A gázárak növekedése és a fosszilis energiahordozók ellátásbiztonsági kérdései megteremtették a lehetőségét arra, hogy intézményi végfelhasználók saját alternatív energiaellátási megoldásokba fektessenek.

Ahogy növekszik az energia előállítási költsége, és bizonytalanná válik a – főleg Oroszországból érkező – fosszilis energiahordozók jövője, úgy megtérülővé válnak eddig túl drágának ítélt megoldások. Az ALTEO modellje szerint azoknak a termelő kkv-knak, amelyek nagyobb energiaigénnyel működnek, az elmúlt öt évben vastagon megérte saját napelemparkot építeni.

Az ország energiamixében várhatóan nőni fog az alternatív, főleg napelemek által termelt energia. Ezzel párhuzamosan pedig a napelemek ingadozó kapacitásait kiegyensúlyozó – jellemzően földgázbázisú – termelés.

Napra épülő növekedés

A megújulók részaránya összességében 10,7-ről 19,2 százalékra növekedett 2014 és 2021 között. Ez szinte teljes egészében a napenergiának köszönhető, ami 2014-ben még alig létezett, csupán 0,2 százalékát adta a hazai villamosenergia-termelésnek. Ez 2021-re 10,6 százalékra nőtt.

Ami igazán érdekes, hogy a napelemek nélkül számított megújuló villamosenergia-források éves teljesítménye még csökkent is, évente átlagosan egy százalékkal. Ez azért lényeges, mert különösen a szél- és napenergia együttes alkalmazása segíthet az ezek termelésében jelentkező változékonyság kezelésében. Magyarországon azonban jelenleg nincsen lehetőség a szélenergia-kapacitások bővítésére, ezért világszerte egyedülálló, hogy a megújulók szinte teljes egészében a napenergiára koncentrálódnak.

A hazai megújuló villamosenergia-források éves termelésének 75 százalékát a napenergia adta 2021-ben.

A napenergia-termelés különösen gyorsan nőtt, csak 2020 és 2021 között 54 százalékos volt a növekedés. Ugyan ma már nagyon jól menetrendezhető, előre tervezhető a napenergia napra, órára, percre, de a fogyasztás és a termelés jelentősen eltérhet egymástól nemcsak napos és borongósabb napok között, hanem napokon belül.

A napelemek változó energiatermelését Magyarországon az akár percek alatt beindítható gázerőművek tudják kiegészíteni.

Mivel hazánk természeti adottságai miatt nincsen lehetőség nagy vízerőművek, szivattyús víztározók építésére, a gázerőművek adják a kiegyenlítő szerepet a megújulók számára. A 2040-ig előrejelzéseket tartalmazó Nemzeti Energiastratégia azt tűzi ki, hogy a megújulók mellett a földgázé legyen az egyik legjelentősebb szerep a hazai áramellátásban.

2021-ben akkora volt a napenergia-termelés növekedése, ami megegyezik az összes többi megújuló energiaforrás növekedésével.

A fenti ábra azt mutatja, hogy egy napon belül 2022 első öt hónapjában a napok átlagában mely erőművek termeltek, 15 perces bontásban. Jól látható, hogy a nukleáris energia egész nap azonos mennyiséget adott, ahogy a lignit is. A nap természetesen reggeltől estig szolgáltat energiát. A szél eloszlása sem egyenletes napon belül. Ezeket az különbségeket a gázerőművek tudják kiegyenlíteni a rendszerben.

Napelemparkot a gyártetőre

A nagy villamosenergia-fogyasztási igényű, termelő vállalatok azt is megfontolhatják, hogy az országos hálózattól függetlenedve saját hálózatukra termeljenek napelemek segítségével. Az elmúlt öt évben pedig ez vastagon megérte. Az ALTEO modellje szerint egy átlagos magyar kkv 19,3 forintot fizetett kilowattóránkként a vásárolt áramért, és még 15,9 forintot költött a hálózathasználatra 2020-ban, miközben egy 100 kilowattos napelemre fordított beruházás fajlagos költsége kilowattóránkként csak 20- 21 forint körül alakult.

A fenti ábrán az látható, hogy míg 2018-ban még közel azonos áron tudott vásárolni és saját napelemmel termelni egy magyar kkv, az elmúlt öt évben ez radikálisan megváltozott, és tavaly már 25 forinttal drágább volt a hálózati áram, mint a napelemekre jutó beruházás fajlagos költsége.

Csapó Róbert, az ALTEO üzletfejlesztési vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a napelem-beruházások jól tervezhetők; a kérdés, hogy tartósan magas marad-e a hálózatról vásárolt áram ára.

Egy naperőművet viszonylag jól meg lehet tervezni üzletileg, mivel tudjuk, mennyit fog termelni, ismerjük a beruházási költségeket. Az üzemeltetés 15-20 éves időtartalma alatt a fenntartási költség jól előre jelezhető. A mai árszinten ez messze versenyképes a villamosenergia-árakkal. Fontos, hogy se a Mavirnak, se az elosztó cégeknek nem kell fizetni a szállítási költséget és kapacitásköltséget. A napelemek a saját hálózatunkra termelnek

– mondja Csapó, aki kitér arra is, hogy egy napelempark üzemeltetési költsége gyakorlatilag nulla egy olyan üzemterületen, ahol egyébként is biztosítva van vagyonőrzés és olyan műszaki karbantartó, aki az apróbb feladatokat képes elvégezni.

