Az Európai Bizottság a papírformának megfelelően újabb egy évvel fel kívánja függeszteni a fiskális szigor szabályait, vagyis a tagállamok 2023-ban is nagyobb államháztartási hiányba és államadósságba verhetik magukat, mint amit az EU elvileg előír nekik.

Az EU még a Maastrichti Szerződésben döntött úgy, hogy az államháztartási hiány legfeljebb a GDP három százaléka, az államadósság pedig legfeljebb a 60 százaléka lehet a tagállamokban. A gyakorlatban ezt a 25 éve hozott szabályt a legtöbb tagállam nem tudja betartani, a GDP-arányos államadósság EU-s szinten közel van a 100 százalékhoz. A déli tagállamokban ennél is jelentősen rosszabb az arány, a görögöknél például 200, az olaszoknál 155 százalékos szinten van az államadósság.

A szigorú és a gyakorlatban kevésbé betartatható szabályokat sokan bírálják, amiért túlságosan visszafogják a költségvetési mozgásteret és a növekedést. A gazdaságért felelős uniós biztos, Paolo Gentiloni is úgy gondolja, hogy a szabályok idejétmúltak, főleg, hogy az EU által szorgalmazott zöld beruházások nagyobb pénzügyi mozgásteret igényelnek.

Mivel azonban a szabályok átírása kvázi konszenzust igényelne, ezért a gyakorlatban más megoldásokkal tekintenek el az érvényesítésüktől. A koronavírus-járvány miatt 2020 márciusában a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében ideiglenes jelleggel felfüggesztették az előírást, így a kormányok hivatalosan is többet is költhetnek a gyorsabb helyreállítás érdekében. A felfüggesztés elvileg 2022 végéig lett volna érvényben, közben azonban a pandémiához kapcsolódó recessziót és az ellátási láncok megakadását az orosz-ukrán háború követte.

Erre hivatkozva az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott ajánlásában azt javasolja, hogy a fiskális szabályok felfüggesztését hosszabbítsák meg 2023 végéig. A remény szerint ez nagyobb mozgásteret hagy a tagállamok számára, hogy megfelelő válaszokat adjanak a háború, az energiaár-emelkedés és az ellátási nehézségek miatt romló gazdasági kilátásokra. A Bizottság ajánlása azt jelenti, hogy a gyakorlatban az EU nem fog a tagállamokkal szemben túlzottdeficit-eljárást indítani, de ősszel ismét értékelik a tagállami költségvetéseket, és a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy akkor vagy 2023 tavaszán ezt esetleg megtegye.

A Bizottság a magyar költségvetésről is megállapította, hogy nem felel meg a maastrichti kritériumoknak, hiszen a magyar államháztartási hiány is jócskán meghaladja a 3 százalékot (6,8 százalék volt 2021-ben), ahogy az államadósság is a 60 százalékos küszöbértéket (2021-ben 76,8 százalék), de emiatt újabb eljárás most Magyarország ellen sem indul. A Bizottság egyúttal 12 tagállam költségvetési egyensúlyát vizsgálta meg ezúttal részletesen (a magyar most nem volt ezek között), és három ország, Görögország, Olaszország és Ciprus esetén megállapította, hogy azok továbbra is súlyos problémákkal küzdenek. A Bizottság javaslata után az Európai Tanácsnak kell majd döntenie a pénzügyi lazaság 2023-as meghosszabbításáról.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet államadósság európai bizottság Európai Unió költségvetési hiány Olvasson tovább a kategóriában