A populizmus közelmúltbéli előretörésének egyik fő oka 2008-as gazdasági világválság a politikai gazdaságtan szerint, ami ugyan nem egy új megállapítás, a mostani körülmények között mégis aktuális. Luigi Guiso, Massimo Morelli, Tommaso Sonno és Helios Herrera friss tanulmányukban e két jelenségi közötti kapcsolatot vizsgálják, és a fő következtetésük szerint a recesszióval a kínálati és a keresleti oldalon is teret hódítottak a populista hangok, amelyek aztán a konjunktúra bekövetkezte ellenére is markánsak maradtak.
Az elmúlt másfél évtizedben ugyanis a globalizáció és az automatizáció zömmel alacsonyabb képzettséget igénylő állásokban dolgozók helyzetét jócskán kikezdte, akik emiatt mindinkább kiábrándultak a liberális demokráciából. Ehhez a fokozatos és vélhetően visszafordíthatatlan tendenciához adhat hozzá egy sokkszerű löketet a gazdasági visszaesés, mivel a recesszió a választópolgárok döntő részét kedvezőtlenül érinti, míg a nemzetközi egymásrautaltság erősödésének és technológia fejlődésének szép számmal akadnak nyertesei is.
Mindez 2008-at követően leginkább úgy mutatkozott meg, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos bizonytalanságérzet a kékgallérosok körében már korábban is meglévő szintjéhez kezdett felzárkózni a többi társadalmi rétegben: például a korábban megtakarítani tudó, illetve hitelképes középosztály körülményei is leromlottak a tartalékok elértéktelenedésével és a hitelfeltételek szigorodásával.
Ez a folyamat végső soron még több kiábrándult szavazót eredményez, miután azok a csoportok is fogékonnyá válnak a populizmusra, akiket egyébként az általános gazdasági változások nem érintenek hátrányosan.
Guiso és szerzőtársai szerint a populizmusra való fogékonyság mellett a választási hajlandóság és a pártok iránti bizalom csökkenése is megfigyelhető a válság által érintett csoportokban. E fejleményekre a politikusok is reagálnak: a válságos, illetve a válságot követő években új pártok megjelenésével, illetve a meglévő hangnemváltásával jócskán megnőtt a populista politikai erők súlya az európai országokban.
Élet
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Fontos
Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
