Ritka az olyan ágazat a világ egyik legnyitottabb gazdaságának számító magyar gazdaságban, ahol nem okoz fejtörést mostanában az egyre inkább elszabaduló infláció és az órák alatt hatalmas árfolyamgyengülésre képes forint, ami az importköltségek ugrását okozza, de talán a turizmus lehet az, ahol ez még a legkevésbé okoz problémákat.

A legtöbb szálláshelynek kihívást jelent a növekvő működési költségek és bérek mellett úgy eltalálni az áremelés mértékét, hogy az ne vágja agyon a járvány után éledező keresletet. A gyenge forint viszont egyértelműen a külföldi turisták visszatérését ösztönző tényező, hiszen az ő pénzük vásárlóereje egyre többet ér, ahogy a forint árfolyama a fontosabb külföldi devizákkal szemben gyengül.

És habár a nagyjából tavaly ősz óta tartó időszakban a külföldi turisták visszaszivárgása egyes turisztikai szegmensekben a járvány előtti békeévekhez hasonló üzleti eredményeket hozott,

a gyenge forint keresletnövelő hatását a küldő országokban is növekvő infláció árnyékolja be.

Ettől pedig az egyébként jó hónapokat maguk mögött tudó szállásadók is tartanak, hiszen a megélhetési költségek növekvése esetén a külföldi út az egyik olyan dolog, amin spórolni lehet.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a járvány miatt két évig veszteséges vagy minimálisan nyereséges szálláshelyek most abban a helyzetben találják magukat, hogy úgy kell megpróbálniuk a költségeket az árakba beépíteni, hogy már érezhető, hogy a lakosság árérzékenysége növekszik.

Ezen a nyáron például már lehet tapasztalni, hogy a vendégek a szállodák felől az olcsóbb árfekvésű apartmanok, magánszálláshelyek felé vándorolnak át

– mondta.

Ez a Központi Statisztikai Hivatal vendégforgalomra vonatkozó adatai alapján egyelőre még nem látszik, hiszen a folyamatok csak májusig lekövethetőek, ugyanakkor az alábbi ábra alapján, ahol a vendégek számának alkulását a járvány előtti csúcshónaphoz, 2019 augusztusához viszonyítottuk, több érdekes trend is leolvasható a különféle magyar szálláshelyek forgalmának alakulásáról.

A leglátványosabb egyértelműen a külföldi turisták visszatérése, és habár a szállodák körében járt 2019 csúcsához képest a legközelebb a külföldiek száma, 2021 májusához képest a közösségi szálláshelyek (a hostelek) és a kempingek körében volt a legnagyobb forgalomnövekedés. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a járványügyi korlátozások lazulásával elsőként inkább a járványtól kevésbé tartó, fiatalabb hátizsákos turisták indulhattak útnak.

Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke szerint beigazolódott az a tavalyi várakozás, hogy a járványügyi szigorítások lazításából a kisebb méretükből következően dinamikusabb, és járványügyi szempontból nagyobb védettséget biztosító (nincs például recepció, étterem) apartmanok profitálhatnak a közösségi szálláshelyekkel, hotelekkel szemben, bár szerinte ez az előny mostanra már eltűnt.

A növekvő forgalom a járvány alatt nem üzemelő apartmanokat is arra ösztönözte, hogy térjenek vissza a piacra. A februári mélypont óta lassú emelkedés tapasztalható az elérhető lakások számában, azonban a kapacitás még így is messze elmarad a járvány előtti csúcstól. 

Ahogy a fenti ábrán is látszik, a budapesti Airbnb-s lakások száma 2021 utolsó negyedévére került mélypontra: a járvány előtti csúcshoz képest nagyjából feleannyi Airbnb-n meghirdetett apartman üzemelt az idei év április és június közti időszakában (az apartmanok száma ennél pár ezerrel több lehet a Booking.com-on hirdetett ingatlanokkal együtt, amiket az Airdna adatbázisa nem tartalmaz).

A tavalyi nyár közepétől, ősztől kezdődő időszak tehát egészen idén május végéig relatíve jó időszaka volt a budapesti turizmusnak, amivel azok a jellemzően professzionálisan működő apartmankiadók jártak jól a leginkább, amik a piacon maradtak. Mivel a járvány alatt nem az volt a probléma, hogy nem volt kereslet, hanem hogy az nem tudott találkozni a kínálattal, ebben az időszakban a járvány előtti árakon lehetett kiadni a lakásokat.

Hatványozottan igaz volt ez a hostelek piacán a szállások árazásával foglalkozó Rate Republic alapítója és revenue managere, Kircsi András szerint, a kínálat – ahogy az szintén látszik a fenti ábrán – a KSH adatai alapján ezen a piacon ugyanis még csökkent is a tavalyi utolsó és az idei első negyedév között.

