Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. szeptember 17. 12:42 Vállalat

Éles a határvonal a járvány nyertesei és vesztesei között, de a home office általában bejött a cégeknek

Felszívódó vásárlók, nem fizető ügyfelek, akadozó céges kommunikáció, vagy sikeres átállás a home office-ra és kapacitásproblémák a megnövekedett kereslet miatt – a járvány gazdasági hatásainak felmérésekor nem mindegy, hogy melyik szektorról és mekkora vállalatról beszélünk.

Több száz cégvezető töltötte ki az SAP-val közösen összeállított Digitális COVID Körkép kutatást a nyáron. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan kezelték a járványhelyzet adta kihívást a magyar vállalatok, az egyéni vállalkozóktól a nagyvállalatokig. Előző cikkünkben bemutattuk egyebek mellett az idei árbevétel-várakozásokra, elbocsátásokra adott válaszaikat – ebből kiderült, hogy nagyobb a baj, mint gondoltuk, a cégek 60 százaléka számol csökkenő árbevétellel az idén. Most áttérünk arra, hogyan hatott a járvány a cégek belső működésére, kiemelve a több szektorban széles körben elterjedt otthoni munkavégzést, és kitérünk arra is, milyen megoldásokkal készülnek a vállalatok a jövőre. 

Az SAP Qualtrics platformjában készített felmérés nem reprezentatív, a válaszadók csaknem fele IT-cégtől, a szolgáltató szektorból, a kereskedelemből vagy pénzügyi területről érkezett.

Az első cikkben említett csökkenő árbevétel-várakozások nem meglepő fő oka a kereslet csökkenése, 10-ből 6 válaszadó szerint ez okozta a legnagyobb fennakadást, amit a beszerzési nehézségek és a cash-flow problémák követtek.

 

A vásárlók eltűnését főleg a járvány eddigi két legfőbb vesztes területét, a vendéglátást (10-ből 9 cég) és az autóipart (10-ből 8 cég) képviselő cégvezetők jelölték meg fő problémaként. A második legnagyobb gondot a beszerzési fennakadások jelentették – amit érdekes módon nem a hosszú, kontinenseken átívelő beszállítói lánccal dolgozó autóiparban, hanem a kis- és nagykereskedelemben jelöltek meg a legtöbben; itt a cégek fele választotta ezt az opciót is a kereslet csökkenése mellett. Elég csak a kézfertőtlenítő, az élesztő és a WC-papír iránti kereslet hirtelen megugrására és az ebből adódó készlethiányra gondolni.

A bankszektorban egészen más miatt fájhatott a vezetők feje. Itt majdnem egyforma gyakorisággal okoztak problémát a csökkenő kereslet (36 százalék) és a megnövekedett kereslet miatti kapacitásproblémák (32 százalék). Ennek lehetséges oka a banki ügyintézés telefonos és online csatornákra terelése, mert hirtelen sokkal több call centeres és back office munkatársra lett szükség, míg a fiókokban a korábbinál sokkal kisebb forgalom volt. A pénzügyi szektor mellett az IT cégeknél is máshol volt a fókusz, bár a megváltozott kereslet itt is a dobogó tetején végzett, rögtön utána a nem hatékony belső vállalati kommunikációt jelölték meg a legtöbben.

A home office, amit korábban csak elvétve alkalmaztak a cégek, már hónapok óta az új normális mindennapok egyik fő eleme. Felmérésünk szerint összességében sikeres volt az otthoni munkavégzésre való átállás, a válaszadók kétharmadának sikerült tevékenységét vagy annak egy részét az új struktúrában is folytatnia, sőt, 56 százalékuknál az infrastruktúra is készen állt az otthoni munkavégzésre. Ennek egyik magyarázata, hogy sok IT vállalat töltötte ki a felmérést. A válaszadók negyedénél nem volt megoldható az otthoni munkavégzés. 

 

A vállalatméret annyira nem befolyásolta az átállást home office-ra, mind a kisebb, mind a nagyobb cégek legalább felének sikerült azt bevezetnie. A tevékenységi kör annál inkább fontos tényező, itt esetenként csaknem 100 százalékos volt az átállás: az IT szektorban, a pénzügyi területen, a médiában és a mérnöki tevékenységeknél. Máshol viszont a válaszadók kevesebb mint 50 százaléka vezette be, mint a kis- és nagykereskedelemben és főleg a turizmus-vendéglátásban, ahol csak minden ötödik cég állt át – feltehetőleg részben – home office-ra.

Sokáig volt nagy kérdés, hogy elég hatékony-e a home office – a cégvezetők válaszai szerint a vállalati termelékenységet nem igazán befolyásolta, hogy hol végzik az emberek a munkát, bár többen jelezték, hogy az nagyban függ a vállalati területtől, munkakörtől és egyéni élethelyzettől.

 

Az összes válaszadó több mint fele szerint nem változott a vállalat működésének hatékonysága a home office miatt, és nagyjából ugyanannyian (17 százalék) vélték úgy, hogy csökkent, mint ahányan növekedést (18 százalék) tapasztaltak. Egy területen különösen bevált: a bankszektorban több mint kétszer annyian válaszolták, hogy nőtt a munkavállalók hatékonysága (29 százalék), mint ahányan a csökkenést jelölték meg (14 százalék). A szolgáltató szektorban dolgozók pont fordítva ítélték meg, ott inkább hatékonyságcsökkenést hozott a home office.

Rákérdeztünk arra is, hogy – a járvány első hullámából tanulva – milyen digitális, technológiai megoldások segítenének átvészelni egy hasonló krízist a jövőben.

 

Itt is több választ lehetett megjelölni, és nem meglepő módon a költségcsökkentést, a költségek nyomon követését támogató alkalmazást választották a legtöbben, amelyet szorosan követett a vállalati adatok digitalizálását segítő vállalatirányítási rendszer – mindkettő főleg a bankoknál, az IT szektorban és a kis-és nagykereskedelemben. Az autóiparban tevékenykedő cégeknek ezzel szemben az ipar 4.0-ás megoldásokba való befektetés lenne a legfontosabb, míg a szolgáltatási területen működő cégek a marketingmegoldásokat helyeznék előtérbe a költségcsökkentés mellett.

A válaszokból látszik, hogy egyik ágazatot sem hagyták érintetlenül a járvány gazdasági hatásai, de a mérték szektoronként és vállalatmérettől függően is jelentősen eltérő. A kezelést és a második hullámra való felkészülést ennek megfelelően a vállalaton belüli vagy szektoronkénti igényfelmérés alapján érdemes megközelíteni, nincs egyetlen, mindenhol érvényes megoldás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb száz cégvezetőt kérdeztünk meg, és kiderült, hogy nagyon komoly lejtmenetben van a magyar gazdaságCsaknem 300 cégvezető és vállalati döntéshozó töltötte ki az SAP-val közösen összeállított kérdőívünket. A válaszadók majdnem 60 százaléka árbevétel-csökkenést vár az idén, és minden ötödik cég 30 százaléknál nagyobb zuhanásra számít.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat felmérés hatékonyság home office járvány SAP termelékenység Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.