Alig néhány órával azt követően, hogy Finnország hivatalosan is bejelentette csatlakozási szándékát a NATO-hoz, a helyi lapok már arról cikkeztek, hogy az oroszok leállíthatják gázszállításaikat Finnország felé. Első ránézésre – különösen a magyar kormányzat által hangoztatott veszélyek fényében – ez kifejezetten komoly fenyegetésnek tűnhet. Finnország ugyanis – ellentétben Magyarországgal – tényleg eléggé el van zárva a főbb gázútvonalaktól, és fizikailag nem is igazán kaphat máshonnan, mint az oroszoktól. A finneknek azonban így sincs komoly oka megijedni a fenyegetéstől. Nem is tették.

A lakosságnak nem kell az orosz gáz

Ennek első oka az, hogy Finnország energiafelhasználásában kifejezetten kicsi a földgáz szerepe. A teljes fogyasztás mindössze 5-6 százalékát fedezi ez az energiahordozó. Összehasonlításképpen, Magyarországon ugyanez az arány jelenleg is több mint 30 százalék, de az évezred első éveiben a 40 százalékot is meghaladta. Ahogy a lenti ábrán látható, kínálati oldalon (leegyszerűsítve az energiatermelésben) is hasonlóak az arányok.

A magyarázat az, hogy miközben itthon alapvetően a földgázra építették a lakossági fűtést, és az áramtermelésben is fontos szerepe van a gázalapú erőműveknek, addig Finnországban teljesen máshogy néz ki az energiamix. Náluk elsősorban távhővel, árammal és fával oldják meg a fűtést, így a háztartások energiafelhasználását 95 százalékban nem fosszilis energiahordozókkal fedezik, és a maradék 5 százaléknak is csak egy része a földgáz^*A távfűtés fele biomassza- és szemétalapú, a földgáz részesedése itt sem éri el a 15 százalékot.. Az áramtermelés nagyjából 80 százalékát pedig a nukleáris és a megújuló energia adja.

Finnországban így nem kell attól tartani, hogy az áramellátásban vagy a háztartások fűtésében fennakadást okoz, ha leáll az Oroszország felől érkező gázimport.

Persze ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne jelentene ez problémát az ország gazdaságának. Az orosz gáz legnagyobb felhasználója a helyi ipar, az érintett vállalatok pedig teljes egészében nem tudják egyik pillanatról a másikra kiváltani a földgázt.

Vállalati gondok

A Reuters egy május eleji cikke alapján azonban a finn cégek elkezdtek felkészülni erre. A kifejezetten nagy felhasználónak számító, olajfinomítót működtető Neste csoport leköszönő vezérigazgatója a hírügynökségnek például azt nyilatkozta: sikeresek voltak azok a tesztjeik, amelyekkel az alternatív fűtőanyagokra, például propánra való átállás lehetőségét vizsgálták.

A vegyipar után a második legnagyobb felhasználó, a faipar cégei is dolgoztak már az elmúlt hónapokban a probléma kezelésén. A szektorban ténykedő Stora Enso csoport például teljes egészében átállt nem orosz eredetű gázra, és a szintén az iparágban működő UPM is erre törekszik. Utóbbi cégnél azonban azt nyilatkozták: nem tudják teljesen kiváltani a gázt, így lehetnek fennakadások, ha teljesen leáll az import.

Ezt emelte ki egy május eleji cikkében a finn közszolgálati média is. Az elemzés alapján a gázszállítások leállása esetén nagy valószínűség szerint

lennének olyan cégek, amelyek kénytelenek felfüggeszteni a működésüket,

vagy azért, mert nem tudják helyettesíteni a földgázt, vagy azért, mert az elszálló energiaárakat képtelenek kezelni.

Kérdés persze, hogy a gázimport teljes kiesése mennyire reális veszély. A közvetlen gázszállításokat ugyan bármikor leállíthatják az oroszok, ez azonban nem jelenti azt, hogy a finnek ne juthatnának gázhoz, sőt még csak azt sem, hogy ne kaphatnának orosz gázt. Az országnak van vezetékes kapcsolata Észtországgal is, és bár ez a cső az elmúlt napokban üresen állt, még április végén is volt rajta forgalom, méghozzá nagyobb, mint a közvetlenül Oroszországból Finnországba befutó vezetéken.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyelőre nem kell megijedni az orosz gázszállítások leállításátólEddig sem szállítottak sok gázt az oroszok a bolgár és a lengyel vezetéken, így európai szinten rövidtávon nem nagy kockázat a szállítások leállítása. Hosszabb távon már más lehet a helyzet.

Észtország irányából így továbbra is vásárolhatnak a finnek akár más forrásból (LNG), akár közvetve az oroszoktól. A balti államok elszigeteltsége miatt ugyanis korábban a Gazprom kötelezettséget vállalt arra, hogy magyarországi, lengyelországi és szlovákiai vevőinek lehetőséget biztosít az általuk vásárolt gáz egészének vagy egy részének balti államokbeli rendeltetési helyre való leszállítására. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közvetlen orosz-finn kapcsolat kiváltható például egy magyar kereskedő közbeiktatásával. A magyar kereskedő megveszi a gázt a Gazpromtól, és megkéri, hogy az orosz cég ne Magyarországon, hanem Észtországban adja át, majd az Észtországba befutó orosz gázt eladja egy finn cégnek.

A finnek helyzetét az is megkönnyíti, hogy nyáron – még a fűtés viszonylag alacsony gázigénye ellenére is – kisebb a felhasználás, mint télen, így most van idejük felkészülni a magasabb fogyasztást hozó hónapokra. Más kérdés, hogy az országnak nincs érdemi tárolókapacitása, így azzal nem számolhatnak, hogy valahol nagy mennyiségben tartalékolnak földgázt. Ha pedig a felhasználási igény nagyobb lesz, mint amekkora mennyiséget Észtország felől be tudnak szerezni, akkor a kevésbé előrelátó ipari felhasználóknak tényleg lesznek problémái.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat finnország orosz gáz Olvasson tovább a kategóriában