Nagyon furcsa ügylet keretében pakoltak át egy tízmilliárdokat érő üzletrészt a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-ből a takarékszövetkezeti integrációt összefogó MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez. Bár a nevek nem erre utalnak, az eladónak és a vevőnek nem teljesen ugyanaz a tulajdonosi köre. A jelzálogbanknak a legnagyobb részvényese pont az MTB, de ezen kívül másoknak is van részesedése, a bank 10 százaléka például kisbefektetőké. Az MTB ezzel szemben elsősorban a TV2-t is megszerző Vida József és üzleti köre, illetve Mészáros Lőrinc tulajdonában van. Azaz végső soron tényleges tulajdonosváltás történt, még ha sokan nem is így kezelték a tranzakciót. Az ügyletről ugyanis egy Vida vezette grémium döntött, és a közgyűlésen is az ő cégük hagyta jóvá az eladást, aminél az ár meghatározása is nagyon furcsán alakult. Ezek után annyira nem meglepő, hogy per is lett a dologból, igaz, lehet, hogy már későn.

Vida József ajánlatot tett magának, majd tájékoztatta magát

Maga az integráció – aminek a keretében a teljesen szétaprózott takarékszövetkezeti rendszerből egy nagy, magyar tulajdonú pénzintézetet gyúrnak össze – egy egész döbbenetesen bonyolult folyamat, amit valószínűleg néhány emberen kívül senki nem lát teljesen az országban. A történetnek számtalan politikai vonatkozása van, bukott már bele korábban megingathatatlannak vélt Fidesz-közeli oligarcha Spéder Zoltán személyében, de végleg mélybe lökött és fel is emelt korábbi és későbbi minisztereket.

Ennek a most már több mint fél évtizede tartó folyamatnak az egyik legutóbbi, és az integrációs zárása szempontjából kiemelkedően fontos eleme volt egy több mint 30 milliárd forintos ügylet.

A tranzakció keretében az MTB Zrt. vásárolta meg a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. (TKB) 51 százalékos tulajdonrészét a tőzsdén is jegyzett Takarék Jelzálogbank Nyrt.-től.

Az MTB legnagyobb tulajdonosa Vida József, a cég részvényeinek nagyjából negyedét birtokolja ő^*a saját részvényeket kiszűrve, és további bő 60 százalékát olyan cégek, amiket üzlettársaival szintén ő tart a kezében. A vállalat durván 12 százaléka pedig Mészáros Lőrinc jelenleg legfontosabb családi cégéé, a Talentis Groupé. A széttagolt részesedéseket magánszemélyekre lebontva így néz ki a tulajdonosi struktúra:

Vida ugyan már egy ideje NER-es körökben forog, neve azonban akkor lett igazán ismert, amikor Andy Vajna halála után egy nagyon furcsa, valójában már évek óta tartó ügyletben megszerezte a TV2-t. A kereskedelmi csatorna fölé egy rendkívül bonyolult céghálót építettek, ami egyébként az MTB felett álló – szintén elég komplex – vállalatcsoporttal is összeér, így nem csoda, hogy mindkét esetben ugyanazok a nevek kerülnek elő végső haszonélvezőként.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAndy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnekEgy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmutatjuk, ki áll most a TV2 mögött, de hamarosan elrejtőzhet a tulajdonosÚgy tűnik, lezárult a TV2 valójában már 2016-ban megindított eladása. Az új tulajdonos első intézkedése az volt, hogy lehetővé tegye a végső haszonélvezők elrejtőzését.

Emögött a komplex vállalatcsoport mögött áll végső haszonélvezőként Vida József és üzleti köre, illetve Mészáros Lőrinc. Július 25-én ezek a tulajdonosok döntöttek úgy az MTB közgyűlésén, hogy vételi ajánlatot tesznek a Takarék Jelzálogbank Nyrt. (JZB) tulajdonában lévő Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. többségi részesedésére.

Minderről pedig tulajdonképpen Vida József tájékoztatta a JZB tulajdonosait egy rendkívüli tőzsdei közleményben. Egészen pontosan a JZB igazgatósága, de történetesen ennek az elnöke is Vida.

