A csokoládévásárlás más termékekhez képest jóval kevésbé a mérlegelésen és a hideg racionalitáson alapuló műfaj: valószínűleg még a leginkább tudatos fogyasztókkal is előfordult, hogy úgy mentek be a boltba, hogy nem volt a vásárlólistájukon édesség, de aztán mégis egy csokiszelettel, cukorkával, vagy más desszerttel magukat megajándékozva hagyták el a kasszát.

Az impulzusvásárláskor kevésbé vagyunk árérzékenyek, ezért talán nem is figyelünk annyira a csokoládé árának kilengéseire, ugyanakkor mégis érdekes, és meglehetősen összetett folyamatok húzódnak meg a mögött, hogy pontosan mennyi pénzt is kell fizetnünk a sarki kisboltban egy tábla csokiért.

Az elmúlt hetekben a legnagyobb afrikai termelők és a világ legnagyobb csokoládégyártóinak konfliktusa mozgatta meg a csokoládé legfontosabb hozzávalójának, a kakaónak a tőzsdei árfolyamát. De pontosan miből is áll össze a csokoládé, és ez hogyan hat a végtermék árára?

Miből lesz a csokoládé?

A csokoládé árára nagyon sok tényező van hatással. Ezek közül a legfontosabb a kakaó ára: a csokoládé legfontosabb összetevője a kakaóbabból készülő kakaómassza, kakaóvaj és kakaópor, de a csoki emellett tartalmaz cukrot vagy más édesítőszert, tejtermékeket, magvakat, gyümölcsöket, és emellett a logisztikához és termeléshez felhasznált energia (üzemanyag, tehát benzin vagy gázolaj, illetve az áram, víz, stb. ára), illetve az előállításhoz szükséges munkaerőköltség is beépül az árába.

A kakaóbab nagyon meleg és csapadékos éghajlati viszonyokat igényel, ezért főleg az Egyenlítőtől északi és déli irányban 20 fokos sávban termesztik. A világ legnagyobb exportőrei Elefántcsontpart és Ghána, amelyek a teljes világpiaci kínálat nagyjából 70 százalékát lefedik. Világpiaci viszonylatban kisebb termelő még Kamerun, Nigéria és Ecuador.

A kakaóbab a határidős piacok leginkább volatilis (könnyen ingadozó) termékei közé tartozik, rövid távon is rendre hatalmas kilengések vannak az árfolyamában. Az OTP Alapkezelő árupiaci befektetési alapja, az OTP Föld Kincsei Árupiaci Alap például idén januárban egy nagyobb lefelé tartó ármozgásból  profitált, jól időzített piacra lépést követően.

Kovács Zsoltot, az OTP Alapkezelő árupiaci elemzőjét kérdeztük arról, hogy mi történt idén a kakaóbab piacán. Ahogy az az alábbi ábrán is látszik, a kakaóbab tőzsdei árfolyama egy éven belül is nagyot változhat, de hosszabb távon is nagyon kileng.

Rövidebb távon az árfolyamot leginkább az időjárás és ezzel összefüggésben a termésmennyiség várakozások mozgatják. Több éves távlatban viszont már a kínálat rugalmatlansága is szerepet játszik, ugyanis a kakaófa csak 3-4 év alatt fordul termőre, és bár van lehetőség raktározásra, a kínálatot emiatt nem lehet tökéletesen az aktuális kereslethez igazítani. Idén ezek mellett a legjelentősebb piaci trendmozgató a járvány volt.

Márciusban szinte minden árupiaci termék árfolyama zuhanni kezdett a határidős tőzsdéken, beleértve a mezőgazdasági termékeket, de még például az aranyat is. A kakaó árfolyama júliusban ért mélypontra, ahonnan a növekvő globális kockázatvállalási kedv, a nettó vételi irányba forduló spekulatív piaci pozicionáltság, a gyengülő dollár árfolyam és a mezőgazdasági termékek általános drágulásának következtében nagyot emelkedett, majd a jelentősebb októberi korrekció után novemberben a vakcinával kapcsolatos pozitív hírekre ismét kilőtt, és megközelítette a február eleji csúcsot

– mondta Kovács Zsolt.

