Hallottál már a Järlström-egyenletről? Ha nem, akkor nem vagy egyedül, az összefüggést csak nemrég dolgozta ki Mats Järlström Amerikában élő svéd mérnök, de könnyen elképzelhető, hogy ez lesz az az egyenlet, amellyel a jövőben az egész világon meg fogják határozni, hogy egy közlekedési lámpa sárga jelzése meddig tartson, mielőtt pirosra vált.
Úgy tűnik, hogy Järlström tökéletesen megtestesíti a svéd mérnökökről kialakult, jórészt csak általános sztereotípiákra épülő képünket. A férfi felesége, Laura 2013-ban kapott egy 260 dolláros büntetést, miután az Oregon állambeli Beavertonban úgy fordult be egy jelzőlámpás kereszteződésbe, hogy 0,12 másodperccel belefutott a pirosba. Amikor a házaspár megkapta az automatikus kamerafelvételt és a csekket, a férfi gondolkodni kezdett, és megtámadta a végzést.
Järlström lényegében azzal érvelt, hogy a piros előtti sárga jelzés időtartama megfelelő annak, aki egyenesen halad tovább, ám aki befordul, és ezért lassít, önhibáján kívül csúszik bele a pirosba. A jogi vita első fordulóját a mérnök elvesztette, de nem matematikai alapon. A fellebbezését ugyanis azzal utasították el, hogy Oregon állam szabályai szerint nem lehet az ügyben a saját maga szakértője, akkor sem, ha papírja van róla, hogy villamosmérnök. A férfit a bíróság ezért további 500 dollárra büntette 2015-ben.
Järlström azonban nem adta fel, és szövetségi szintre vitte az ügyet, ahol sikerrel járt. Ahogy a The Register írja, januárban egy szövetségi bíró kimondta, hogy Oregon állam döntése alkotmányellenes, vagyis Järlström igenis lehet szakértő a saját ügyében is. Eltörölték az 500 dolláros büntetését, a felesége nevéről levették a büntetőpontokat, és bár a bírságot nem vonták vissza, az ügy legérdekesebb fejleménye az, hogy a mérnök javaslatát most már az Institute of Transportation Engineers (ITE) nevű szervezet is vizsgálni kezdte.
Az ITE az a szakmai szervezet, amely 90 ország szakértőit tömöríti, és véleménye megváltoztathatja a közlekedési szabályokat, amelyek ebben az esetben világszerte azonosak. A sárga jelzést 1920-ban vezették be, az időtartamára vonatkozó tudományos alapú indoklást pedig 1960-ban mutatták be.
Az érvényben lévő egyenletben a sárga jelzés indokolt hosszát a sofőr várható maximális érzékelési és reakcióidejéből, a lámpát megközelítő autó maximálisan megengedett sebességéből, illetve az esetleges fékezés biztonságos voltához szükséges időből határozzák meg. Järlström javaslata ezt korrigálná most egy átlagos sebességintervallummal, és ennek az lehet a következménye, hogy a jelenlegi 3,2 másodpercről 4,5 másodpercre nő a sárga jelzés időtartama. Az ITE leghamarabb jövőre fogadhatja el a javaslatot.
Élet
Fontos