Több mint öt éve, 2015 őszén költözött be a Wienerberger saját tervezési koncepciója mentén felépített, úgynevezett e4 házba egy pályázaton nyertes négytagú család. Azóta folyamatosan figyelték az épület energiafelhasználását és a rezsiszámlát.
Az e4 házból az „e” betű egy olyan tervezési koncepciót jelöl, ami egyenlő súllyal veszi figyelembe az energiahatékonyságot, az élhetőséget, az egészségességet és az elérhetőséget egy ház tervezésénél – mindezt adatokkal alátámasztva.
A Wienerberger 2016 óta folyamatosan méri a budapesti telken épített e4 ház energetika és komfort terén elért teljesítményét. Az adatokból alapvetően az derült ki, hogy az épület energiaigényét az időjárás – főleg az esetleges kemény tél – mellett a felhasználói szokások is nagyon komolyan befolyásolják, de az összetett gépészeti rendszer üzemeltetése is jelentős energiafelhasználó – bár jó hír, hogy így is hatékonyabb, mint ahogy azt a tervezőasztalon gondolták.
A család által előre megvásárolt telken a ház építése mindössze 207 napot vett igénybe, amit viszont csaknem három évig tartó előkészítés, koncepcióalkotás és műszaki tervezés előzött meg. Itt tekinthető meg egy gyorsított videó az építkezésről:
Egy e4 ház tervezése tarthat tovább a részletesebb méretezés miatt, viszont annak kivitelezése adott esetben a szerkezet optimalizációja miatt olcsóbb is lehet
– mondja Horváth András, a Wienerberger tervező szakértője.
Az e4 ház paraméterei:
A lakók által komfortosnak érzett belső hőmérséklet az egyik fő tényező, ami a fogyasztást befolyásolja. A házban, ahol több kisgyerek is lakik, 23,5 Celsius-fokra van beállítva a termosztát – de ennél alacsonyabb, például 20 Celsius-fokra beállított belső hőmérséklet esetén már akár 32 százalékkal is kevesebb lenne a fűtési hőmennyiség. Látható, hogy minden 1 Celsius fokos hőmérsékletemelkedés nagyjából 10 százalék fűtési többletenergiát igényel.
Ez a rezsikiadásra vetítve úgy néz ki, hogy a fűtésszámla 2016 decemberében – ami kifejezetten hideg hónap volt, az átlagos középhőmérséklet -3 Celsius-fok volt – alig haladta meg a 20 ezer forintot; de meleg vízzel és egyéb költségekkel együtt sem volt több, mint 30 ezer forint. Összehasonlításképp, ez nagyjából egy 35-40 négyzetméteres garzonlakás havi rezsiköltségének felel meg.
Alább látható, hogy forintosítva hogyan alakult a fűtési és hűtési, valamint használati meleg víz (HMV) felhasználása évente 2016-2019 között. A szürke Egyéb kategória a szellőztető berendezés és az elektromos energiát is használó gépészeti rendszer kiegészítő fogyasztásait foglalja magába (keringtető szivattyúk, szabályozás, monitoring rendszer).
Pozitívum azonban a magas gépészeti fogyasztás ellenére, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a kezdeti időszaktól eltekintve nem kellett beavatkozni a rendszerbe, továbbá a fűtési hőenergiát előállító hőszivattyú mind a gyári, mind a rendeletben előírt értéknél hatékonyabban működik.
A ház benapozása és az árnyékolása talán kevésbé szem előtt lévő szempontok, de ha odafigyelünk rájuk, rengeteg fűtési és hűtési energiát lehet megtakarítani. Az e4 ház prototípusa is jól mutatja, ahogy a koncepció megalkotása során kihasználták a természet és az ingatlan saját adottságait: alapvető tervezési szempont a lakóhelyiségek, nappali, étkező, és nyílászáróik déli tájolása, hogy a ház a téli időszakban a lehető legtöbb napfény és meleg hasznosuljon.
Egy kevésbé optimális fekvésű telken is lehet közel nulla energiafogyasztású épületet építeni, de ekkor a telek fekvéséből adódó kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozni kell, például hatékonyabb fűtési rendszerrel, vagy esetleg jobb hőszigetelő képességű épületszerkezetekkel – ez viszont a költségek növekedéséhez vezet.
A ház formájának tervezésekor is fontos kihasználni a telek kínálta lehetőségeket. Magyarországi éghajlati viszonyok között a téglalap vagy négyzetes alakú és kétszintes épületek az optimális megoldások, mivel ezeknek az épületeknek van kisebb lehűlő felületük a térfogatukhoz képest. A szakértők szerint az az optimális elrendezés, ha az alapterülethez viszonyítva 20-30 százalék az ablakok aránya, ennek legnagyobb része, 80 százaléka délre, 15 százaléka keletre vagy nyugatra, 5 százaléka pedig északra van tájolva.
A hőszivattyús épületgépészeti megoldás lényege, hogy a rendszer a ház környezete által termelt hőt hasznosítja fűtésre.
A rendszer a külső levegő energiatartalmát hasznosítja elektromos áram segítségével – ugyanis az emberi mértékkel nézve alacsony, 10-20 Celsius-fokos levegő is jelentősen meghaladja a relatív nulla fokot, így még alacsonyabb hőmérséklet mellett is viszonylag magas az energiaszintje, így a szerkezet abból is képes hőt kivonni, amikor fűtési üzemmódban van. Ráadásul sok esetben hővisszanyerős szellőző rendszerrel vannak kombinálva, ami még hatékonyabb üzemelést tesz lehetővé
– fejtette ki Horváth András. A megtermelt hőenergiát a rendszer puffertartályban tárolja, télen meleg víz, nyáron hideg víz formájában.
A rendszer beépítésével télen nem veszít hőt a ház a szellőztetéskor, mert nincs szükség ablaknyitásra – ez főleg a forgalmasabb utak mentén fekvő házak esetében fontos szempont. A friss levegőt és állandó hőmérsékletet télen és nyáron is a szellőztető rendszer biztosítja, amely egyúttal folyamatosan monitorozza a szén-dioxid telítettséget is, amely a belső levegő frissességének egyik mutatója. A folyamatos gépi szellőztetésnek köszönhetően a mérések szerint az e4 házban a belső levegő szén-dioxid tartalma nagy megbízhatósággal az elég alacsony tartományban van.
A budapesti e4 házról tehát ki lehet jelenteni, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket, emellett a magyarországi éghajlati viszonyokra kidolgozott koncepciót országszerte számos családi és társasház tervezéskor hasznosították már.
A cikk megjelenését a Wienerberger Magyarország Zrt. támogatta.
Támogatói tartalom
Fontos