A járvány a csokifogyasztásnak is betett

A közelmúltban szárnyaló árfolyam ellenére ugyanakkor a termelőknek nem jó kilátás, hogy a járvány miatt az év eleji előrejelzéshez képest csökkent a világpiaci kereslet, és emiatt a 2020 októberi  betakarítással kezdődő üzleti évre a túltermelést prognosztizálnak.

Sánta Sándor, a Chocco Garden ügyvezető igazgatója és az Édességgyártók Szövetségének elnöke azt mondta nekünk, hogy a teljes magyar édességpiacon idén hat százalékos visszaesésre számítanak. Egyes, jellemzően otthoni fogyasztásra vásárolt termékkategóriákban akár 20-30 százalékos növekedés is lehet majd az előző évhez képest, de

a piac nagyobb részében a csökken a forgalom, például a desszertek, csokoládék esetében is jelentős visszaesésre számítanak.

Ez idén különösen a húsvéti szezonban érzékeltette a hatását, amikor a tavalyihoz képest nagyjából 30 százalékkal csökkent a teljes piac forgalma, és bár karácsonyra jobb forgalmat várnak, Sánta így is 10 százalékos visszaesést prognosztizált az év végi időszakra. Ugyanezek a trendek nem csak nálunk jellemzőek, ez látszik például az amerikai, az angol és a teljes európai piacra vonatkozó felmérések alapján is.

A Fitch Solutions a 2019-20-as üzleti évre vonatkozó kakaókeresleti becslését február és augusztus között 4,9-ről 4,75 millió tonnára csökkentette, ami 100 ezer tonnával több a ténylegesen megtermelt mennyiségnél. A nemrég kezdődő új üzleti évre a Fitch Solutions ugyan kicsit nagyobb, 4,95 millió tonnás keresletet vár, de így is 50 ezer tonnás túltermelésre számít 2021-ben, egyes elemzők szerint pedig ez, és a kereslet bizonytalansága a kakaó árfolyamának csökkenését vetíti előre.

De nem csak a kereslet lesz meghatározó a következő időszakban. Az elefántcsontparti és ghánai döntéshozókat ugyanis régóta zavarja, hogy az elmúlt évtizedben a kakaó világpiaci ára általában nem érte el azt a szintet, ami a farmerek tisztességes megélhetéséhez szükséges lett volna.

Nők kakaóbabot szednek Elefántcsontparton 2014-ben. Fotó: Sia Kambou/ AFP

A kakaópiaci kartell

Ghánában és Elefántcsontparton a Visual Capitalist összefoglalója alapján összesen csaknem 1,5 millió farmer keres napi 1 dollárnál kevesebbet, ami a globális 1,9 dolláros szegénységi küszöbnél is jóval alacsonyabb jövedelem. Emellett nagyjából 1,6 millió gyerek dolgozik a kakaófarmerek mellett ingyen, vagy elhanyagolható jövedelemért. Eközben az egységnyi kakaóeladásból származó profit csaknem 80 százaléka a kakaót feldolgozó és értékesítő nyugati multiknál köt ki, miközben a farmereknél összesen a jövedelem 6,6 százaléka marad.

Elefántcsontpart és Ghána döntéshozói arra törekszenek, hogy a helyi feldolgozási kapacitásokat növelve feljebb lépjenek az értékláncban, és növeljék a helyi hozzáadott értéket, és ebben értek is el sikereket. Tisztességes jövedelmet szeretnének biztosítani a termelőiknek, ezért kihasználva azt, hogy a kakaóbab termelés nagy hányadát ők adják, idén októbertől az új betakarításból kikerülő árura tonnánként 400 dolláros prémiumot kérnek a vevőktől.

Az összeg meghatározásakor abból indultak ki, hogy a “tisztességes” termelői profithoz legalább 2600 dolláros piaci árra van szükség – a 2018 és 2019 közötti 2200 dollár körüli átlaghoz képest.

Korábban a két ország a helyi exportőrök tevékenységének korlátozásával és a kereskedelmi kvóták aukciós elosztásával igyekezett a remélt 2600 dolláros árfolyamot biztosítani, ami 2013 és 2016 között sikerült is. Ám a meginduló túltermelés, és az aukciós megállapodásokat be nem tartó exportőrök miatt a rendszer megingott, 2017-ben az árfolyam újra 2200 dollár alá esett, és a termelőket állami pénzből kellett kárpótolni.

