtebb elkövetés a nyereményjátékos és a rövid idő alatt többszörös megtérüléssel kecsegetető kriptovalutás befektetési csalások.
Jó hír ugyanakkor, hogy a banki csalásmegelőzési és monitoringrendszerek az ellopott összeg többszörösét „mentik meg”, amikor kiszűrik a gyanús tranzakciókat – tette hozzá.
A podcast megjelenését az OTP Bank támogatta.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
