Tudjuk, hogy az új piaci ötletekre alapozott és szinte a semmiből gyors növekedést produkáló startup vállalkozások egyik fegyvere a diszruptív működés, vagyis annak az igénye, hogy egy adott iparágat új szemszögből közelítsenek meg, és bizonyos esetekben fejreállítsák a működési modelleket. A régi, becsontosodott üzleti témák totálisan új megközelítése nagyon kockázatos, de a startup cégek és befektetőik tudatosan vállalják a magas kockázatot. Sokan el is buknak, de aki tényleg fel tudja forgatni a piacot, az nagyot nyerhet, és ez akkor is igaz, ha a győzelem gyakran abban nyilvánul meg, hogy a nagyvállalatok lenyelik az innovatív kishalakat.
Ennek fényében viszont elég érdekes a KPMG friss felmérésének eredménye. A tanácsadócég világszerte 1300 nagyvállalat vezérigazgatóját kérdezte meg a piaci trendekről, és többek között azt az eredményt kapta, hogy
a válaszadók 63 százaléka azt gondolja, hogy az általa vezetett céges szervezet felforgatja az iparágat.
A diszruptív megközelítés ikonikus alakja a nagyvállalati körben Steve Jobs, az Apple tulajdonos-vezére volt, és úgy tűnik, mintha a mai cégvezető többsége arra törekedne, hogy valami hasonlót vigyen véghez.
Igaz lehet ez ilyen arányban? – teszi fel a kérdést maga a KPMG. A szakértői válasz finoman utal arra, hogy a nagyvállalati vezérigazgatók meggyőződését nem feltétlenül úgy kell értékelnünk, ahogy elsőre gondolnánk:
Nehéz helyzetben van egy cégvezető, hiszen neki el kell hinnie és hitetnie, hogy a vállalata képes megfelelően lépni. Sokkal inkább a vágyat kell értékelni
– írják a KPMG összefoglalójában.
Egyáltalán nem biztos, hogy a felforgatást mindig a teljes értékláncra kell érteni – teszik hozzá. Sok piacon arról van szó, hogy csak egyes lépéseket érint a változás, míg a fő tevékenység modellje gyakran érintetlen marad. A tendencia mégis fontos, mert ezek olyan hatékonysági, versenyképességi, piacszerzési vagy növekedési lehetőségeket nyitnak meg, amelyek újrarendezhetik a piaci erősorrendet.
Ez történt az elmúlt években például a zeneiparban és a médiában, és a KPMG-nél most úgy látják, hogy ugyanez következik a bankszektorban és az autóiparban is.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