A nagy kakaóimportőrök, mint például a Nestlé, a Mars, vagy az amerikai Hershey azt mondják, hogy támogatják a nagy afrikai exportőrök törekvéseit,

ám a koronavírus következtében gyengülő fogyasztási kilátások miatt mégis elkezdtek alternatívák után nézni.

A Hershey elsőként kerülte meg a prémiumot nemrég azzal, hogy a New York-i tőzsdén egy határidős ügylettel jelentős mennyiségű kakaót vásárolt.

A nagy csokoládégyártó cégek és a kakaóbab-kereskedők jellemzően közvetlenül egymással üzletelnek, de gyakran nem is kakaóbabot, hanem darált kakaóport vásárolnak, kifejezetten ezzel foglalkozó cégektől. A tőzsdei beszerzés tehát szokatlan, ugyanakkor a maga módján teljesen racionális lépés az amerikai cégtől, hiszen 15 százalékot spórolt a prémiumot tartalmazó árhoz képest.

Ez azonban nem korlátlan lehetőség, ugyanis a határidős piacon elérhető kakaó készletei idővel elfogynak. Ez a londoni tőzsde felé terelheti a vevőket, ahol kameruni kakaót lehet venni a határidős piacon (bár ez az alacsonyabb minősége miatt szintén csak korlátozott megoldást jelenthet a nagy vevőknek).

Kovács Zsolt szerint az is elképzelhető, hogy a nagy gyártók közvetlenül más országok kereskedőitől (Kamerun, Nigéria és Ecuador) beszerezve kerülik majd meg a prémiumot. Erre utalnak véleménye szerint a legfrissebb kameruni és nigériai adatok, amelyek az export átlagárának és mennyiségének növekedését jelzik.

Mindenesetre az elefántcsontparti és ghánai kakaóra vonatkozó prémium megfizetése alól nem csak a tőzsdén keresztül próbálnak kibújni a cégek: a Bloomberg arról számolt be, hogy már a kétszereplős beszerzéseknél is lobbiznak a cégek a kisebb prémiumért.

Kakaóbab egy brüsszeli csokoládéboltban. Fotó: AFP / Europress

Szerdán a Financial Times a birtokába jutott levelek alapján arról írt, hogy a két ország azzal gyanúsítja a Marsot, a Hershey-t, az Olamet, és még négy kisebb kereskedőt, hogy szándékosan próbálják kikerülni a 400 dolláros felárat. A Hershey-nek felfüggesztették a fenntarthatósági programját, ami PR-szempontból nagyon kellemetlen az amerikai cégnek.

Nem lejátszott meccs

Elemzők szerint ugyanakkor a két nagy kitermelő országnak még a tavalyi termésből is olyan mennyiségű kakaója van, ami miatt valójában nem túl erős a tárgyalási pozíciójuk, az viszont a következő hetekben és hónapokban fog csak kiderülni, hogy ez a konfliktus milyen hatással lesz az árra, és hogy a termelőknek sikerült-e érvényesíteniük a 400 dolláros felárat.

És hogy mindez hogyan hat a csokoládé árára a magyarországi boltokban? Sánta Sándor szerint egyrészt azt érdemes látni, hogy a kilengések ellenére is csak a hároméves átlaga körül alakul mostanában a kakaó tőzsdei árfolyama. Másrészt pedig, 

ha a konfliktusnak lesz is hatása az árfolyamra, az legkorábban a jövő karácsonyi szezonban érződik majd meg a végtermék árában.

A magyarországi cégek ugyanis jellemzően több hónapra, sőt akár több évre előre lekötik az afrikai termelőktől vásárló nyugat-európai kakaómassza-gyártóknál a megrendeléseiket.

Amikor pár évvel ezelőtt mélyponton volt a kakaóvaj ára, két évre előre is megérte lekötni, de az mindig a cégek egyéni döntése, hogy hogyan ítélik meg a trendet, és ennek függvényében mennyire terveznek előre

– mondta.

Így a tőzsdei ár változásának hatása jelentős átfutási idővel jelentkezik a magyar piacon.

A jövő tavaszi húsvéti üreges figurák gyártása már a jóval korábban megvásárolt kakaómasszából készül például

– érzékeltette Sánta, hogy hogyan tér el a termelés tempója a beszerzéstől.

A cikk megjelenését az OTP Alapkezelő támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Világ csokoládé kakaó kakaómassza világpiac Olvasson tovább a kategóriában