A tájékoztató ráadásul részben éppen saját magának szólt, hiszen a JZB 55 százaléka az MTB (azaz nagyrészt Vida) tulajdonában van. Így pedig az a közgyűlés is tulajdonképpen csak formalitás volt, amit épp az előbb idézett dokumentumban hívtak össze, hogy a JZB részvényesei az üzletrészeladásról dönthessenek. A tranzakció jóváhagyásához ugyanis elég a szavazatok fele, márpedig ennél ugye Vidáéknak csak az MTB-vel nagyobb tulajdonhányada volt, az egyéb furcsa kereszttulajdonlásokról nem is beszélve. Így természetesen át is ment a tervezet. Más kérdés, hogy pont ebben az ügyben nem volt azért teljes egyetértés: a szavazatszámok alapján úgy tűnik, hogy az állami tulajdonos nemmel szavazott az előterjesztésre^*Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül tulajdonol egy bő 7 százalékos pakettet..

Nem így szoktak árazni

Persze az állami ellenállásnak lehetnek sima jogi okai, de jelzés is lehet arra, hogy nem volt elégedett a tranzakció paramétereivel. Utóbbi azért nem lenne meglepő, mert

az eladott részesedés árazása elég furcsán történt.

A JZB ugyanis könyv szerint értéken adta el a TKB 51 százalékát, azaz annyiért, amilyen értéken a számviteli kimutatásaiban nyilvántartotta.

Márpedig egy vételár a legritkább esetben épp annyi, mint az adott eszköz könyv szerinti értéke. Utóbbi ugyanis egy történelmi érték, azt mutatja, mennyit költött az adott dologra a cég, mennyiért került be a könyvekbe, és a különböző számviteli előírások miatt ezt mennyivel kellett módosítani. Azaz véletlenül sem azt, hogy egy másik piaci szereplőnek mennyit érhet az adott eszköz. Utóbbi^*hacsak nem kényszereladásról vagy időközben elértéktelenedett dologról van szó általában több a könyvekben szereplő összegnél, hiszen a másik piaci szereplő épp azért akarja megvenni az adott dolgot, mert azt gondolja, neki többet ér, mint az eladónak.

Persze semmi nem tiltja, hogy egy adásvételt könyv szerinti értéken árazzanak, sőt csoporton belüli eladásnál ez teljesen normális is lenne. Van is olyan jel, ami arra utal, hogy a Takaréknál is így tekintettek erre az ügyletre. A JZB féléves jelentésében például végig az integrációval indokolják, hogy miért kezelik a dokumentumban külön a kereskedelmi bankot. Emellett lapunk kérdésre is azt írták, hogy

„a TKB eladása szervesen illeszkedik a Takarék csoport tavaly november 30-án elfogadott üzleti stratégiájába. … A csoporton belül így az összes kereskedelmi banki funkció az új Takarékbankban, a tulajdonosi funkciók pedig a központi bankban, azaz a MTB Zrt.-ben koncentrálódnak”.

A gond csak az, hogy ugye itt azért nem tisztán egy csoporton belül átadás történt, hiszen – amint erről már volt szó – a vevő és az eladó tulajdonosi köre nem ugyanaz, még ha elég nagy is az átfedés.

Így a kisebb befektetők joggal érezhették azt, hogy a többségi tulajdonos egyszerűen kihúzta és magának adta el a cégük legnagyobb értékét.

A piac szerint többet ért

A Takarék Kereskedelmi Bank ugyanis egyértelműen a JZB legfontosabb eleme volt. Még augusztusban a Portfolio írt alapos elemzést arról, hogy a tőzsdei cég konszolidált mérete közel a harmadára, bevételtermelő képessége kevesebb mint egytizedére csökken a kereskedelmi bank eladásával. A nyereségről ennyire pontos számot nem lehetett mondani, de az első féléves adatokból ott is látszott, hogy jelentős csökkenést hoz a tranzakció.

Ezt egyébként a vételár is elég jól alátámasztja, még úgy is, hogy a JZB a könyv szerinti értéket kapta a részesedésért. A pakettet ugyanis Vidáék 32 milliárdért vették meg, miközben az eladó teljes piaci kapitalizációja jelenleg 37,2 milliárd forint. Azaz a JZB kereskedelmi bankon kívüli részét jelenleg durván ötmilliárdra értékeli a piac. Korábban viszont többet ért a tőzsdei vállalat: a kivásárlás bejelentése előtti napokban még 44-45 milliárd körül volt a piaci kapitalizáció, a korábbi hetekben pedig efölött is járt.

Azaz úgy tűnik, hogy a piac szerint nem volt jó döntés 32 milliárdért túladni a részesedésen.

Épp ezért a Takarékbanktól azt is megkérdeztük, miért ezen az áron történt a tranzakció, és sor került-e egyáltalán a TKB felértékelésére az ügyletet megelőzően. Azt a választ kaptuk, hogy az árazás és az ár meghatározása egy független nemzetközi tranzakciós tanácsadó cég bevonásával történt. Azt is hozzátették, hogy az igazgatóság szerint az ár (azaz a könyv szerint érték) más régiós tranzakciók árazásához képest inkább felfelé húz, így a részvényesek jó üzletet kötöttek az elfogadásával.