A nyári hónapok után a megszokott csökkenéshez képest ősszel még nőtt is a forgalom, és október környékén már azt láttuk, hogy az egy szobára jutó árbevétel utolérte, majd az év végére még meg is haladta a 2019-es szintet

– mondta, hozzátéve, hogy ez a trend még 2022 első hónapjaiban is kitartott, még az omikron-hullám ellenére is. „Hiába volt a kereslet kisebb, mint a járvány előtt, a kínálat nem épült vissza, így a piacon maradó cégek számára ezek nagyon jó hónapok voltak üzletileg”.

Ez a jó eredmény pedig annak ellenére jött össze, hogy a külföldi vendégéjszakák száma idén májusban a 2019. májusi adat 60 százalékánál tartott. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, idén áprilisban az európai küldő országokból érkező turisták forgalma ért a legközelebb a 2019-es áprilisi szinthez, amikor az iparági szereplők valószínűleg még el sem tudták képzelni, hogy a következő évben mi vár rájuk.

Az európai vendégéjszakák azonban még így is 30 százalékkal maradtak el a két évvel korábbi szinttől, ami viszont így is sokkal kisebb visszaesés volt, mint amit a statisztikai hivatal az ázsiai (47 százalék), az észak-amerikai (56 százalék), a dél-amerikai (60 százalék) és az ausztráliai és óceániai turisták körében (83 százalék) mért.

A külföldi turisták visszatérése mellett a magyar piacot meghatározó másik nagy trend, hogy a magyarok is nagyobb arányban indultak el külföld felé. Ennek Baldauf Csaba szerint nem az infláció az oka, hanem egyszerűen az, hogy sokan azok közül, akik tavaly vagy tavalyelőtt mehettek volna, de a járvány miatt nem mentek külföldre, idén akarják ezt bepótolni. A hazai szálláshelyeken most egyértelműen érződik az ő kiesésük. Ezt mások úgy fogalmazták meg, hogy a hazai szállások között beindult az árverseny, „tenni kell azért, hogy legyen vendég, nem jön be csak úgy, mint a járvány éveiben”, amikor – ahogy az alábbi ábrán is látszik – a legtöbb belföldi turisztikai régióban a 2021-es szezon erősebb belföldi forgalmat hozott, mint a 2019-es, ami a többnyire hazai vendégkörre alapozó vállalkozásoknál nagyobb összforgalmat is eredményezett.

Visszatérve a külföldiekre: az orosz-ukrán háború februári kitörése után volt egy megingás, de aztán rövid időn belül újra beindult a piac. Ebben június második felében tapasztaltak változást a lakáskiadók, amikor hirtelen újra csökkenni kezdett a foglaltság. Ezt a megtorpanást a közösségi szállások piacán is lehetett érezni, ugyanakkor Kircsi András szerint egyelőre korai lenne trendfordulóról beszélni, mert rövid időről, „kis mintáról” van szó, és alapjáraton inkább a kínálat felépülése és a forgalom normalizálódása a meghatározó trend.

A megtorpanás okait a piacon egyelőre csak találgatják: Schumicky a benzinár (külföldi) emelkedését, a recessziótól való félelmet és általánosan a megélhetési költségek elszállását említette meg mint a piaci megtorpanást okozó potenciális magyarázatokat. Az év második felére vonatkozó várakozásokról Schumicky azt mondta, egyelőre nehéz előre látni, hogy milyen forgalomra lehet majd számítani. Egy rosszabb forgatókönyv esetén, gázválsággal, a háború elhúzódásával, továbbra is magas inflációval elképzelhető, hogy a turisták inkább a belföldi utakat fogják preferálni, de szintén kockázatot jelent, ha egy újabb Covid-variáns miatt korlátozásokat vezetnek be.

A pozitív forgatókönyvet a háború vége és az energiaárak konszolidációja jelentené, ebben az esetben a legnagyobb kihívást a munkaerőhiány jelentené, hiszen az apartmanok is alapvetően ugyanazokért az emberekért versenyeznek, akiket az éttermekben, hotelekben, hostelekben is alkalmaznak. Kircsi András szerint az is inkább optimizmusra ad okot, hogy még a kereslet sem épült vissza teljesen.

A budapesti piacon jelentősnek számító ázsiai küldő országokból, Japánból, Dél-Koreából, Kínából egyelőre jóval kevesebben jönnek, mint a járvány előtt, és még a latin-amerikai küldőországok is adhatnak erőt a keresletnek, amin belül egyébként az angolszász küldő országból érkezők száma (Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Ausztrália) már sokkal közelebb van a korábbi szinthez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉv közben is emelni kell a béreket, különben nem lesz ember a szállodákban és éttermekbenEgy kicsit enyhült a munkaerőhiány a turizmusban és a vendéglátásban, de így is túl sokan hiányoznak. A járvány alatt lelépett dolgozók nem jöttek vissza tömegesen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyitnak a magyar szálláshelyek, de a turizmus egy része csak 2025-re térhet magáhozA belföldi turizmus már beindulhat, de Budapesten 2022 tavasza lehet az, ami már hasonlít 2019-re. A bizonytalanság ellenére a szállásadók inkább optimisták a hosszabb távú kilátásokkal kapcsolatban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat airbnb belföldi turizmus hostel külföldiek szálláshely turizmus Olvasson tovább a kategóriában