A populizmus közelmúltbéli előretörésének egyik fő oka 2008-as gazdasági világválság a politikai gazdaságtan szerint, ami ugyan nem egy új megállapítás, a mostani körülmények között mégis aktuális. Luigi Guiso, Massimo Morelli, Tommaso Sonno és Helios Herrera friss tanulmányukban e két jelenségi közötti kapcsolatot vizsgálják, és a fő következtetésük szerint a recesszióval a kínálati és a keresleti oldalon is teret hódítottak a populista hangok, amelyek aztán a konjunktúra bekövetkezte ellenére is markánsak maradtak.
Az elmúlt másfél évtizedben ugyanis a globalizáció és az automatizáció zömmel alacsonyabb képzettséget igénylő állásokban dolgozók helyzetét jócskán kikezdte, akik emiatt mindinkább kiábrándultak a liberális demokráciából. Ehhez a fokozatos és vélhetően visszafordíthatatlan tendenciához adhat hozzá egy sokkszerű löketet a gazdasági visszaesés, mivel a recesszió a választópolgárok döntő részét kedvezőtlenül érinti, míg a nemzetközi egymásrautaltság erősödésének és technológia fejlődésének szép számmal akadnak nyertesei is.
Mindez 2008-at követően leginkább úgy mutatkozott meg, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos bizonytalanságérzet a kékgallérosok körében már korábban is meglévő szintjéhez kezdett felzárkózni a többi társadalmi rétegben: például a korábban megtakarítani tudó, illetve hitelképes középosztály körülményei is leromlottak a tartalékok elértéktelenedésével és a hitelfeltételek szigorodásával.
Ez a folyamat végső soron még több kiábrándult szavazót eredményez, miután azok a csoportok is fogékonnyá válnak a populizmusra, akiket egyébként az általános gazdasági változások nem érintenek hátrányosan.
Guiso és szerzőtársai szerint a populizmusra való fogékonyság mellett a választási hajlandóság és a pártok iránti bizalom csökkenése is megfigyelhető a válság által érintett csoportokban. E fejleményekre a politikusok is reagálnak: a válságos, illetve a válságot követő években új pártok megjelenésével, illetve a meglévő hangnemváltásával jócskán megnőtt a populista politikai erők súlya az európai országokban.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