Visszatekintve azt látjuk tehát, hogy megérte napelemparkba fektetni, de a jövőben az fogja eldönteni az ilyen projektek megtérülését, hogy milyen árakra számíthatunk az energiatermelés kínálati oldaláról.

Kérdés, hogy a hitelező pénzintézetek elhiszik-e, hogy megmarad a gáz ára ilyen magas szinten. Mert ha elhiszik, akkor meg fogják finanszírozni azokat a cash-flow terveket, amik alternatív áramtermelésre jönnek létre. Lehet az egy akkumulátoros naperőmű, lehet egy power-to-gas rendszer vagy egyéb energiatároló

– vélekedik Csapó Róbert.

Földgázból egyre több áramot termelnek

Földgázra nemcsak áramtermelésben van szükség, hanem számos más területen: műtrágyagyártásra, fűtésre és meleg víz előállítására, illetve a háztartás más területein. Az áramtermelés negyedét adó földgázerőművek a hazai földgázszükséglet csupán 30 százalékát használják fel.

A földgázalapú energiatermelés azonban nagyon megdrágult a 2021 nyarán indult gázáremelkedés miatt. Ahogy az alábbi ábrán látható, az energiaforrás ára 2021 januárja óta az 5,8-szorosára nőtt. Igaz, a 2022. márciusi csúcsa után enyhén csökkenésnek indult az ár. (Az ábrán ugyan nem szerepel, de az utóbbi napokban ismét jelentősen emelkedett, az európai orosz gázszállítások korlátozása miatt.)

Ugyanebben az időszakban a villamosenergia ára is több mint háromszorosára növekedett. Minden fosszilisalapú áramtermelés esetén megnövekedett a szén-dioxid-kibocsátás költsége. Az Európai Unióban minden jelentős kibocsátónak kvótákat kell vásárolnia az általa megtermelt üvegházhatású gázok után, aminek az ára szintén jelentősen nőtt: 2021 eleje és idén május vége között a 2,6-szorosára.

A megújuló energiaforrások növekedése azonban csak akkor lehetséges, ha van olyan kiegyenlítő villamosenergia-forrás, ami rugalmasan és költséghatékonyan tudja az elektromos áramellátást biztosítani akkor is, ha nem süt eleget a nap és nem fúj a szél. Erre pedig messze a földgázalapú energiatermelés a legalkalmasabb, és ennek környezetterhelése a legalacsonyabb. Ezek miatt is a várakozások szerint még évekig igen magasan maradhat a földgáz ára.

Ha a gázár ilyen tartósan magas marad, és a különbség az áram- és a gázár között tovább nő, az az energiamixre gyakorolni fog valamilyen hatást. Van egy erőműparkunk, ami részben adottság; szél-, víz- vagy nukleáris erőművet 30-50 évre előre tervezve indítanak el. Ezek hatalmas projektek, és nem is alkalmasak mindenre. Biztos, hogy a földgáz balanszírozó szerepe meg fog maradni, és a jelenlegi költségszintje egy lehetőség olyan új, rugalmas technológiáknak, amik működése az eddigi piaci körülmények között nem volt finanszírozható

– véli Csapó Róbert, aki végigkövette több napelempark kialakítását. 

Gázellátási kihívások

A gazdasági megtérülés mellett a legfontosabb kérdés, hogy mennyire biztosított hosszú távon is a földgázellátás Európában az orosz-ukrán háború közepette. Az EU által bevezetett szankciók már érintik az energiahordozókat is, az orosz szén importját augusztusban megszünteti Európa. Az orosz kőolaj esetében embargót is bevezetett az EU^*A Magyarországot érintő csővezetékes szállítás egyelőre mentességet kapott az embargó alól., ami a várakozások szerint az év végéig 90 százalékkal fogja csökkenteni az Oroszországból érkező olaj mennyiségét.

Az orosz földgáz adta az elmúlt években az európai uniós import 45 százalékát. A REPowerEU program keretében az EU ezt gyorsan kivezetné: 2030-ig ugyanis pontosan 155 milliárd köbméterrel csökkentenék a tagállamok a földgáz felhasználását, ami megegyezik az orosz importtal. Ez nem teljesen új terv, hiszen már az Irány az 55 százalék! (közismert angol nevén Fit for 55) terv keretében is 120 milliárd köbméteres csökkentést irányoztak elő.

Eközben egyre több alternatív forrást azonosítottak, az Egyesült Államok, Norvégia és Algéria is növeli exportját, illetve egyre több afrikai országból azonosítottak beszerzési lehetőséget cseppfolyósított formában (LNG). Közben a magas energiaárak miatt a hidrogén előállítása először lett olcsóbb megújuló, mint fosszilis forrásból, legalábbis a Közel-Keleten.

Ha a gázár tartósan magas marad Európában, akkor könnyen átrendeződhet az energiatermelés szerkezete. Erőművet több tízéves megtérülési időszakkal terveznek a beruházók. Az olyan alaperőművek, mint a nukleáris, szén-, olaj-, földgázalapúak csak nagyon korlátozottan állíthatóak át más tüzelőanyagra.

A földgázerőművek balanszírozó szerepe megmarad tartósan az energiagazdálkodásban, ez biztos. A költségszint emelkedése egyszerre kihívás és lehetőség azoknak a technológiáknak, amik eddig nem voltak versenyképesek. Befektetői szempontból az a legfontosabb kérdés, hogy a finanszírozók elhiszik-e, hogy a mostani trend az energiahordozók piacán tartós marad.

A cikk megjelenését az ALTEO Nyrt. támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom Alteo beruházás földgáz kkv megújuló megújuló energia napelem Olvasson tovább a kategóriában