Perelnek a kisrészvényesek

Kérdés persze, hogy mely részvényesek. Azok, akik az eladással egy időben egy másik céggel megvették a kereskedelmi bankot, vagy azok, amelyek csak eladták, mert a vevő vállalatban nincs részesedésük. Mindenesetre utóbbi kör – azaz a kisrészvényesek és az ügylet ellen szavazó állam – nem tűnik annyira elégedettnek.

A kisrészvényesek annyira nem, hogy jogi úton is megtámadták az eladásról döntő közgyűlés határozatait. A pert szeptember végén indította a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ), hivatalosan egy technikai dolog miatt. Valójában azonban – ahogy erről lapunknak Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke beszámolt –

részben épp azért támadták meg a határozatokat, mert ők is azt gondolják, hogy nem a valós értéken üzleteltek a kereskedelmi bankkal.

A szövetség egyébként szintén kíváncsi volt arra, hogy ki, mikor és mennyire értékelte fel az 51 százalékos részesedést, azaz honnan jött, hogy könyv szerinti értéken kell eladni a pakettet. A JZB igazgatóságának még július végén küldtek kérdéseket, amelyre a Vida József vezette grémium egy héttel a közgyűlés előtt válaszolt, az iratokba való betekintést pedig egy nappal az esemény előtt biztosította.

A megküldött dokumentumban azonban a legfontosabb kérdésekre nem adott választ a JZB igazgatósága. Érdemben mindössze annyi derült ki, hogy nem is a jelzálogbank rendelte meg az értékelést – amit aztán az igazgatóság javaslatára a többségi tulajdonos vezérletével a közgyűlés elfogadott -, hanem a többségi tulajdonos, az MTB.

Azt azonban már nem lehet tudni, hogy melyik volt az a „független nemzetközi tanácsadó”, amely ezt az értékelést készítette, a vállalat ugyanis nem járult hozzá, hogy a nevét kiadják.

Magyarul az értékelést végző tanácsadó cég nem adja a nevét saját munkájához.

Sőt, a JZB vezetése azt sem árulta el, hogy milyen összegre értékelték fel a kereskedelmi bankot, a tanácsadó ugyanis – a TEBÉSZ-nek küldött válaszok szerint – azoknak a körét is korlátozta, akiknek ezeket az információkat ki lehet adni. Így a kisrészvényesek is csak egy titoktartási nyilatkozat aláírásával tudhatták meg, papíron mennyit ér a kereskedelmi bank.

Annyit lehet tudni, hogy a tanácsadó egy értéksávot adott meg, és a végső ár valahol ezen belül volt.

A kisrészvényesek azonban azt gyanítják, hogy a sáv aljára sikerült belőni a vételárat, és indokolatlanul értéken alul adták el a részesedést.

Ráadásul nem teljesen egyértelmű, hogy a tranzakciót vissza lehet-e csinálni, ha mondjuk a bíróság a TEBÉSZ-nek ad igazat. Időközben ugyanis az ügyletet a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, így a kereskedelmi bankot mostanra be is olvasztották Vidáék cégébe. A szövetség honlapján nehezményezte is, hogy a bírósági folyamat mennyire lassan halad, és emiatt lehet, hogy sok eszközük már nem maradt a folyamat visszafordítására.

A Takarék-csoport és a JZB vezetése máshogy látja a helyzetet, mint a kisrészvényesek. A per indítását követően egy tőzsdei közleményben már jelezték, hogy szerintük a közgyűlése érvényesen lezajlott, így a közgyűlésen meghozott határozatok is érvényesek. Lapunknak küldött válaszukban emellett felhívták a figyelmet, hogy

a kereskedelmi bank eladása a 2017-ben elfogadott, „tiszta jelzálogbankká” alakulás stratégiájának soron következő, régóta tervezett és fontos lépése, ráadásul az ezzel kapcsolatos tervek hónapok óta ismertek, mióta a Takarék Csoport központi bankja 2018. november 30-án elfogadta és nyilvánosságra hozta új üzleti stratégiáját. A tranzakció a lezárása annak a folyamatnak, amelynek korábbi lépéseiben a Jelzálogbank már értékesítette kisebb leánycégeit, és fokozatosan átadta kiegészítő tevékenységeit az MTB Zrt.-nek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Gál Miklós Mészáros Lőrinc MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Takarék Jelzálogbank Nyrt. Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. TV2 Vida József Olvasson tovább a kategóriában