Európa egyik legfélreesőbb városa, a Finnország északi felében fekvő Oulu gazdaságát évszázadokon keresztül a kereskedelem és a közeli erdőkre épülő papírgyártás határozta meg. A kétezres években azonban ázsiai metropoliszoktól afrikai falvakig százmilliók életére lett hatása a kétszázezres finn városnak, ugyanis itt fejlesztették ki a Nokia telefonjait.
A világtörténelem egyik legvalószínűtlenebb technológiai sikertörténete a Nokiáé, amely az Északi-sarkkörtől kétszáz kilométerre fekvő, jelentéktelen városból indulva*A Nokia központja a Helsinki melletti Espoo-ban van, de a fejlesztést Ouluban végezték. hódította meg a világot. A tíz legtöbbet eladott mobiltelefon típusból hét a Nokiáé. Közülük is kiemelkedik a Nokia 1100 két generációja, amelyekből több mint félmilliárdot adtak el. A finn cég részesedése a mobilok piacán a 40 százalékot is elérte a kétezres években, 2007-ben pedig több mint 50 százalékos részesedése volt az okostelefonok között.
Ez volt azonban az az év, amikor az Apple vezetője, Steve Jobs kiállt a pódiumra, és bemutatta az iPhone-t, amely forradalmasította a telekommunikációt, de talán az sem túlzás, hogy örökre megváltoztatta a világot. Ekkor vált egyértelművé, hogy a Nokia lemaradt riválisaitól, időközben meg is vált mobilos üzletágától. Jelenleg leginkább a telekommunikációs infrastruktrára, a virtuális valóságra és a digitális egészségügyre fókuszál, nyáron jelentette be az eddigi legnagyobb ötödik generációs (5G) hálózatépítési projektet.
A Nokia telefonos üzletágának összeomlása a finn gazdaságra is jelentős hatással volt, mivel csúcsidőszakában a finn GDP négy százalékát állította elő. Az összeomlás ráadásul egybeesett a pénzügyi válsággal, és Finnországnak további nehézséget okozott a papíripar globális visszaesése és az oroszok elleni nemzetközi szankciók. A Nokia eljelentéktelenedése különösen megviselte Oulu gazdaságát, ahol a legnagyobb foglalkoztató volt, több mint 4000 ember vesztette el a munkáját a városban.
A Nokia bezuhanása után még depresszív riportok jelentek meg Oulu kilátástalanságáról, mostanra azonban a világ egyik jelentős innovációs központjává vált a finn város, amit végső soron a Nokia összeomlásának köszönhet. A Nokia ugyanis rengeteg tudást, kompetens szakembert és kapcsolati tőkét halmozott fel a városban, és erre alapozva több száz innovatív start up indult el.
A Nokia egyik irodája Ouluban egy 2001-es fotón. Fotó: AFP
Míg globálisan hiány van az ICT*Innováció és kommunikáció technológia-szakemberekből, Ouluban négyezer elérhető szakember volt a Nokia leépítése után. A cég alkalmazottai a Nokia globális terjeszkedésének köszönhetően világszerte rendelkeztek kapcsolatokkal, és ennek fontos szerepe volt abban, hogy technológiai cégeket sikerült a városba csábítaniuk. A mobiltelefonok összerakásánál megszerzett tudás ugyanis jól hasznosítható az orvosi eszközök fejlesztésénél vagy például az autóiparban is.
Az Oulu sikeréről szóló cikkek mindegyike kiemeli, hogy a helyi hatóságok, az üzleti szféra és az egyetemek szorosan együttműködnek az innovatív vállalkozásnak felkarolásáért. Az egyik példa erre, hogy az önkormányzat minél olcsóbban ad el szabad területeket a befektetésben gondolkodó cégeknek és az ingatlanbefektetőknek, hogy minél vonzóbbá tegyék a települést. Ennek köszönhetően az ingatlanárak nagyjából feleakkorák, mint Helsinkiben, miközben a fizetések hasonlóak.
Ez is azt mutatja, hogy a városvezetés egyik legfontosabb célja, hogy a fiatalokat a városban tartsa. Ouluban mintegy 25 ezer egyetemista van, és az egyetemek vállalkozói központokat hoztak létre, hogy integrálják a fiatalokat a gazdaságba. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően Oulu lakossága az egyik legfiatalabb Európában, az átlagéletkor 38 év. Bár a városban nagy a munkanélküliség, mintegy 17 százalékos, alapvetően a képzetlenek találnak nehezen munkát, a felsőfokú végzettségűeket felszívja a piac.
A Nokia mobilos üzletágának összeomlása azért tett végül jót a várossal, mert diverzifikáltabb lett az ipara. Az elmúlt években több száz innovatív cég indult el, ezek többek között pénzügyi szoftverekkel, környezetkímélő technológiákkal és digitális egészségüggyel foglalkoznak. Ouluban mintegy 17 ezren dolgoznak tech-cégeknél, közel annyian, mint amennyien a kétezres évek csúcsán a Nokiánál egész Finnországban.
Tech
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Évente egy kávé áráért elvárhatjuk, hogy kiderüljön, miből áll a világ
A világ legnagyobb részecskefizikai infrastruktúrája közel hárommillió eszközből áll, karbantartásukat egy magyar szakember, Jurcsó Péter menedzseli.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
