Legutóbb csak egy szempontot vizsgáltunk azok közül, amelyek statisztikai szempontból választási csalásra utalhatnak: hogy hogyan oszlottak el a szavazatok a kormány által kívánt eredményre az utolsó három országos szavazáson (2014-ben és 2018-ban Fidesz listás szavazat, 2016-ban “nem” a menekültkvótára). 

De persze nem ez az egyetlen szempont, ami manipulációra utalhat, ezért most bemutatunk néhány további dimenziót is:

• hogyan alakult szavazókörönként a többi párt szavazatainak eloszlása?
• hogyan oszlott el szavazókörönként a választási részvétel?
• számított-e valamit, ha csak fideszes szavazatszámlálók voltak, vagy ha nem volt egy fideszes sem a bizottságban?

Statisztikai eszközökkel a legegyszerűbben úgy lehet bizonyítékot gyűjteni a választási eredmények manipulációjáról, ha ellenőrizzük, hogy követik-e a normális eloszlást^*Más szóva a harang- vagy Gauss-görbét. Haranggörbét akkor kapunk, ha tulajdonságok szélső értékei mindkét oldalon a megfigyelések egyre kisebb részére jellemzőek, míg a megfigyelések az átlagos érték köré sűrűsödik. Például nagyon kevés 2 méternél magasabb és 1 méternél alacsonyabb ember van, a többség testmagassága az átlagos érték körül van. a szavazati és részvételi arányok. Ha például a falusi szavazókörök egy jelentős részében megtömik az urnákat fideszes szavazólapokkal, akkor az egyértelműen látszani fog az eredmények eloszlásán, a véletlenszerűhöz képest kiugróan magas lesz a magasan a Fideszre szavazó szavazókörök száma. Így fedezték fel statisztikusok az orosz elnökválasztás befolyásolásának nyomait, és tegnap mi is arra jutottunk, hogy ha a Fidesz eredményeit vizsgáljuk, nem tudunk kimutatni egyértelmű, szisztematikus csalásra utaló jeleket.

Első lépésben lássuk a parlamentbe bejutott ellenzéki pártok listás szereplését, hisztogramokon^*A hisztogram tulajdonképpen egy oszlopdiagram, amely vízszintes tengelyén most az adott pártra leadott listás szavazatok (az érvényes listás szavazatokhoz képesti) arányát ábrázoljuk növekvő kategóriákba sorolva, a függőleges tengelyen pedig megmutatjuk a szavazókörök számát, amelyekben az adott kategóriának megfelelően teljesített a vizsgált párt.
A hisztogram tehát megmutatja az eloszlás alakját. . Az ábrákon azonnal szembetűnik a kiugrás a nulla százalékos eredményt magába foglaló legalsó kategóriánál, de mielőtt csalást kiáltunk, meg kell állnunk egy pillanatra. Ugyanis amit itt látunk, az valószínűleg az eloszlás “folytatása” lenne a negatív tartományba, azonban mivel a szavazati arány csak nulla és száz százalék között mozoghat a legkisebb pártok esetében, amelyeknél a haranggörbe csúcsa eleve közel van a nullához, feltorlódnak nulla százalékos kategóriában a megfigyelések.

Látszik az ábrákon az is, hogy a pártok népszerűségének növekedésével (vagyis ahogy távolodik a haranggörbe a nullától) egyre csökken a nullánál látható kiugrás, és maga a haranggörbe is egyre szebben rajzolódik ki, érdemes a Demokratikus Koalíció és a Jobbik ábráit összevetni. Valamint a pártok vidéki, falusi támogatottságát is figyelembe kell vennünk, mert ez is magyarázza a jelenséget (a legkisebb falusi és a legnagyobb városi szavazókörök is egyenlő súllyal esnek latba).

Persze, az előbbieken túl a nulláknál látható kiugrásokhoz hozzájárulnak a szavazás közben és az összesítéskor elkövetett hibák is. Több helyen is gondot okozott a nemzetiségi szavazás szabályszerű lebonyolítása: tévedésből országos listás szavazólapot is kaptak a nemzetiségi szavazók, aminek korrigálása a kisebb szavazóköröknél lenullázta a kis pártok listás szavazatainak számát. A megoldás ugyanis elképesztő módon az volt, hogy minden párt listás eredményéből kivonták a tévesen kiosztott lapok számát. Azonban a 444.hu szerint a tízezerből összesen 57 szavazókörben történhetett ilyen hiba, ami 3385 szavazat elvesztését eredményezte.

Jellemző és az ellenzéki listás eredmények lenullázását okozó hiba volt az is, amikor tévedésből egy sorral odébb írták az adott pártra leadott szavazatok számát. Ez ugyanúgy érinthette volna a Fideszt, mint a vele szembeszálló pártokat, de a kormánypárt mégis megúszta hiba nélkül az eredmények összesítését, ugyanis nincs olyan szavazókör, ahol egy listás szavazatot sem kapott volna.

Megnéztük a részvételi ráta^*A listás szavazáson megjelentek és a névjegyzékben szereplők számának hányadosa. és az érvényes szavazatok arányának^*Érvényes listás szavazatok száma a leadott listás szavazatokhoz képest. hisztogramjait is, és hasonló megállapításokra jutottunk, a megoszlások nem adnak okot a csalás feltételezésére.

Ha pontdiagramon nézzük meg a részvétel és a Fidesz-szavazatok arányát, szintén nem látszik semmi gyanús. Ha mondjuk a szavazókörök egy részében manipulálták volna a számokat, akkor azt látnánk, hogy jobbra fent is lenne a pontoknak egy csomópontja (magas részvétel, magas Fidesz-arány). Ilyet azonban nem lehet kiolvasni.

Végül nézzük meg, számíthatott-e bármit, hogy ki számolta a szavazatokat. Összesen 1156 helyen csak fideszes pártdelegáltak számolták a szavazatokat, 162 helyen viszont nem volt egyetlen fideszes sem a szavazatszámláló bizottságban. A csak fideszeseknél szavazó 521 ezer ember 67 százaléka adott le érvényes szavazatot, és 38,6 százalékuk választotta a Fideszt. A fideszmentes bizottságokban szavazó 77 ezer ember 64,9 százaléka ment el szavazni, és összesen a 34,6 százalékuk ixelte a kormánypártot.

Így néznek ki a szavazókörök részvétel és a (névjegyzék arányában számolt) Fidesz-szavazati arány szerint. Látszik, hogy van némi eltérés, de nem kiugró vagy szisztematikus, és az ok-okozati kapcsolat sem egyértelmű (valószínűleg azokon a településeken nehezebben talál szavazatszámláló tagot a Fidesz, ahol egyébként is gyengébb, ahol pedig egyedül vannak, ott átlagosan egyébként is erősebb lehet a párt).

Számunkra azt mutatják ezek az ábrák, hogy a saját maga által teremtett körülmények között szisztematikus manipuláció nélkül is magabiztosan nyerhette a Fidesz a hétvégi választást. A választókörzetek átrendezésével, a szavazatokból képviselői mandátumokat számító választási matematikával, a határon túli szavazás bevezetésével és lebonyolításának módjával, illetve számos további intézkedésükkel saját maguknak kedveztek. Így szervezett csalásra nem is volt szükség a győzelemhez. Vagy ha mégis, azt olyan profin oldották meg a maguk által felépített választási rendszeren belül, hogy a szokásos eszközökkel ne lehessen kimutatni – ez sem teljesen elképzelhetetlen.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet csalás Fidesz statsztika választás választások Olvasson tovább a kategóriában