Miközben Norvégia nagy szénhidrogénkincsével az egyik óriási nyertese az orosz-ukrán háború miatt eszkalálódó energiaválságnak és a nemzetközi árrobbanásnak, a skandináv ország az egyik legzöldebb az áram előállítását nézve az egész világon. Ezt mindenekelőtt vízerőműinek, vagyis áttételesen a földrajzi körülményeinek köszönheti, hiszen a norvég áramtermelés 90 százalékát a vízenergia biztosítja. Ez, valamint az átfogó állami támogatáspolitika az alapja annak az elektromos forradalomnak, ami a norvég közutakon történik: az új autók 84 százaléka már most is elektromos, a hivatalos cél pedig az, hogy 2025-re minden új személygépkocsi zéró kibocsátású legyen.

Norvégia ugyanakkor a levegőben is világelső akar lenni az elektromos átállásban. A teljes norvég CO2-kibocsátás legnagyobb része a földgáz- és kőolajkitermelésből jön, de 5,5 százalékos részesedéssel érdemi tényező a légi közlekedés is, ami a repülés elleni klímakampányok 2017-es kezdete óta Észak-Európában különösen nagy figyelmet kap.

A norvég állam deklarált célja, hogy 2040-re a teljes belföldi légi közlekedés elektromos flottára álljon át. Ennek lenne a már társadalmi méretekben is értelmezhető kísérleti projektje a Bergen-Stavanger viszonylat, ahol 2026-tól, vagyis négy éven belül már elektromos repülők szállítanák az utasokat. Az első légitársaság a norvég regionális viszonylatokat repülő Wideroe lenne. Mint a Neue Zürcher Zeitung írja friss riportjában, ők 2019 óta működnek együtt az elektromos repülésben is meghatározó Rolls-Royce-szal és az olasz Tecnammel. A viszonylatot eleinte a kilencszemélyes, elektromos meghajtású Tecnam P-Volt repülné.

Nem véletlenül esett erre az útvonalra a választás. A két dél-norvég város légvonalban csak 160 kilométerre van egymástól, a szárazföldbe mélyen benyúló fjordok és a hegyek miatt azonban a kettő közötti közlekedés jelentős hányada, évi nagyjából félmilliós utasszámmal most is légi úton zajlik.

A rövid távolság abból a szempontból is ideális, hogy az akkumulátorok egyelőre ennél nem bírnak sokkal többet. A kilencszemélyes Tecnam P-Volt egyelőre körülbelül 150 kilométert tud egy feltöltéssel repülni, de laboratóriumokban már tesztelik a Rolls-Royce ötször nagyobb teljesítményű elektromos hajtóművét, ami akár 50 személyes közepes méretű repülőkre is alkalmas. A rendszeres légiforgalomba állítható elektromos repülők első generációja még így is várhatóan csak 350-400 kilométeres tervezési távolságra lesz kalibrálva. A legtöbb úti célnél ez kevés ahhoz, hogy a repülő a vasút vagy a közút versenyképes alternatívája legyen – különösen, hogy a gyorsvasúti hálózatok vagy éppen az éjszakai hálókocsis utazás menetrendi fejlesztésével éppen az most a fő irány, hogy a vonatközlekedés 600-800 kilométeres távon is reális alternatívája legyen a repülésnek.

Az elektromos repülőgépek kereskedelmi forgalmű használatának így egyelőre kemény technológiai és gazdasági korlátai vannak, és a mostani tervek is még alapvetően csak az üzleti utasokról szólnak, nem a tömegigények kielégítéséről. A norvég remények szerint azonban az első kísérleti projekt segíthet felgyorsítani az innovációs és engedélyezési folyamatot, és egy támogató üzleti-politikai környezet révén meggyőzheti a befektetőket és üzemeltetőket, hogy érdemes beruházniuk a szektorba.

A piaci alapú fejlesztésekhez azonban az érvek szerint először állami támogatásokra van szükség. Erre sokféle javaslat van az asztalra téve Norvégiában is az elektromos járatokra adott adókedvezményektől az állami jegyártámogatáson át akár az állami tulajdonban lévő elektromos repülőgépekig, melyeket kedvezményesen bérelhetnének a légitársaságok .Az elektromos repülés versenyképességét ugyanakkor az is nagyban javítaná, ha érdemben emelnék a hagyományos repülőjáratok karbonadóját, és valóban érvényesítenék a szennyezést – végső soron az utasokkal.

A példa adott, mégha annak megítélése nem is egyöntetűen pozitív. Az elektromos autókat a zöldbe forduló közvélemény mellett elsősorban szintén a kiterjedt állami támogatások segítettek elterjeszteni Norvégiában, annyira, hogy jövő januártól már elkezdhetik kivezetni a rájuk adott adókedvezményeket.

Igaz, más jelentős kedvezmények továbbra is érvényben maradnak, és az sem annyira egyértelmű, hogy az akkumulátorgyártás mennyire fenntartható, nagy léptékben mennyire jelent valóban zöld megoldást az elektromos autózás. Ha valahol van ugyanakkor pénz és szükséges támogatás a kísérletezésre, az Norvégia – ahol, ha nem lesz újabb csúszás, négy év múlva már elektromos repülőjáratal lehet majd eljutni Bergenbe, az északi-tengeri olaj- és gázipar központjába.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Világ elektromos repülő norvégia repülés Olvasson tovább a kategóriában