A nagyvállalatok nyomására terjedhet a zöldenergia Lengyelországban
Számos multinacionális nagyvállalat és iparági érdekképviseleti szervezet kérte levélben a lengyel parlamentet és a miniszterelnököt, hogy támogassák a zöld energia terjedését az országban, és egyben lazítsanak a szélerőműveket telepítését szabályozó törvényen – írja a Notesfrompoland.com a lengyel állami hírügynökség közleménye alapján.
Habár a megújuló energiaforrások részesedése – részben statisztikai trükközéssel – Lengyelország energiamixében 7-ről 17 százalékra emelkedett 2010 és 2021 között, az országban túlnyomó részt még mindig szénből állítják elő az áramot (71 százalékban, ami a legmagasabb arány az EU-ban).
A parlament alsóháza, a Szejm, nemrég fogadta el azt a kormány által felterjesztett törvényjavaslatot, amely megkönnyítené a szárazföldi szélerőművek építését azáltal, hogy csökkenti az új projekteknél elvárt épületekhez képest számított minimális távolságot. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) viszont egy utolsó pillanatban benyújtott módosítással szigorította a javaslatot, és a minimális távolságot 500 méterről 700 méterre növelte, ami szélenergiával foglalkozó cégek szerint jelentősen korlátozza az új kapacitások kiépítését.
A többek között az Amazon, a Google, a Mercedes, az Ikea, és a lengyel autópari, acélipari és építőanyagipari kamarák által aláírt levél ezzel egyetértve megjegyzi, hogy a vállalatok jövőbeli új beruházásainak helyszínének kiválasztásakor is fontos szempont lesz, hogy az országban elérhető lesz-e megfelelő mennyiségű zöld energia. A levélben a cégek felvetik, hogy a kapacitások fejlesztésének hiányában Lengyelország új beruházások és a versenyképessége elvesztését kockázatja.
Lengyelországban az elmúlt években jelentős tőkebefektetéseket megvalósító multinacionális cégek kérése mögött az állhat, hogy az elmúlt években egyre több nagyvállalat tűzött ki kibocsátáscsökkentési célokat. Emiatt a termelésük dekarbonizációja szempontjából kulcsfontosságúvá válik a megújuló energiához való hozzáférés, és mindez a beruházási döntéseket is meghatározza.
Hasonló kritika egyébként Magyarországgal kapcsolatban is felmerült. A Reuters egy decemberi riportjában a hírügynökségnek nyilatkozó európai és ázsiai autóipari szereplők a magyarországi befektetésekkel kapcsolatos kockázatként említették, hogy túl alacsony a megújuló források aránya, miközben a gyártók mind marketingszempontból, mind a formálódó európai uniós környezetvédelmi szabályok alapján kénytelenek csökkenteni a gyártási folyamat karbonlábnyomát.
Vállalat
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
